2004 első tíz hónapjában a kivitel értéke 9014 milliárd forin­t, a behozatalé 10 009 milliárd forint volt, ez a forgalom 15%-os növekedését jelenti mindkét irányban. A külkereskedelmi mérleg hiánya 995 milliárd forint, 101 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

Októberben - első becslésünk szerint - az export értéke 981 milliárd forintot, az importé 1076 milliárd forint volt, így a mérleg hiánya 95 milliárd forintra tehető. A kivitel és a behozatal forintértéke egyaránt 6%-kal haladta meg a 2003. októberi szintet.

 Az októberi kivitel 81, a behozatal 74%-át az Európai Unió 24 tagállamával bonyo­lítottuk le.

A külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló adatai

A 2004. január-szeptemberi külkereskedelmi forgalom részletes adatainak közzététele

2004 első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003 III. negyedévében elkezdődött növekedés. Az első hat hónap során a behozatal és a kivitel volumene is erőteljesen, 19-20%-kal növekedett a megelőző év azonos időszakához képest. Az I. negyedévben az export 4 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt, mint az import, a II. negyedévben viszont a behozatal volumenbővülése haladta meg a kivitelét. A III. negyedév folyamataira a növekedési ütem markáns csökkenése jellemző, amelynek ellenére a volumennövekedés még mindig kétszámjegyű. Összességében az első kilenc hónap alatt az export volumene 17, az importé 16%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.

A külkereskedelmi forgalom alakulásának értékelésekor figyelembe kell venni az árfolyamváltozások hatását, amelyek az év különböző időszakaiban eltérő irányban és erőteljesen befolyásolták a forgalom alakulását. Az első félévre a forint csökkenő ütemű leértékelődése volt a jellemző: a januári - megelőző év azonos időszakához viszonyított - 8%-os értékvesztés májusra 2%-osra mérséklődött, júniusra pedig már a felértékelődés volt a jellemző. A forintfelértékelődés üteme a III. negyedév során gyorsult, mértéke 2003 azonos negyedévéhez képest 5-6%-os volt, de a negyedéven belül is 2%-os felértékelődést lehetett tapasztalni.

A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezeti megoszlása szerint a kivitel 62%-át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene 22%-kal nőtt az év első kilenc hónapjában, szeptemberben a bővülés üteme némileg mérséklődött. Az árufőcsoporton belül kiemelkedően, 32%-kal nőtt a teljes kivitelből közel 20%-os részesedéssel bíró híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalmának értéke. Az energiafejlesztő gépek kivitele az átlagnak megfelelően növekedett, míg a villamos gépek és készülékek, a közúti járművek valamint az irodagépek forgalma jóval az átlag alatti mértékben bővült. A gépexport négyötödének piacát jelentő Európai Unió viszonylatában a forgalom volumene 18%-kal nőtt, ezen belül az új tagországokba irányuló kivitel növekedési dinamikája 40%-os volt.

A volumenben átlagosan 11%-kal bővülő feldolgozott termékek között kimagasló, 43%-os folyó áras forgalomnövekedés következett be a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek körében a tavalyinál 5%-kal alacsonyabb forintárszint mellett is, míg a viszonylag jelentős részesedést képviselő ruházati cikkek és lábbelik kivitelének értéke 3, illetve 16%-kal csökkent. Az átlag feletti mértékben növekedett a szerves vegyi termékek (+20%), valamint a vas és acél (+27%) kivitele. Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport volumene 1%-kal a tavalyi szint alatt maradt, ezzel szerepe a magyar exportban tovább zsugorodott. Ez elsősorban az unión kívüli európai országokba irányuló export jelentős visszaesésével magyarázható.

A behozatal 16%-os volumenbővülésén belül a forgalom felét kitevő gépek és szállítóeszközök 22%-os növekedése volt a meghatározó. A híradás-technikai, hangrögzítő berendezések importértéke 34%-kal, a villamos gépek és készülékek, valamint az energiafejlesztő gépek forgalma közel 30%-kal nőtt. Az ázsiai országokból származó gépimport értéke 56%-kal bővült, ezen belül a Kínából származó gépimport értéke az előző év azonos időszakához képest közel megkétszereződött.

Az élelmiszerek, ital, dohány főcsoport aránya a behozatalban a magas, 28%-os volumen-, illetve 35%-os értéknövekedés ellenére is mindössze 4% körül volt. Az élelmiszerimport volumene a legnagyobb mértékben - csaknem 50%-kal - az új uniós tagországok viszonylatában növekedett.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene összességében 15, behozatalé 12%-kal nőtt a 2003. I-III. negyedévéhez képest. Az unión kívüli országokba irányuló export volumene 28%-kal bővült, a behozatalé pedig 30%-kal.

Az év első kilenc hónapjában a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 900 milliárd forint volt, azaz a passzívum 94 milliárd forinttal növekedettt. Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem hiánya (202 milliárd forint) közel 80 milliárd forinttal mérséklődött, az unión kívüli országok vonatkozásában ugyanakkor közel harmadával, mintegy 700 milliárd forintra nőtt a deficit. Az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelem egyenlege a harmadik negyedévben gyorsuló ütemben romlott; a hiány az év első kilenc hónapját követően 705 milliárd forint volt, szemben a megelőző év ugyanezen időszakában regisztrált 460 milliárd forinttal.