Az Európai Bizottság a CSR Europe 2000-ben közzétett javaslatára reagálva, a vállalkozásokkal, az érdekelt felekkel és a tagállamokkal együttműködésben először 2002-ben, majd 2006-ban hozott nyilvánosságra európai szintű CSR stratégiát. A stratégia megújított változatát 2011. október 25-én vehették kezükbe az érdeklődők. (A CSR nem csak a nagyvállalatok kiváltsága.)

A bizottság értékelte a jelenlegi európai CSR politika hatásait, majd úgy döntött, új CSR definícióra van szükség annak érdekében, hogy az európai cégek működésükkel – az Európa 2020 stratégiának megfelelően – valóban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést támogassák. Az új vállalati társadalmi felelősségvállalás definíció szerint „a CSR a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásaiért vállalt felelőssége”. A Bizottság véleménye szerint ahhoz, hogy a vállalkozások teljes mértékben vállalják társadalmi felelősségüket, folyamatszinten kell kezelniük a szociális, a környezetvédelmi, az etikai és az emberi jogi szempontok érvényesítését üzleti tevékenységükben és alapvető stratégiájukban, szoros együttműködésben érdekelt feleikkel.

A bizottság reményei szerint az új stratégia hozzájárul ahhoz, hogy megerősödjön az EU CSR terén betöltött globális vezető szerepe. Ha az egyes tagállamokban működő vállalkozások összehangolják CSR stratégiáikat, csökken annak a kockázata, hogy a több országban is működő vállalkozásoknál az eltérő CSR értelmezésekből fakadóan többletköltségek merüljenek fel. Útmutatásként a bizottság kiemelte, hogy biztosítani kell azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások folyamatosan fejlődjenek, és maguk dolgozzák ki a saját körülményeiknek megfelelő egyedi CSR megközelítésüket. A közlemény a vállalatok felelősségén túl kitér a kormányzat, a hatóságok, a szakszervezetek, a civil szervezetek, a fogyasztók, a befektetők és a média szerepvállalására is.

Az üzleti előny növelése

A stratégiában közzétett akcióterv mintegy 30 CSR kötelezettség vállalására tesz javaslatot a tagállamok kormányai és a vállalkozások számára, melyek nyolc téma köré csoportosíthatóak. Fontos a jó gyakorlatok megosztása, a vállalatok iránti bizalom megerősítése, a szabályozási folyamatok fejlesztése, a CSR-ból fakadó üzleti előny növelése, a nem-pénzügyi jelentéstétel kiterjesztése, a CSR integrációja a képzésekbe és kutatásokba. A bizottság a nemzeti és regionális CSR politikák megalkotására és további fejlesztésére is felszólította a tagállamokat valamint arra, hogy egységesítsék a CSR megközelítéseket. (A legtöbb magyarországi CSR program a munkavállalóknak szól.)

– Reményteli számunkra, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelmet szentel a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának erősítésére. Az új definíció egy mélyebb CSR megközelítést tükröz, mely segíti a vállalatokat abban, hogy felelősségvállalásukat kiterjedtebben értelmezzék. Jó lenne, ha a bizottság javaslatával összhangban hazánkban is mielőbb megszületne a nemzeti CSR stratégia – tette hozzá Bodroghelyi Csaba, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója.

Jóllehet az új európai szintű CSR stratégia sok aktuális kérdést érint, azért maradnak még kihívások a jövő számára is. Egyelőre nehezen mérhető a stratégia javaslatainak megvalósulása, így szükséges egy egységes monitoring rendszer felállítása. Arról sem dőlt még el a vita, hogy a vállalatok nem-pénzügyi jelentéstétele a jövőben önkéntes vagy kötelező alapon történik.