Zászlajára tűzte az államtitkár is, a helyettese is a szavaik szerint is valóságos kincsesbányává avanzsált Pest megyei település nevét: a fejlesztési tárca e két vezetője rendre „szakmapolitizált" Újszilvással, a nemrég elkészült 400 kilowatt teljesítményű napenergiaparkkal - amelyet egy hónapos próbaüzem után kötnek be a közösségi áramellátó rendszerbe -, sőt a már javában működő geotermikus, kettős hasznosítású fűtőrendszerrel. Míg Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a KEOP büdzséjéből fotovoltaikus beruházásokra kiutalt csaknem 4 milliárd forintot emlegeti, addig Olajos Péter felpanaszolta: a települések általában nem ismerik saját zöld vagyonuk elemeit, szükség is lenne a helyi megújulóenergia-potenciálok összeírására. Valahogy úgy, ahogyan azt Újszilváson megtették...
Kötvény és pályázat
Ott, ahol amúgy már évtizedek óta működnek a közművek, van víz, gáz, villany és itt-ott még csatorna is, nem szokták szeretni az akár eretnek vállalkozásnak tűnő újabb költekezést, a föld és a nap hőjének hasznosítására épített további infrastruktúrát. A kérdéseink is inkább erről, a polgárjogot nyert geotermikus hővel való közintézményfűtésről és a napenergiaparkról szóltak, nem a kormánytisztviselők dicséreteiről.
A közvetlen előzmény mi más is lehetett volna, mint a pénz, amit - hozta tudtunkra Újszilvás polgármestere, dr. Petrányi Csaba - kötvénykibocsátással előlegezett meg magának a település. Az időpont is lényeges: 2007-ben - a válság kitörése előtti évben - vállalkoztak erre a 300 milliós akcióra s annak az ökölszabálynak az elfogadására, hogy a pénzből az utolsó fillérig fejlesztést, termelő jellegű beruházást finanszíroznak. Be is tartották a házi törvényt, s így lett fedezetük a geotermikus energia hasznosításához szükséges beruházás önrészére, az 57 millió forintra, sőt az újabb projekt jóval nagyobb „belépőjére" is.
- A 618 millió forintba kerülő naperőműpark, amely évi 630 ezer kilowattos termelésre lesz képes, 185 millió forintos önerő felhasználásával építhető meg, az európai uniós magyar támogatás 432 millió forintot tesz ki - részletezi a második nagy energetikai projekt pénzügyi hátterét a polgármester. - A Közép-magyarországi Operatív Program megújuló energiákra fordított keretéből nyertük a támogatást, a kötvényünk pedig gyakorlatilag hitelként működik, sajnos, svájcifrank-alapon.
Mind a geotermikus energia, mind a fotovoltaikus naperőmű termelő beruházás, és mint ilyenek, megtakarítást ígérnek. Az utóbbi „jövedelmét" is kiszámolták már Újszilváson: évi 24 millió forintot lesz képes megtermelni a napsugárzásból áramot nyerő eszköz. Az önkormányzat intézményeinek energiáját és a közvilágítást fogja kiváltani az erőmű.
Közösségi minta
A mérnöki és jogi diplomával rendelkező polgármester - bevallott hobbija is ma már a megújuló energia - pontosan tudja, hogy a legjobban akkor járna a település, ha a megtermelt áramot a saját rendszerükben, csúcsidőben használhatnák fel. De ilyen lehetőségük nincs, így a 20 kilovoltos középfeszültségre úgymond rátermelik a falu határában „megtermett" villanyt.
- Besétáltak az áramszolgáltatóhoz, szerződtek, s nyomban lett is vevőjük az áramra?
- Előcsatlakozási szerződést kötöttünk, de csak másfél éves lobbizás, tárgyalás után - mondja Petrányi Csaba. - Most már más intézményeknek könnyebb lesz a helyzetük, az úttörők mi voltunk, mi tapostuk ki az első ösvényt. Az áramszolgáltatót tulajdonló francia céget a magyarországi menedzsmentnek meg kellett győznie a zöldenergia átvételének fontosságáról, illetve az arra alapozandó együttműködésről. Amúgy nem lehet több egyelőre egy szándéknyilatkozatnál az előcsatlakozási szerződés.
Maga a polgármester szerint is ma még fikciónak tűnik, hogy a felek maguk szabályozhatják az elszámolásukat, s az áramszolgáltató cégnek is érdeke lesz majd az átvétel a piacinál magasabb áron, úgy, ahogyan azt a jelenleg hatályos törvény meghatározza a megújuló energiából készült villany esetében. De gyorsan leszögezi: nagyon várnak egy új jogszabályt. (Erről lásd cikkünket a 18. oldalon.)
A pályázatok megírása, benyújtása és az áramszolgáltatóval való egyezkedés amolyan irodai munka, de mindkettőnek szükségszerű előzménye, hogy akár portáról portára járva meggyőzzék a lakosságot: a biztonságos ellátást is jelentő zöldenergiára a maiaknak is, de legfőképp fiaiknak, unokáiknak lesz szükségük. A polgármester szerint nagyobb agitációra nem volt szükségük, a képviselő-testület képes volt a hatékony érvelésre. Például az egyik honatya, a helyi postás naponta agitálhatott a falu fenntarthatósága, jövője mellett, úton útfélen megállították, kikérdezték, szóra bírták. Újszilvás lakói elfogadták, hogy ugyan mintegy tíz évig fizetik a hitelt az alternatív energia beruházásai miatt, de utána húsz évig tisztán termelnek az eszközök a falunak.
- A magánházakon, a portákon mintha még nem lennének kollektorok...
- Egyelőre még csak látni fogják az alternatív energiatermelés látványos berendezését, a naperőművet a falu határában - fogalmaz a polgármester. - Lehet, hogy vannak tartalékpénzek az embereknél, de még várnak a meggyőző érvekre. A német példákat ugyan jegyzik, de azt is, hogy Németország messze van... Ám ha majd kimennek a mezőre, és megismerik a falu erőművét, akár gyorsan meghozhatják a maguk válaszait: saját beruházásban is készek lesznek napelemeket vásárolni, biogázt termelni, hőszivattyút telepíttetni.
Vállalkozó szellem
A lakosságnak mindenesetre segíthet a döntéseiben a néhány meghatározó közösségi energetikai beruházás látványa, sikeressége. Ráadásul az újszilvásiak eleve nyitottak, ha másért nem, hát azért, mert sokak sokáig kétlaki életet élve Budapesten tanultak, dolgoztak. De sokan nem várták meg, míg munkahelyük leépít, bedől, tudásukkal, vállalkozó kedvükkel felvértezve helyben alakítottak ki cégeket. És persze a mezőgazdaság is életképes ág a Pest megyei település határában.
A polgármester sorolja a helyben vállalkozás meghatározó szereplőit. Újszilvás alpolgármestere a legnagyobb mezőgazda is egy füst alatt, olyannyira az, hogy gazdálkodása elismeréséül országos címet nyert 2006-ban. Kétezer hektáros birtokán negyven embert foglalkoztat. Másvalaki húsfeldolgozó üzemet működtet, s már harmincöten keresik ott kenyerüket. Gumifeldolgozásra szakosodott egy helybéli vállalkozó, nála is negyven-hatvan ember dolgozik. Az újszilvási ipari paletta üdvöskéje pedig egy rugóüzem, ahol miniatűr termékeket éppúgy előállítanak, mint kombájnok rugóit. Pálinkafőző üzemükben tizenöten kapnak folyamatosan munkát, a nyílászárókat előállító vállalkozásnak pedig az ország tizenhat városában van kereskedelmi egysége.
- Vállalkozó szellemű, agyú emberekből tehát nincs hiány, nyitottakká válhatnak a helybéliek a megújulók helyi forradalmi tempójú hasznosítására?
- Szerintem ma még Magyarországon - így itt is - a lakosságnak talán tíz százaléka engedheti meg magának az alternatív energia otthoni alkalmazását - válaszolja Petrányi Csaba. - Ilyen aránynak lehet egyelőre pénze és inspirációja rendes napcellákat felrakatni az otthonára, üzemépületére, vagy éppen passzív házat építeni. A vállalkozások mostanában érnek el egy stabil üzleti bázist, piacot, s újabban már arra kezdhetnek el figyelni, hogy lehet-e és hogyan a rezsijüket csökkenteni. Akár az alternatív energiával, Újszilváson a testközelből megtapasztalt napelemek segítségével.
Magyarán, a Pest megyei községben éppen nem áll meg az élet a falu határában elkészülő naperőművel. A mielőbbi folytatás, főleg a helyi vállalkozók jóvoltából, borítékolható.
