Folyamatos teltházas előadások jellemzik Önöket. Nem egy megszokott képlet. Mi a titok?
A veresegyházi színház 2014-ben indult el. Már az első évben 10 ezer nézőnk volt csak a városban. Előttünk évente egy előadást láthattak a veresiek vándortársulatoktól, 7 év alatt hetet. Mi 395 előadást mutattunk be a 7 évünkben, 170 ezer néző előtt egy 20 ezres kisvárosban. A covid előtti utolsó évben 32 ezer nézőnk volt. Van nyári fesztiválunk is, Mézesvölgyi Nyár elnevezéssel. 31 saját premierünk volt. Megfordult nálunk 18 Kossuth-díjas színész. A veresiek nagyon büszkék arra, hogy van egy saját színházuk, amit el tudnak tartani.
Valóban el tudják tartani, vagy ez csak egy szófordulat volt?
A miénk egy egyedülálló modell, amely őszintén megvallva, nem tudatos tervezés következményeként jött létre. Egyszerűen így alakult. Az állami finanszírozás tavaly nem érte el bevételeink 15 százalékát.
85 százalékban, tehát vállalkozók?
Egy nonprofit szervezet keretei között dolgozunk. Fő forrásaink jegybevételekből és előadások értékesítéséből keletkeznek. Most éppen Debrecenben játszunk, utána Tokajban, aztán Budapesten. A 7 év alatt közel 800 előadást tartottunk körülbelül 300 ezer néző előtt.
Önkormányzati támogatás?
Pásztor Béla 57 éve polgármester Veresegyházán. Ebben a kategóriában valószínűleg világbajnok. Ő nagy támogatónk, akinek az a véleménye, hogy egy komoly város nem lehet meg színház nélkül. Most írunk alá vele egy szerződést, ami évi 30 millió forintról szól majd. Ez 3 előadás gyártási költségét jelenti, amibe a rezsiköltség már nem fér bele. Veresegyházról tudni kell, hogy a budapesti agglomeráció egyik módos, népszerű települése, ahol az átlagéletkor 36 év. Személyi jövedelemadóbefizetés tekintetében az első 5 város között található Magyarországon. Az egy főre eső diplomák számában ugyancsak dobogós helyen áll a település. Társaságunk gazdaságilag azért lényeges a városnak, mert itt, ha valaki ingatlant akar eladni, és beírja a hirdetésbe, hogy a lakás, vagy a ház közelében színház működik, akkor mindjárt többet kérhet 1-2 millió forinttal. Ha valaki belegondol, hogy hány ingatlan cserélt gazdát a településen az elmúlt években, akkor milliárdos nagyságrendű haszon jön ki az itt élők számára.
Társulatuk tagjaként több ismert színészt tüntetnek fel. Például Esztergályos Cecíliát, Trokán Pétert, Nagy Sándort. Ők állandó fizetést kapnak, vagy inkább ez csak egy jelzés, hogy kikkel dolgoznak együtt rendszeresen?
Klasszikus értelemben vett társulatunk nincs, tehát ők nem kapnak alkalmazottként havi rendszeres fizetést. Ugyanakkor mi mégis társulatként fogjuk fel magunkat, vagyis amikor például új bemutatót tervezünk, akkor ennek a csapatnak a tagjaival számolunk. Hosszútávon és folyamatosan. Társulatunk legtöbb tagja 5-6 darabunkban is játszik. Ezzel a módszerrel jóval magasabb jövedelmeket tudunk biztosítani kollégáinknak, mint a magyar átlag színészgázsi.
A recept tehát jó színészek és gondos tervezés.
Egy nagyon fontos elem kimaradt. Az egész nem működne, ha nem 20 kilométerre lennénk Budapesttől. 20 kilométeres körzetben így 970 ezer potenciális nézőnk él. A lényeg, hogy produkciós színház vagyunk, bérletrendszerben működünk, évadokat készítünk az itt élőknek, miközben második lábként az ország minden részébe, sőt a határon kívülre is elvisszük előadásainkat. Budapesten például színházakat bérlünk ki, hogy a fővárosi nézők is találkozhassanak produkcióinkkal. Harmadik láb pedig a nyári fesztiválunk. A főváros közelsége nélkül már mások lennének a színészek és a lehetséges közönségszám is kisebb lenne.
Az ismertséget meghatározzák a szinkron és a televíziós munkák, a sorozatok, tehát elfogadom, hogy Budapest közelsége meghatározó az alkalmazható színészek szempontjából.
Annyi határvonalat azért húznék, hogy önmagában az úgynevezett celebekért nem jönnének színházba a nézők. Én azt hiszem a színház még ma is egy olyan tartalék területe a magyar kultúrának, amely optimizmusra ad okot. Egy előadás azonnal megbukik, ha valami ócskát próbálsz eladni. Ha egy televíziós epizód gyenge, a néző rögtön átkapcsol egy másik csatornára. Itt nem tud átkapcsolni, tehát feláll. Szórakoztatni akarunk mi is, nevettetni, mert ha ez sikerül, akkor a következő nap másképp megy az ember dolgozni is, de egyáltalán nem mindegy a színvonal. Agatha Christie Egérfogóját hetedik éve játsszuk, a Ne most, drágám, ami egy angol társasági vígjáték, most fogjuk századszor előadni, Az Anconai szerelmesek, vagy Neil Simon: Pletykafészek előadása megkérdőjelezhetetlen minőséget jelentenek, amit imádnak a nézők.
Hol épül majd fel a tervezett kőszínház és miből?
Nem tudjuk még, mert polgármesterünk folyamatosan titkolódzik. Szerintem megvan a fejében, hogy hol lesz, de még nekem sem mondja el, nehogy kiszivárogjon, mert akkor egyből felmegy a telek ára. Valahol Veresegyház központjában lesz, egy 400-450 fős multifunkcionális teremmel.
Miből finanszírozzák az építkezést majd?
Ha volna még TAO, akkor könnyebben tudnék válaszolni. Egy évben 100 milliós nagyságrendű bevételünk lehetne ma ebből a forrásból. Veresegyházon számtalan nagy cég működik és sorban álltak, hogy segíthessenek nekünk a társasági adójukból. 2019 január elsejével szűnt meg a TAO a kulturális szféra számára, akkor azt mondta a kulturális államtitkár, ne aggódjon senki, mert az az előadóművészeti szervezet, amelyik tisztességesen „taózott” és valós szakmai munkát végez, nem járhat rosszabbul, mint korábban.Ezzel szemben a valóság az lett, hogy eddig 220 millióval jártunk rosszabbul. Minden évben csökkent ennek a kiegészítő állami támogatásnak az összege. Tavaly mindössze 12 millió forintot kaptunk. Ezt abban az összefüggésben érdemes nézni, hogy ha nem került volna a tao-rendszer kivezetésre, tavalyelőtt például 144 milliós értékben részesültünk volna az átirányított társasági adóból. Így most polgármesterünk eltökéltségében és forrásszerző képességében bízunk.
Bizony a polgármesternek is érdeke, hogy sikerüljön ez a projekt, mert nekem azt mesélték, hogy a Mercedes magyarországi betelepülésénél például döntő szempont volt Kecskemét kiváló kultúrája, oktatása és egészségügye. A Mercedes menedzserei ugyanis nem akarták egy „balkáni” környezetbe vinni gyerekeiket, családjukat. Pedig volt számukra olcsóbb telekajánlat is.
Pontosan, egy színház léte és a helyi gazdaság szorosan összefügg. Egy konkrét példa. Első bemutatónkhoz kellett 5 elegáns öltöny. Nyilván megpróbáltam minél olcsóbban megszerezni. Néhány hónappal korábban nyílt a városban egy öltönyüzlet, lesz, ami lesz, felkerestem őket. Kötöttünk egy bartert, én olcsóbban kaptam az öltönyöket, cserében reklámoztuk őket. Néhány hónappal később ismét felkerestem őket, újabb öltönyök kellettek. Kiderült, hogy a 80 négyzetméteres üzletükből át kellett költözniük egy 200 négyzetméteresbe, akkora lett a kereslet. A feleségek öltönyöket rendeltek férjeiknek a színházba járáshoz. Fodrászok, kozmetikusok, étteremtulajdonosok hasonlókat mesélnek. Előadások előtt tele vannak.
