Az ökológiai lábnyom, bár a legtöbb ember számára nem fog többet jelenteni egy számnál, valójában nagyon is lényeges dolgokra hívja fel a lakosság figyelmét: megmutatja, hogy milyen mértékben vesszük igénybe bolygónk és közvetlen lakóhelyünk természeti erőforrásait. A szemlélet megértéséhez, így az ökológiai lábnyom, vagy annak mértékegységéül szolgáló globális hektár fogalmának megértéséhez is nagy segítséget ad a www.gyorlabnyom.blogspot.com oldalon elérhető blog. Az érdeklődők itt pontos képet kapnak arról, honnan származik a számítás ötlete, milyen előzményei voltak, hogyan fogtak hozzá a kutatók az adatok begyűjtéséhez, milyen nehézségekbe ütköztek, hol tartanak most, illetve arra is választ kaphatunk, mit várnak a számítás végeredményétől.
„A puding próbája az evés" alapon a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának tagjai 2010 februárjában már kiszámították a Győrben, az egyetemen megrendezett Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökolábnyomát, így megfelelő tapasztalatot szereztek az adatok feldolgozásában.
Győr ökolábnyomának kiszámolásánál így inkább az adatok összegyűjtése jelenti a problémát. Bár Magyarországon is működik Központi Statisztikai Hivatal, a szükséges (fogyasztási-, felhasználási, közlekedési és hulladék-) adatok a nyilvántartásokban nem találhatók meg olyan részletezettséggel, ahogy az a londoni ökológiai lábnyom számítás során rendelkezésre állt. Ugyanez a probléma jelentkezik akkor is, ha az egyes szervezetektől (cégektől, hivataloktól) közvetlenül kérnek adatokat. Ezen adatok szolgáltatására törvényi kötelezettség nincsen, az adatok kért összegyűjtése pedig meglehetősen nagy munka.
