A nemzetközi élelmezési válsággal összefüggésben rendezett tanácskozáson felszólaló Ban Ki Mun síkraszállt azért, hogy az egyes államok csökkentsék a minimumra az exportkorlátozásokat és a behozatali vámokat mindaddig, amíg tart az élelmiszerellátás terén tavaly kialakult válságos helyzet.
Pazarlás és fegyverkezés
A világszervezet vezetője szerint évente 15-20 milliárd dollárt kell költeni arra, hogy úrrá lehessen lenni az élelmiszerválságon, és 2030-ra ötven százalékkal növeljék az élelmiszertermelést az emelkedő igények kielégítése végett. Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája arról beszélt, hogy a gazdag országok dollár milliárdokat költenek a mezőgazdaság támogatására, a pazarló és eltúlzott élelmiszerfogyasztásra, továbbá fegyverkezésre.
A világ túlsúlyos embereinek túlzó élelmiszerfogyasztása évente 20 milliárd dollárba kerül. (A magyarok fele is el van hízva...) Ehhez hozzá kell adni 100 milliárd dollárnyi közvetett költséget, amibe az ezzel járó betegségek és a korai elhalálozások kerülnek - mutatott rá Diouf. A Világbank és segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió emberrel gyarapodhat az éhezők tábora, miközben 850 millió ember már amúgy is éhezik.
Segélyszervezetek szerint Japán és Kína készleteik szinten tartásával hozzájárult a rizs magas árához, ami lázongásokat váltott ki szerte a világban, még a távoli Haitin is. Fukuda Jaszuo japán kormányfő ígéretet tett a római tanácskozáson: országa 300 ezer tonna importált rizst szabadít fel készleteiből, hogy enyhítse a válságot.
Nem a bioüzemanyag miatt
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy vélekedett, hogy nem a bioüzemanyagok felelősek a kialakult helyzetért, éppen ellenkezőleg: azok fontos eszközök abban, hogy segítsék a legszegényebb országokat a bizonytalan élelmiszerhelyzetből való kilábalásban. A politikus egyben teljesen alaptalannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a bioetanol előállítása az élelmiszertermelés rovására történik. Az nem jelent veszélyt az amazóniai őserdőkre, és nem csökkenti az élelmiszerkínálatot sem - állította.
Lula da Silva kifejtette, hogy az éhínség problémájának megoldására nem létezik strukturális megoldás. Az élelmiszerellátás biztonsága csak globális lehet, és azt nemzetközi együttműködés keretében kell szavatolni - hangoztatta a legnagyobb dél-amerikai ország államfője.
Sirman Ferenc példaként említette a délkelet-ázsiai országok közül Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát, ahol a magyarok szakmai segítséget nyújtanak az ott élőknek annak érdekében, hogy több élelmiszerhez juthassanak a közeljövőben. Ennek érdekében szakmai programokat, továbbá különböző tudományos együttműködéseket szervez Magyarország.
Továbbá Magyarország aktívan részt vesz a FAO munkájában és segíti az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tevékenységét, többek között azzal is, hogy Budapesten működik a FAO egyik regionális irodája. Sirman Ferenc utalt arra is: magyar vélemény szerint tavaly rendkívüli év volt a világban, mert sok térségben pusztított az aszály. Ez azonban az idén a jelek szerint várhatóan nem ismétlődik meg, így az élelmiszertermelés növekszik.
