Optimista politikusok
Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke, valamint Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke is. Barroso szerint "történelmi jelentőségű eredmény" született, Merkel pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani egyezményekkel, a klímaváltozás kivédését szolgáló, kötelező erejű célkitűzések megszabásával "megnyílt egy ajtó az európai együttműködés új dimenziója előtt".
Az állam- és kormányfők elfogadták, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra érje el a 20 százalékot a megújuló energiaforrások aránya. 2020-ra a közlekedésben legalább 10 százalékos legyen a bioüzemanyagok használata. A tagállamok felkérték az EU-bizottságot: 2008-ra, illetve 2009-re tegyen javaslatot a világítási módok fokozatos átalakítására, energiatakarékosabb módszerek alkalmazására.
A német kancellár szerint a EU hajlandó a gázkibocsátás csökkentését 30 százalékra emelni, ha partnerei is bekapcsolódnak ebbe.
Kötelező megújulók
A Barroso által méltatott "történelmi eredményt" lényegében a leginkább vitatott kérdés elnapolásával sikerült elérni. A csúcson viták folytak arról, hogy a megújuló energiaforrások szintjének 20 százalékra növelése (a jelenlegi 7-ről) kötelező érvényű, minden országnál számonkérhető legyen-e. Merkel és Barroso elmondták, hogy a 20 százalékos kötelező szint EU-s átlag lesz, később határozzák meg, hogy a tagállamoknak ezen belül hány százalékot kell elérniük.
A magyarok például nem
Gyurcsány Ferenc előzetesen azt sürgette, hogy jogi értelemben ne legyen kötelező a tagországoknak, hogy 2020-ra energiájuk legalább egyötöde megújítható forrásokból származzon, mert több nem tudja ezt elérni. A magyar kormányfő azzal érvelt, hogy a magyar szakértői számítások szerint "ha a lehetséges maximumig emeljük 2010-13-at követően a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásainkat, és befektetéseinket szinte minden határon túl tudjuk növelni, tekintettel a jelenlegi helyzetre ... 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni".
Tüntetők: kötelezőnek kellene tenni
A csúcsértekezlet helyszínénél pénteken tüntetést tartottak a Föld Barátai elnevezésű szervezet tagjai, köztük magyar természetvédők. A tüntetők tucatnál is több országból érkeztek, hogy határozott előrelépést, a klímaváltozás kivédését hatékonyan szolgáló intézkedéseket követeljenek.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban az Energia Klub, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet közölte, a magyar delegáció is azon tagállamok között van, amelyek akadályozzák a megújuló erőforrások részarányának 2020-ig 20 százalékra növeléséről szóló kötelező erejű célkitűzés elfogadását. Annak elkerülésére, hogy az éghajlatváltozás ne okozzon katasztrofális, visszafordíthatatlan hatásokat, elengedhetetlen, hogy azonnal cselekedjünk, és érdemi lépéseket tegyünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére - hozták nyilvánosságra a szerveztek.
Korábban Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a miniszterelnök az EU-csúcson támogatni fogja az Európai Bizottság klímavédelmi előterjesztését. Hangoztatta: a kormányon belül az elmúlt hetekben volt vita arról, hogy Magyarország támogassa-e a bizottsági javaslatot, de végül a környezetvédelmi szempontból progresszív álláspont került ki győztesen.
A miniszter erről akkor nyilatkozott, amikor március elsején a Greenpeace egy Duna fölé kifeszített, óriási transzparenssel kezdett be nem jelentett akcióba a Lánchídon a klímaváltozás megfékezése jegyében.
