„Az irányelv végre egyértelmű feladat elé állítja mind a szabályozói és jogalkotói oldalt, mind pedig a gazdasági szereplők számára egyértelmű lehetőséget biztosít. Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek számára meg kell teremteni a korlátozások nélküli közlekedés lehetőségét ahhoz, hogy Európa közlekedése lebonthassa a ma még nyomasztó, 94 százalékos kőolajfüggőségét, amely nem mellesleg az unió számára napi 1 milliárd euró importköltséget eredményez” – közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület.
Az irányelv egyértelműen fogalmaz, a tagállamokban meg kell valósítani egy kényelmesen elérhető töltőinfrastruktúra megvalósulását és ennek érdekében olyan nemzeti keretprogram kidolgozására van szükség, mely előmozdítja az alternatív töltőállomások létrejöttét.
A döntésnek köszönhetően az utántöltő hálózatokat típustól függően 2020 és 2030 között kell kiépíteni. A döntést ismertető közlemény szerint például 2020 végére megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni az egész EU-ban ahhoz, hogy az árammal vagy sűrített földgázzal (CNG) működő autók legalább a városokban és külvárosokban mindenhol közlekedhessenek. A fő európai gerinchálózaton, vagyis a legfontosabb európai autópályákon 2025-ig kell megvalósítani egy megfelelő sűrűségű CNG és LNG (CNG-nél sűrűbb, cseppfolyós földgáz) töltőállomás- és elektromos töltőhálózatot is. Eközben biztosítani kell, hogy az üzemanyag árazása a járműtulajdonosok számára maradjon vonzó, a kőolaj alapú üzemanyagokról megvalósulhasson az áttérés.
Az Európai Unió Parlamentje és Bizottsága döntött a tüzelőanyag-cellás járműveket kiszolgáló hidrogén töltőinfrastruktúráról is, habár e döntés értelmében a tagállamok határozhatnak arról, kiépítik-e azt, vagy sem.
