A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1995 óta minden évben felméri a német cégek magyarországi helyzetét. A 2005-ös közvélemény-kutatásban 116 vállalkozás vett részt (közülük 100 volt német, a többi 16 osztrák és francia).
A többség elégedett
A válaszadók fele tapasztalta Magyarország uniós tagságának kedvező hatásait, és mindössze 4 százalékuk számolt be hátrányos következményekről. Az euró bevezetését kilenctizedük támogatja, kétharmaduk 2010-re teszi a közös valutát. Minden ötödik vállalkozó tekinti jónak a gazdasági konjunktúrát, mindössze 15 százalék rossznak. A válaszadók 79 százaléka ismét Magyarországon eszközölné beruházását, s csak 21 százalék fontolgatna más irányt. Ez az élesebb, a beruházókért folytatott nemzetközi versenyt tükrözi, de azt is mutatja, hogy a német vállalatok döntő többsége elégedett magyarországi tevékenységével. A kedvelt beruházási célpontok között egyébként egyértelműen Románia áll az élen Szlovákia, Csehország és Kína előtt.
Kielégítő a helyzet
A válaszadók egyötöde jónak tekinti Magyarország gazdasági helyzetét, és csak 15 százalékuk tartja rossznak, a többség "kielégítőnek" nevezte. A visszafogott eredmény tükrözi mindazokat a kockázati tényezőket, amelyek a múlt évi "tisztességes" 4 százalékos gazdasági növekedés ellenére az államháztartás és a külkereskedelmi mérleg tartósan magas hiányából származnak. Ezek a kockázatok például a kamatoknál és az árfolyamokban mutatkozó trendek miatt közvetlenül kihatnak a vállalatok helyzetére - magyarázza a borús hangulatot a kamara felmérése. Ezzel szemben a Cseh Köztársaságban működő vállalatok jóval derűlátóbbak: az ott válaszolók 36 százaléka jónak minősítette az ország általános gazdasági helyzetét, és csupán 6 százalékuk tekintette azt rossznak. Még inkább egyértelmű a különbség Szlovákiához mérten, ahol a válaszadók 60 százaléka tekintette jónak és mindössze 2 százaléka rossznak a gazdaság helyzetét.
Még mindig az adók
A kamara a 2005. évi közvélemény-kutatás során is megkérte a vállalatokat, adjanak javaslatokat a magyar gazdaságpolitika számára. Kevéssé meglepő, hogy a legtöbb ajánlás olyan területekre vonatkozik, amelyek korábban veszteséget okoztak a részvevőknek, mindenekelőtt az adórendszerre. Szinte minden harmadik valamilyen formában az adózásra vonatkozott, kezdve az adópolitika átláthatóságától és áttekinthetőségétől a jövedelemadón és áruforgalmi adón át egészen az iparűzési adó megszüntetéséig. Továbbá minden hatodik a közigazgatás javítását és a bürokrácia leépítését követeli, és minden tizedik elvárná a járulékos bérköltségek csökkentését. Mindezek mellett akadtak többé-kevésbé realista elvárások: például a forint fix árfolyamának bevezetésére az euróval szemben, az oktatás és egészségügy reformjára vonatkozóan, és követelnék az állami beruházások számának növelését is.
