Közműfejlesztési variációk

Nem sokat segítettek a korábbi pályázatok, ezért is kerestük meg a módját annak, hogyan lehet programjainkat brüsszeli forrásokból megvalósítani - summázza a támogatás nehézségeit dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere. A városka mégis hozzákezdhetett a 21. századi színvonalú közüzemi fejlesztésekhez. Ám Szentendrét kevés település képes követni. Sokszor azért nem jutnak egyről a kettőre, mert a vízellátás, a csatornázás, a közintézmények energiaellátása csak akkor válik üggyé, amikor ellátási zavar keletkezik. De ha működik az iskolai fűtés, akkor rendszerint nem új pelletkazánra költenek, hanem „látványosabb" fejlesztéseket indítanak el.

Vállalkozópauza

Pályázatok voltak és lesznek, lapzártánk idején azonban csak elvétve akadnak. A kormányváltást követő hetekben minisztériumi forrásokról nemigen lehetett tudni, s az Energia Klub hírei szerint a zöldberuházások programjai is alapvetően átalakulnak ezekben a hetekben, hónapokban. Megnyugtató azonban, hogy az önkormányzati energiagazdálkodásnak végre lesz kormányzati gazdája. Csakhogy azok a vállalkozások, amelyek a közbeszerzések során elnyert csatornázásokból, vízhálózat-korszerűsítésekből, szigetelés-, fűtésrendszer-felújításokból, alternatív energiára való átállásokból élnek, még várni kénytelenek. Akár sokat is, mert ha a pályáztatási, közbeszerzési szünet miatt nyáron nem kezdhetik el a munkákat, meg kell várni a következő tavaszt, mert technológiai okokból azokat nem lehet télre elhalasztani. Öröm az ürömben, hogy az egyik fontos „közüzem” felértékelődött, hála annak, hogy a fogyasztók nagyobb állami forrásokból újíthatják fel a távhőszolgáltatást, és magának a távfűtésnek is csökkent az áfája. A környezet- és energetikai operatív program egyik „tétele” éppen a távhőrendszer korszerűsítése, s valóban sok önkormányzati pályázatot nyújtottak be. Egyes távhőszolgáltató cégek pedig már arra is készek, hogy segítsék a veszteségfeltárást.

Katasztrófa és pénzhiány

Nem véletlen, hogy a fosszilis energia kiváltására, a környezet óvására koncentráló Energia Klub a polgármesterek meggyőzésére koncentrál, de most némi aggodalommal: a közüzemi fejlesztési támogatási programoknál is egy kis szünet vette kezdetét. Pedig elindult valami: Orosházán vákuumcsöves napkollektormezővel váltották ki a földgázt a gyermekintézményekben, Újbudán pedig napelemekkel termelt energiával csökkentik a közintézmények kiadásait. Ezeken a helyeken már hosszabb távra terveznek, s például olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik a településfejlesztési teendőkbe integráltatni tudják az energiaellátás racionalizálását.

Sokszor azonban nem a növekvő kiadások szorítják rá a képviselő-testületeket, hogy fejlesszenek, hanem például váratlan ellátási zavarok, természeti katasztrófák. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint térségükben 1999-ben belvíznek, 2000-ben hatalmas tiszai áradásnak kellett bekövetkeznie, hogy a belterületi csapadékvíz elvezetésének beruházási támogatásait is megpályázhassák. Mindenesetre 107 településen - a házak helyreállítása mellett - a közüzemi építkezésekre is áldozhattak. Később már európai uniós pénzeket felhasználó fejlesztések is felkerülhettek a palettára: 774 millió forintot költöttek településeken átvezető patakok rendbetételére, 3,7 milliárdot belterületi vízrendezésre Egerben, Gyöngyösön, Tiszanánán, Mátraballán, Ostoroson, Parádon, Bodonyban, Egerszalókon, Mátraderecskén, Parádsasváron, Pétervásárán és Sirokon. Az ivóvíz minőségét és mennyiségét 100 millió forintot meghaladó közüzemi fejlesztéssel javították, növelték Pétervására és Sirok körzetében, s ezt tették a megye déli területein és Mátraalján is. Körülbelül 13 milliárd forintból pedig a szennyvíz elvezetését, kezelését szolgáló projekt valósul meg Hatvan térségében és a Tarna középső szakaszán.

Sokszor viszont azért nem éltek a lehetőségekkel az önkormányzatok, mert nem rendelkeztek önerővel, s még az elodázhatatlan beruházásokat is halasztani voltak kénytelenek. Sok polgármester fiókjában ott lapulnak kész, megvalósítható közüzem-fejlesztési tervek, de nincs annyi saját pénz a település számláján, amennyit egy-egy pályázathoz „fel kell mutatni".

Minta Európa számára

Míg a Heves megyei kép az általánosnak felel meg, addig a szentendrei a rendhagyónak. A városban a közüzemi modernizáció „finomhangolásánál" tartanak, s alkalom kínálkozik arra, hogy a legkorszerűbb technikai megoldásokat valósíthassák meg a projekteket elnyerő vállalkozások. A polgármester mindehhez három kulcsfogalmat kötelezőnek tekint: a hosszú távra szóló koncepciót, az új lehetőségek iránti nyitottságot és a fejlesztések lakossági támogatását. Pedig gyorsan kiderült, hogy a legalapvetőbb infrastruktúra fejlesztéséhez sem elegendők az elnyerhető támogatások.

A szentendrei városfejlesztés Dumtsa Jenő nevét viselő stratégiája különböző irányvonalakat tartalmaz, s megvalósulni látszik mind a „zöld", mind a „megújuló város" programja a püspökmajori, a Füzes parki lakótelepek öko- és panelprojektjeivel egyetemben. A város 2006-ban csak 37 milliós támogatást nyert el erre, egy évre rá is még csupán 173 milliót, de a következő esztendő „hozott" 300 milliót, s 2009-ben már méltányolható összeghez, 2,6 milliárd forinthoz jutott hozzá.

Dietz Ferenc: A közintézmények energiaellátása csak akkor válik üggyé,
amikor ellátási zavar keletkezik

Komoly pénzt megpályázni Brüsszelben tudtak, kivált, mert számos innovatív ötletük közül az egyik különösen bő adaptációs lehetőséget is tartalmazott. A város szennyvizének hőjét már ki lehet nyerni, s hőszivattyús rendszer segítségével fűtésre, hűtésre lehet felhasználni. A Concerto nevű uniós program kifejezetten az ilyen újításokat támogatja azzal a kikötéssel, hogy a mintákat szerte Európában megismerhessék. Brüsszel szerint a szentendrei városfejlesztési - azon belül a közmű-korszerűsítési - stratégia hosszú távú, a mai kornak megfelelő színvonalú fejlesztések elindítását tartalmazza. Dr. Dietz Ferenc kijelenthette, az uniós források elnyerésével az a cél is megvalósítható, hogy a mintául szolgáló K+F-megoldásokat más települések adaptálhassák. A hűtésre-fűtésre egyaránt igénybe vehető hőszivattyús rendszert például számos folyóparti város „lekoppinthatja". A polgármester a projekt „értelmét" abban is látja, hogy a beruházás elkészültével a helyi lakótelepen az energia felhasználásának csökkentése mellett az energiatermelés kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, az emberközelbe kerülő fejlesztésnek hála a lakosság zöldprojekt-párti lesz.

Ötmilliárdos Concerto

A Concerto program segítségével az Európai Unió közösségi léptékű mintamegoldásokra szeretne szert tenni. Szentendre - egy spanyol és egy norvég partnerváros társaságában - a települések infrastruktúrájának energiahatékonyságát javító tervvel nyert pénzt. A pályázók például kevesebb fűtési energiával is képesek lesznek elegendő meleget szolgáltatni a lakosságnak, a közintézményeknek, s ezt is mind nagyobb arányban váltják ki megújuló energiával. Az ÉMI Nonprofit Kft.-nél dolgozó, a szentendrei önkormányzat szakértőjeként tevékenykedő dr. Matolcsy Károly adatai szerint a három városban összesen mintegy 5 milliárd forint értékű fejlesztést indíthattak el, ennek az összegnek a 60 százalékát az EU utalja át. Hat épület rekonstrukcióját és egy új építésű irodaház innovatív kialakítását teszi lehetővé a pályázat, a házak lényegesen kevesebb áram, gáz felhasználásával „működnek" majd, mint eddig. A távfűtés fosszilis energiájának egy részét is kiváltják „megújulóval", s áramot termelnek napelemek segítségével.

Amikor Szentendre szakemberei a Concerto programmal ismerkedtek, felvetették uniós partnereiknek, hogy a városban lévő lakótelep és a Duna „összekapcsolását" brüsszeli támogatással kellene megvalósítani: a három helyszínen megújuló energiaforrásból, kapcsoltan termelt áramot egy „mikrogrid" rendszerrel lehetne összekapcsolni. Szentendre esetében külön szerencse, hogy a folyóparton a szennyvíztisztító kedvezőbb hőforrás, mint a Duna, s a biogáz felhasználása is hatékonyabb.

Megjelent a Piac és Profit magazinban

Óriási díjemelés?

„Olyan konzorcium létrehozását kezdeményeztük, amelynek tagjai a pályázat előkészítése, megvalósítása és fenntartása folyamán is segítséget tudnak nyújtani az önkormányzatok számára. Az Együtt a Környezetért konzorcium ennek érdekében 2008 óta folytatja tevékenységét” – értékelte szervezete közreműködése fontosságát a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Dr. Zongor Gábor a mérleget is megvonta, támogatásokra lehet ugyan jelentkezni, de elkél a segítség. A közüzemi szolgáltatások korszerűbbé tételéhez jelenleg elsősorban az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatain keresztül juthatnak forráshoz az önkormányzatok, s a most készülő újabb norvég pályázati kiírások is segítséget fognak jelenteni a fejlesztésekhez. Az erre vállalkozó települések számára a hazaiak mellett az EU közvetlen pályázatai is lehetőséget teremthetnek a korszerűsítésekre. A hulladékgazdálkodás, az ivóvízellátás, a csatornázás és az energia-infrastruktúra korszerűsítését elsődlegesen a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásai hivatottak rendezni. Ezeket még a Regionális Operatív Programok (ROP) forrásai egészítik ki. A városi és elővárosi közlekedés finanszírozása a Közlekedés Operatív Program (KOP) segítségével oldható meg. A rendelkezésre álló források révén az önkormányzati szektor remélhetőleg eleget tud tenni a Magyarországra is vonatkozó szigorú uniós követelményeknek, s fenntartható módon tudja majd biztosítani a közszolgáltatásokat. Ehhez azonban az is kell, hogy az önkormányzatok a beruházásaikat megfelelően előkészítsék. A költségek alultervezése – ez volt jellemző például a hulladékgazdálkodás terén az ISPA projektek esetében – megnehezíti, sőt akár ellehetetlenítheti a fejlesztések megvalósítását. A feladatok túlvállalása és költségek túlbecslése pedig – ez volt jellemző például a Nemzeti Fejlesztési Terv I. és az Új Magyarország fejlesztési terv hulladékgazdálkodási projektjeire – a későbbiekben óriási lakossági díjemelést okozhatnak. Fontos a már elkészült rendszerek megfelelő díjszabásának kialakítása is. Az üzemeltetési, fenntartási és amortizációs költségek díjba való beépítése nélkül az önkormányzatok hosszú távon nem fogják garantálni a megfelelő szolgáltatásbiztonságot, az unió pedig a már egyszer megfinanszírozott rendszereket nem fogja újra támogatni. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a TÖOSZ tevőleges szerepet vállalt – ajánlott fel –, hogy a helyhatóságok kivédhessék a buktatókat.