Novemberben - első becslésünk szerint - az export értéke 1039 milliárd forintot, az importé 1100 milliárd forintot tett ki, így a mérleg hiánya 61 milliárd forintra tehető. A kivitel forintértéke 11, a beho­zatalé 10%-kal haladta meg a 2003. novemberi szintet.

A novemberi kivitel 81, a behozatal 71%-át az Európai Unió 24 tagállamával bonyolítottuk le.

2004 első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003 III. negyedévében elkezdő­dött növekedés. Az első hat hónap során a behozatal és a kivitel volumene is erőteljesen, 19, illetve 20%-kal növekedett a megelőző év azonos időszakához képest. A július-októberi időszakban a forgalom az első félévi ütemnél kisebb mértékben, de még mindig számottevően nőtt. Az első tíz hónap átlagában az export volumene 17, az importé 16%-kal nőtt egy év alatt.

A külkereskedelmi mérleg hiánya 965 milliárd forint volt, ami a passzívum 71 milliárd forintos növekedését jelenti a 2003 január-októberi időszakhoz viszonyítva. A kivitel behozatalhoz viszonyított aránya, az ún. fedezettségi mutató - a csatlakozást közvetlenül megelőző hónapok kiugróan magas im­portszintje ellenére - az időszak egészét tekintve szerény mértékben javult a megelőző év első tíz hónap­jához képest.

A kivitel folyó áron számított forintértéke 16, a behozatalé 15%-kal növekedett 2003 első tíz hó­napjához viszonyítva. A forgalom forintban mért növekedési üteme a volumenben, illetve euróban számí­tott adatokhoz képest nagyobb mértékben mérséklődött az év során, amely a különböző időszakokban ta­pasztalt, eltérő irányú árfolyamváltozások következménye. Az időszak egészét tekintve a forint nem egé­szen 1%-kal erősödött a megelőző év első tíz hónapjához képest, amely a dollárral szemben bekövetkezett jelentős felértékelődéssel (+9%) magyarázható.

A kivitel 62%-át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene 23%-kal nőtt a 2003. év azonos idő­szakához képest. A teljes kivitelből közel 20%-os forgalmi súllyal rendelkező híradás-technikai, hang­rögzítő és -lejátszó készülékek forintértéke 30%-kal növekedett. Az összexportból több mint 10%-os ré­szesedéssel bíró csoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések értéke 16, a villamos gépek, készülékek és műszereké pedig 7%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árszínvonal mindhárom árucsoport esetén mérséklődött, így a volumennövekedési ütemek meghaladják a forintértékekből számí­tottakat.

A feldolgozott termékek kivitelének volumene 10%-kal bővült, amelyen belül igen jelentősen, közel harmadával nőtt a 157 milliárd forintért kivitt szakmai, tudományos ellenőrző műszerek exportérté­ke.

Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport volumene az első tíz hónap átlagában már kismértékű növe­kedést mutat a megelőző év azonos időszakával összehasonlítva (1%), ami elsősorban a beinduló gabo­naexporttal magyarázható.

A behozatal valamivel több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene 22%-kal nőtt. A legnagyobb forgalommal rendelkező villamos gépek, készülékek és műszerek árucsoport értéke mintegy negyedével, a közel 800 milliárd forintért behozott híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek értéke pedig 43%-kal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált szintet. A speciális szakipari gépek im­portértéke ugyanakkor 15%-kal mérséklődött.

A feldolgozott termékek behozatalának volumene 10%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A kö­zel 240 milliárd forintért importált vas és acél árucsoport értéke 29%-kal bővült; a növekedésben a forint­árszint emelkedése valamelyest nagyobb szerepet játszott, mint a mennyiség bővülése.

Az energiahordozók importvolumene stagnált, a forintárszínvonala viszont - meghatározóan a kőolajtermékek forgalmában bekövetkezett igen jelentős, de a nyers kőolaj esetén is kétszámjegyű ár­szintnövekedés következtében - 6%-kal nőtt. Az árufőcsoport kereskedelmében keletkezett hiány nagysá­ga ennek ellenére lényegében változatlan maradt, ami a kőolajtermékek exportjában bekövetkezett jelen­tős értéknövekedéssel magyarázható.

Az élelmiszer, ital dohány árufőcsoport volumene továbbra is igen jelentősen, az első tíz hónapot követően 27%-kal bővült. A szinte valamennyi árucsoportra kiterjedő dinamikus importbővülés eredmé­nyeképpen az árufőcsoport kereskedelmére számított egyenleg jelentősen, 61 milliárd forinttal romlott. Ez a teljes kereskedelmi mérlegromlás több mint 80%-ának felel meg, holott az árufőcsoport kevesebb mint 5%-kal részesedik a teljes külkereskedelmi forgalomból.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 14, a behozatalé 10%-kal nőtt a 2003. január-októ­beri időszakhoz képest. A meghatározó forgalmi súllyal rendelkező EU-15 országcsoport viszonylatában a növekedési ütemek kissé elmaradtak a teljes uniós kereskedelemre számítottaktól, az új tagországok vo­natkozásában viszont lényegesen meghaladták azokat. Az unión kívüli országokba irányuló export volu­mene 29, a behozatalé pedig 34%-kal bővült. Az ázsiai országokból feladott import forintértéke 57%-kal nőtt, amelynek következtében a földrész országai összességében 13%-kal részesedtek a behozatalból, szemben a megelőző évi 9,5%-os aránnyal.

A külkereskedelmi mérleg alakulásának országcsoportos metszetét vizsgálva az Európai Unió or­szágaival folytatott kereskedelem hiánya mintegy 200 milliárd forinttal mérséklődött, az unión kívüli or­szágokkal folytatott kereskedelem egyenlege ugyanakkor több mint 270 milliárd forinttal romlott. Ez utóbbi országcsoport viszonylatában a deficit értéke megközelítette a 870 milliárd forintot. Az adatok ér­tékelésekor azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a csatlakozást követően számos nagyvál­lalat magyarországi termelőegységeihez már nem egyes régi EU-tagországokon keresztül, hanem közvet­lenül az ázsiai országokból kerülnek a gyártáshoz szükséges alapanyagok.