2010-ben kapjuk az újabb pofont?

Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, azok alapján pedig vélhetően még több vállalkozás kerül rosszabb kategóriákba. Ez a folyamat az általában alultőkésített közép-kelet-európai vállalkozásoknak egyáltalán nem kedvez, míg a tőkeerős multinacionális cégek tovább erősödhetnek.  

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A céges pénzügyi kockázati tényezők miatt közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 45 százalékát közepesen kockázatosnak, vagy kockázatosnak minősítette  a Coface a 2007 és 2009 közötti időszakban.

A helyzet azonban 2009-ben érezhetően romlott, annak ellenére is, hogy az idei évben még csak részeredmények kerültek nyilvánosságra. Ezek alapján látható, hogy a 2007-es lengyel 33,07 és a szlovák 36,99 százalékos  kockázatos kategória 2009-re 42,44 illetve 49,68 százalékos értéket ért. Magyarország ugyan képes volt javítani a 2007-es adatához képest, azonban azt is látni kell, hogy hazánk volt az egyetlen ország, ahol a kockázatos cégek aránya folyamatosan 50 százalék felett volt, állítja Dercze. Hozzáteszi, hogy a magyar adatok azért nem romlottak a 2007-es adatokhoz képest, mert a 2005-2006-os megszorítások miatt 2007-ben már eleve igen rossz, 54,46 százalékos adatokkal szembesülhettünk. Ehhez képest a 2009-es 51,86 százalék csak relatíve számít jónak, a régióban továbbra is a legrosszabb érték.

Befékezhet a gazdaság

A jövőt illetően a Coface országigazgatója további romlásra számít. „A jövő év közepén kerülnek az adatbázisokba a gyenge 2009-es eredmények, amelyek vélhetően még rosszabb besorolást okoznak számos ország vállalkozásainál. A közép-kelet-európai régióban a kockázatosnak minősített cégek arányának átlaga mindenképpen 50 százalék fölé megy, ami tulajdonképpen trendfordulót jelez: akkor lesz először magasabb a problémás cégek aránya, mint a megbízhatóké" - állítja Dercze. Hozzáteszi, hogy az adatok Nyugat-Európában is romló tendenciát jeleznek, ott azonban az arányok 10-15 százalékkal jobbak, már csak a pozitívabb országkockázati értékek miatt is.  

Dercze szerint a gyatra 2009-es eredmények  komoly problémát okozhatnak 2010-ben. „A 2009-es évben nagyon sok cégnek stagnál, vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. A scoring (értékelő) rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál 'feketelistára' kerülhetnek és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá" - mutat rá az országigazgató. Hozzáteszi, hogy ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok, és ez a minősítéseken keresztül egyfajta rendszerszerű féket jelenthet a gazdaságra. Szerinte ez nem egy szándék-, hanem rendszerszerű folyamat, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján.

A nagyok erősödnek, a kicsik gyengülnek

Dercze úgy látja, hogy a vállalatoknak újra kell gondolniuk a hitelkockázati előírásaikat, ami által viszont  nagyon kellemetlen helyzetbe szorulnak. Ha lazít, akkor fokozott kockázatot vállal, ha nem, akkor pedig a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Szerinte ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki győztesen, akik továbbra is erős pozícióban vannak, vagy olyan multinacionális cégek leányvállalatai, amelyeknek nem romlik úgy a minősítése.

Ez azonban azt jelentheti, hogy megint azok a kelet-közép-európai vagy magyar kkv-k kerülhetnek veszélybe, amelyek végigküzdötték a válságot, de közben meggyengültek. Ez egy valós kockázat, amire figyelni kell, mert az erősebbek pozíciói tovább erősödnek, a gyengéké gyengülnek, figyelmeztet Dercze. Hozzáteszi, hogy még ez a helyzet is tovább romolhat, ugyanis átlagosan a mérlegfőösszeg 30 százaléka vevőkövetelés; ez az arány gyártóknál kisebb, kereskedőknél lényegesebben nagyobb. Amikor a banki hitelezést visszafogják, akkor a vállalkozások a legegyszerűbb „hitelezési" módszerhez folyamodnak: inkább lassítanak a szállítói kifizetéseken. Ez azonban tovább ront a besorolásukon, és így még több partnert veszíthetnek.  

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo