Az európai vállalkozások 99 százalékát adják a kkv-k, és az unió összesített GDP-jének 57 százalékát állítják elő, miközben a környezetterhelés 70 százaléka az ő működésük számlájára írható. Több mint kétharmaduk a saját bevallása szerint semmilyen lépést nem tett (még) a környezetvédelem érdekében, ráadásul túlnyomó többségük szerint tevékenységüknek semmilyen káros hatása nincs a környezetre.
A tapasztalatok szerint legfőképpen a kevés információ és a környezettudatos gondolkodás hiánya az oka annak, hogy a kkv-szektor nem figyel a környezeti szempontokra.
Saját zsebükön érzik
Pap Imre, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM) munkatársa szerint saját, jól felfogott érdekében minden cég javíthat a maga és így környezete helyzetén. A legegyszerűbb lépés az energiahatékony megoldások bevezetése, amiről nem is kell meggyőzően érvelni, hiszen a kisebb energiafelhasználás eredménye azonnal megjelenik a közüzemi számlán.
A KÖVET évek óta népszerűsíti az "ökotérképezést", amely a cég működési területének - legyen az iroda vagy termelőegység - részletes és alapos elemzése a környezet- és az energiaterhelés szempontjából. A javasolt intézkedések megvalósítása ezután már a cégen múlik. Az egyesület másik kezdeményezése, az "Ablakon bedobott pénz" is azon az elven működik, hogy a környezetvédelemhez kapcsoló beruházások gyors megtakarítást eredményezhetnek. Pap Imre szerint az elmúlt hat évben 262 beruházás került a programba, amelyek együttesen 1,47 milliárd forintos megtakarítást hoztak a cégeknek. A Magyar Posta Miskolci Igazgatósága például évi 5 millió forintot takarít meg azzal, hogy energiatakarékos izzóval szerelte fel postáit, miközben a beruházás csak 2,4 millióba került. Jól járt a budapesti Korona Hotel is: a vízfogyasztás optimalizálása félmillió forintba került, amivel a szálloda vízszámlája évi 2,4 millió forinttal csökkent. Ezekben az esetekben minden szempontból hatékony megoldás született, hiszen azóta a környezet terhelésének csökkentése mellett a cégek kiadásai is jelentős mértékben kisebbek.
- Észérvekkel könnyű meggyőzni a cégvezetőket - magyarázza a KÖVET szakértője, aki szerint még egy költségcsökkentési akció keretében is érdemes a leépítések előtt végiggondolni azt, hogyan lehetne spórolni az energián, a vízfogyasztáson vagy éppen a hulladék elszállításán, amelyen a megtakarítás még szembeötlőbb, hiszen amíg a háztartási szemétért fizetni kell, a szelektíven gyűjtött hulladékért, például a papírért már fizetnek azok, akiknek ez alapanyag. A helyzet Magyarországon nem teljesen kielégítő, hiszen sok esetben hiányzik a hulladékfeldolgozás háttéripara: egy autófényező például évek óta gyűjti a használatra már alkalmatlan szélvédőket, de nincs, aki átvegye, és újrahasznosítsa őket. (Egyre több cég igyekszik környezeti és társadalmi mutatóinak nyilvánossá tételével bizonyítani, hogy jó polgár. Itthon eddig összesen 56-an.)
Szankciók és motiváció
A környezettudatosság elmélyítése hosszú folyamat Magyarországon, ahol a jogalkotók szándéka sem egyértelmű. A szankciók ugyanis meglehetősen kis hatásfokkal működnek.
- A legtöbb esetben, ha egy cég meg akar felelni minden jogszabálynak - például a szűrők használata vagy a hulladékkezelés területén -, évente háromszázezer forintot kell beruháznia. Ellenben ha ötévente megjelenik egy ellenőr, és megbukik a cég, százötvenezer forint a büntetés. Megéri nem jogkövetőnek lenni - jellemzi a helyzetet Pap Imre.
A megoldás a zöld termékek piacának bővülése - és a motiváció erősítése - lehet, ám ez Magyarországon még várat magára. Jelenleg 32 cég körülbelül 370 terméke kapott környezetbarát védjegyet, főleg iparban használatos csomagolóanyagok, amit a végfogyasztó nem ismer. Pedig lenne igény a zöld termékekre és szolgáltatásokra, állítja a KÖVET munkatársa, aki szerint számos esetben érdeklődtek náluk környezetbarát rendezvényszervező iránt, ami visszaváltható palackokat, újrahasznosított eszközöket szállít egy cég rendezvényére. Ilyen vállalkozás nincs ma Magyarországon, sajnálkozik Pap Imre.
Számos termék és szolgáltatás lehetne környezetbarát, hiszen a magyar fogyasztók egyre tudatosabban választanak. Bár az is környezettudatosság, ha valaki magyar élelmiszert választ egy üzletben, hiszen ezzel rengeteg üzemanyagot és így károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni, mutat egy ma már általánosnak mondható példát a szakértő.
Uniós segítség
Az unió is felismerte, hogy a kis cégek egyedül - saját elhatározásból - nem mozdulnak a zöldebb működés felé. Nekik nyújthat segítséget az Environmental Compliance Assistance Programme (ECAP), a kis- és középvállalkozásokat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program. Pap szerint ennek eléréséhez hatékony segítségre van szükség, hiszen a kis cégeknek a legtöbb esetben nehéz újabb feladatokat ellátniuk. Állandó problémájuk, hogy nincs felesleges emberük, akikre az ilyen ügyek intézését bízhatnák.
Az ECAP fő célkitűzése, hogy mindenki betartsa a környezetvédelmi előírásokat, elősegítse az innovációt, és csökkentse a környezetterhelést. A környezetvédelmi támogatásokat - ami a hétéves költségvetési periódus alatt több ezer milliárd forintot jelent - pályázati úton, több program keretében (LIFE+, CIP, JEREMIE, FP7) osztják ki. A célok is széles skálát mutatnak: környezetvédelmi felülvizsgálatra, tréningeken való részvételre, megújuló energiák használatának elősegítésére, ökoinnovációra, technikai kapacitás növelésére, szakképzésre vagy akár az ISO14001-es és az EMAS szabványok bevezetésére is lehet pályázni.
Ugyancsak prioritás a programon belül az információnyújtás, amely talán a legnagyobb gondot okozza a kkv-k körében. A helyzetet az sem könnyíti, hogy közel háromszáz jogszabály van itthon. Ennek megváltoztatására az ECAP honlapjára (www.ec.europa.eu/environment/sme) minden fontos információ felkerül, igaz, ezt sem tudja mindenki kihasználni, hiszen az internetes oldalnak még nincs magyar fordítása.
- Februárban megalakult az Enterprise Europe Network, amelynek célja, hogy egész Európát lefedve támogassa a nemzetközi együttműködést, az innováció fejlesztését, illetve a szükséges információk átadását - mondta Kerekes György, az Enterprise Europe Network munkatársa. A hátteret 400 szervezet alkotja, amelyek között megtalálhatjuk a különböző országok kereskedelmi és iparkamaráit. Magyarországon a fő koordinátor az ITD Hungary.
Az évi 10-12 ezer közbeszerzés lebonyolításához ma 60 millió darab papírlap szükséges: ekkora mennyiség megtermeléséhez pedig évi 3000 fa kivágására van szükség. A megoldás egyértelműen az e-közbeszerzés általánossá tétele lehet, amivel a papír használata a töredékére csökkenne. Ebből a szempontból az APEH (ahogyan az uniós pályázatok és a nagyvállalatok beszerzési rendszere is) sokat zöldült az elmúlt időszakban, hiszen az elektronikus (bevallási) rendszerek minimalizálták a papírfelhasználást.
Változnia kell a bírálati szempontoknak is. Addig, amíg a pályázatok értékelése nagy százalékban a legalacsonyabb ár alapján történik, nem lesz környezetbarát az államnak szállított termékek és szolgáltatások világa, mert a "zöldebb pályázatok" nem tudnak győzni, hiszen a környezettudatos technológiák nem olcsók. A zöld közbeszerzések térnyeréséhez elengedhetetlen, hogy az ár és a minőség mellett a bírálók a környezeti szempontokat (például alacsonyabb energiaigényű és károsanyag-kibocsátású, kis fogyasztású berendezések) is figyelembe vegyék. A Deloitte elemzése szerint a közbeszerzés során nagyobb induló befektetéssel járhatnak a környezettudatos megoldások, de ezek a pályázatok - az alacsonyabb üzemeltetetési költségek miatt - összességében kedvezőbbek lehetnek a vetélytársakénál.
A cikk megjelent a Piac és Profit márciusi számában.
