Világgazdasági és magyar gazdasági prognózis

A Kopint-Datorg Rt. 2000. évi negyedik konjunktúrajelentése szerint 2000 őszén–telén a konjunktúra alábbhagyott az Egyesült Államokban és némileg lassulóban van Nyugat-Európában. Az év egészében azonban az amerikai gazdaság lendülete még fokozódott is (a GDP 5%-ot meghaladó mértékben nőtt). Az Európai Unió országaiban 3,5%-kal nőtt a gazdaság, évtizedes stagnálás után lassú növekedés kezdődött Japánban. A világkereskedelem rendkívül élénk ütemben (mintegy 13%-kal) bővült ebben az évben. A kutatók 2001-ben Európában némileg csökkenő munkanélküliséget, az OECD egészében lassuló inflációt (Japánban folytatódó árcsökkenést) valószínűsítve az USA-ban és Nyugat-Európában is 3% körüli vagy azt kevéssel meghaladó ütemű gazdasági növekedést várnak. Japánban a GDP növekedése várhatóan nem éri el a 2%-ot. Az olaj ára – bár a magas olajár 2000 novemberéig fennmaradt, s csak a legutóbbi hetekben csökkent érzékelhetően – 2001 átlagában 25 dollár körüli szintre csökkenhet. Az euró helyzete bizonytalan, de a mélyponton feltehetően túljutott, és a jövő évben erősödhet a dollárhoz képest. A tőzsdei folyamatok tanúsága szerint csökkenhet a világgazdaságban a hagyományos számítástechnikai eszközök iránti kereslet. Ez egyebek között differenciálhatja a délkelet-ázsiai fejlődést.

2000-ben valamennyi rendszerváltó országban – különböző mértékben – nőtt a gazdaság. A leggyorsabb növekedést Oroszország (rendkívül alacsony bázisról), Észtország, valamint Közép-Európában Magyarország és Lengyelország könyvelheti el. Az 1999. évi csaknem általános gyengélkedés után mindenütt nőtt az ipari termelés – Magyarországon kiemelkedő ütemben. Az infláció a FÁK országaiban és néhány délkelet-európai országban (Románia, Jugoszlávia) még mindig nagyon gyors (20 és 100% közötti), másutt (Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Bulgária) jórészt a magas világpiaci olajár és a gyenge euró hatására a megelőző évhez képest gyorsult. Magyarországon a dezinfláció megtorpant. A munkanélküliségi ráta igen magas még az olyan gyorsan fejlődő közép-európai országokban is, mint Lengyelország (14%) vagy Szlovákia (16%). 2001-re a kutatók a térségben általánosan folytatódó gazdasági növekedéssel számolnak. Ezen belül azonban a nagyobb FÁK-országokban lassulást prognosztizálnak. Közép-Európa dinamikusabban fejlődő országaiban nem várják a GDP-növekedés további gyorsulását.

A magyar gazdaság negyedik éve igen gyorsan növekszik. A Kopint-Datorg prognózisa szerint a beruházás (melynek növekedése az év eddigi részében elmaradt a várakozástól) éves átlagban 6%-kal, a magánfogyasztás (a nettó reálkeresetek 1,5-1,6%-os és a háztartások reáljövedelmének 3,2-3,3%-os növekedésével számolva) 3,7%-kal nőhet. A GDP belföldi felhasználásának bővülése így valamelyest elmarad a várttól. Az áru- és szolgáltatás-exportnak az importét meghaladó bővülése nyomán azonban a GDP reálértéke mintegy 5,3%-kal meghaladja a múlt évit. Az ipari termelés mintegy 18%-kal nő, a mezőgazdaság stagnál. A fogyasztói árak éves átlagban csaknem 10%-kal emelkednek. A külső és a belső egyensúly legfontosabb mutatói kielégítőek, jóllehet a külső hiányok az év vége felé erősödnek. A folyó fizetési mérleg hiánya kevéssel meg fogja haladni az elmúlt évit (a kutatók becslése: 2,1 milliárd euró), a külkereskedelmi deficit több mint egymilliárd euróval lesz nagyobb az 1999. évinél. Az államháztartási hiány a GDP arányában számítva 3,3%-ra csökken.

A jövő évben a kedvező folyamatok folytatódhatnak. A belföldi kereslet valamennyi összetevője gyorsabban fog nőni, mint 2000-ben. (A magánfogyasztás ma becsülhető 2001. évi növekedési üteme – 4,5% – azonban nem fogja meghaladni az 1999. évit.) A beruházások 8%-kal is bővülhetnek, ha megvalósulnak az infrastruktúra-fejlesztési tervek, és az idei viszonylag jelentős működőtőke-beáramlást a külföldi tulajdonú cégek fokozódó állótőke-beruházásai követik. A belföldi felhasználás 5,4%-kal nőhet, valamivel gyorsabban a GDP várható növekedési üteménél (5,3%). Az áru- és szolgáltatás-export jövőre már nem fog az importnál gyorsabban bővülni. A külkereskedelmi mérleg az idei évhez képest csak kismértékben romlik tovább (a deficit 4,2 milliárd euró körül lehet 2001-ben), a folyó fizetési mérleg deficitje is kezelhető lesz, illetve csak kismértékben nő: 2,4 milliárd eurót tehet ki, a GDP mintegy 4,3%-át. A kutatók az inflációs ráta csökkenését prognosztizálják, az importált infláció időben kissé elhúzódó enyhülését feltételezve. De az éves inflációs ráta ebben az esetben sem lesz 8%-nál alacsonyabb.