A „mentsük meg a világot” mentalitás helyét a „mentsünk meg saját magunkat” mentalitás vette át a vállalatoknál. A cégek egyre inkább egy belső kockázatként kezdték el kezelni a klímaváltozást.

Egy bank esetében ez praktikusan például annyit tesz, hogy nagyobb kockázatot jelent egy rossz energiahatékonyságú ingatlan vásárlását megfinanszírozni, mint egy energetikailag kedvező besorolásúét. Hiszen a rosszabb állapotú ingatlannak magasabbak lehetnek a rezsiköltségei, vagyis nagyobb az esélye annak, hogy az ügyfél fizetési nehézségekkel küzdhet hosszabb távon.

ESG vizsgálat a hitelfelvételeknél

Egy vállalati hitelfelvételnél pedig mindig meg kell vizsgálni, hogy az adott cég új beruházása vagy vásárlása mennyire lehet a jövőben kitett a klímaváltozás negatív hatásainak. Például az árvíznek vagy a Magyarországon is egyre súlyosabb aszályveszélynek. De azt is vizsgálni kell, hogy a bank saját, hosszú távú klímacéljaiba – amit nyilvánosan vállaltak a részvényesek felé – beleférhet-e például egy fosszilisenergia-projekt megfinanszírozása.

A legtöbb vállalati hitelelőterjesztésnél a bank kollégáinak átfogó ESG-értékelést kell készíteniük. Ebben nemcsak az esetlegesen felmerülő fizikai, hanem a reputációs kockázatokra is ki kell térni. Vagyis, hogy a hitelt igénylő cég valamilyen munkahelyi balesettel, a munkajog megsértésével, folyamatban lévő peres ügyekkel vagy környezetszennyezéssel kapcsolatban szerepelt-e a sajtóban negatív kontextusban.

Ezeknek a kockázatoknak az értékelése inkább szubjektív elbírálás alá esik - a magyarországi kkv-k döntő többségének nem kell tartania attól, hogy fennakadnának egy ilyen reputációs átvilágításon. Az ugyanakkor tény, hogy Nyugat-Európában a társadalom igen érzékenyen reagál az ehhez hasonló, a hírekben is megjelenő visszás ügyekre.