Erről a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség (CSAOSZ) szombaton tájékoztatta az MTI-t közleményben, amelyben ismerteti a szakma véleményét a parlament előtt lévő vonatkozó indítványról. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága által támogatott javaslat alapján az állam kitiltaná a kiskereskedelemből a nem lebomló anyagból készült táskákat és műanyag zacskókat.

Az érdekképviselet szerint hulladékégetőbe hasznosítva a lebomló és a nem lebomló műanyagok környezeti hatása semmiben nem tér el egymástól. Ugyanakkor klímavédelmi szempontból kedvezőtlenebb megítélés alá esnek a lebomló zacskók hulladéklerakóra kerülve, hiszen a természetes alapú anyagokból készülő zacskók gyors lebomlásuk során szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ezzel fokozva a globális felmelegedést.

A lebomló műanyagzacskó csak akkor előnyös, amikor az ilyen anyagú táskák, zacskók szétdobálva kerülnek a környezetbe, ahol néhány hónap alatt szétmállanak. Ez azonban nem lehet követendő magatartásminta és a környezeti állapot javítását szolgáló törvényjavaslat alapja - áll a közleményben.

Diszkriminatív helyzetet teremt

A CSAOSZ szerint problémát vetnek fel a lebomló műanyagok a szelektív hulladékgyűjtés szervezésénél. A lebomló műanyagból készült bevásárló táskákra és zacskókra külön színes kukákat kellene telepíteni, és újrahasznosításukra megoldásokat kidolgozni.

A szervezet úgy véli, hogy a törvényjavaslat mindezeken felül diszkriminatív helyzetet teremtene a piacon, hiszen amíg péksüteményeket, zöldség-gyümölcsféléket a gyártók műanyag zacskókba csomagolhatnának, addig a kiskereskedelemben ugyanezen termékek ugyanilyen fogyasztói csomagolása jelentős bírsággal járna.

Oláh Lajos, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szocialista tagja az MTI-nek korábban elmondta: nejlonszatyrokból naponta több mint egymillió darab kerül szemétdombra Magyarországon úgy, hogy a zacskókat átlagosan 20 percig használják, aztán pedig 400-500 évig tart a lebomlásuk. (Száz italos kartondobozból mindössze nyolcat hasznosítunk újra, a cél az lenne, hogy 2020-ra elérjük a 20 százalékot. Több gyűjtőhely és nagyobb lakossági részvétel kellene.)