"A klímaváltozásokról, energiabiztonságról és tiszta fejlődésről" nevű nyilatkozat tartalmáról a házigazda John Howard ausztrál kormányfő tájékoztatta a nyilvánosságot.

Harc az üvegházhatás ellen

A dokumentum szerint minden országnak - fejlettnek és fejlődőnek - lehetőségeihez és a körülményekhez mérten hozzá kell járulnia az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A célkitűzésként fogalmazza meg azt az igényt, hogy az APEC-országoknak 2030-ra legalább 25 százalékkal csökkenteniük kell az "energiaintenzitást", a gazdasági növekedés meghatározott egységéhez szükséges energiamennyiséget.

A dokumentum felszólítja a tagországokat, hogy az APEC-térségben 2020-ig legalább húszmillió hektárnyira növeljék az erdőkkel borított területeket, amelyek elnyelik a globális felmelegedést okozó üvegházhatást erősítő gázokat. A résztvevők ígéretet tettek arra, hogy regionális hálózatot hoznak létre az erdőgazdálkodás, a környezetbarát üzemanyag-technológiák és a megújuló energiaforrások kutatása végett. Emellett a nyilatkozat aláírói egyetértenek azzal, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell lefolytatni.

A konszenzussal elfogadott "Sydney-i nyilatkozatban" kitűzött célokat nem elérendő kötelezettségként megfogalmazták meg az aláíró országok számára, de a dokumentum megvetheti a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új szerződés alapjait.

A legnagyobb környezetszennyezők

Az APEC-tagországok - közöttük a legnagyobb "környezetszennyezők", az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Japán - összesen a világ energiafelhasználásának hatvan százalékát mondhatják magukénak, és többé-kevésbé ugyanilyen arányban veszik ki részüket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában.

A "Sydney-i nyilatkozatot" azért fogadták el már a kétnapos csúcsértekezlet első napján, mert George Bush amerikai elnök korábban távozik a rendezvényről - idejét leköti a szenátus számára készítendő iraki jelentés.

Az APEC vasárnap befejeződött csúcsértekezletének résztvevői a dohai forduló néven ismert - kereskedelmi liberalizációs tárgyalások mielőbbi lezárást is sürgették. John Howard ausztrál kormányfő, összegezve a kétnapos fórum munkáját kijelentette: sürgős kéréssel fordultak a dohai fordulóban résztvevő országokhoz, újítsák meg erőfeszítéseiket, hogy szülessen eredmény a kérdésben.

A fő vitapont továbbra is az EU és az Egyesült Államok agrárszubvenciói: a küszöbországok, így Brazília és India mezőgazdasági piacnyitást követelnek, miközben az ipari országok a fejlődőktől azt várják, hogy csökkenjenek az ipari termékek vámjai és a szolgáltatási ágazatokat nyissák meg.

A 2001-ben a katari fővárosban, Dohában elindított "dohai kereskedelmi forduló" néven ismert tárgyalássorozat célja az lett volna, hogy a kereskedelmi korlátok valamennyi szektort érintő lebontásával ösztönözzék a globális fellendülést és javítsanak a fejlődő világ exportlehetőségein.