Ahogy közeledett a vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség időpontja, úgy halványult el a megelőző évekre jellemző hurráoptimista hozzáállás. A cégek kezdtek rájönni arra, hogy a zöld átállás (legalábbis rövid távon) pénzügyileg nem térül meg a számukra. Az ESG jelentések elkészítéséhez, a beszállítóik átvizsgáláshoz nincs megfelelő mennyiségű adatuk, az adminisztrációs kényszer pedig jókora plusz terhet rakott rájuk, sokszor teljesen felesleges papírhegyeket és új munkaköröket vonva maga után.
„2024 végén, 2025 elején tetőzött ez az ellenállás” – nevezte meg a fordulópontot Suba Levente. A tényleges jogszabályi változásokra sem sokat kellett várni. 2025 február 26-án tette közzé az Európai Bizottság az Omnibus I csomagot, ami a fenntarthatóságra, a zöld átállásra vonatkozó előírások leegyszerűsítésére irányult.
A kétsebességes ESG világ
Egy év telt el az Omnibus óta, és a végeredmény?
„Egy kétsebességes ESG-világ alakult ki. A jelentéstételi kötelezettségek a kis- és közepes vállalatok szintjén eltűntek, de a nagyvállalatokra ugyanúgy vonatkoznak a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv – a szerk.) alapján. Sőt, az Európai Bankfelügyelet (EBA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírásai még szigorodtak is”
– fogalmazott Suba Levente. A vállalatok nagy részét tehát tehermentesítették, de a nagyvállalatoknál, különösen a bankoknál a szabályozók még fokozták is az ESG elvárásaikat.
