- Kétévi előkészítő munka és széles körű szakmai egyeztetés után hamarosan a kormány elé kerül a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amely hosszú távra hivatott megalapozni a magyar turizmus prioritásait, a gazdaság más ágait érintő fejlesztési irányait. Milyen alapvető célokat fogalmaznak meg benne?

- A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia hosszabb távra, 2013-ig jelöli ki azt az irányt, amerre a turizmus fejlesztésével el kívánunk jutni. Ehhez rendeli hozzá az állam a saját erőforrásait, de nemcsak azokat, hanem uniós forrásokat is. Ehhez tudnak csatlakozni a vállalkozók a saját eszközeikkel. A stratégia - amelynek fő célja az életminőség javítása a turizmus által - öt alapvető témakörre épül, ezek: a versenyképes, fenntartható fejlődés, az infrastruktúra és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a termék- és desztinációfejlesztés, az emberierőforrás-fejlesztés, végül az intézményrendszer. A dokumentum ezeket bontja ki és foglalja össze, és az ezekből adódó feladatokkal kell elsősorban a Magyar Turisztikai Hivatalnak foglalkoznia.

- Vannak-e, lehetnek-e garanciák arra, hogy az elfogadott prioritások más jogszabályok megalkotása során, valamint az éves központi költségvetések tervezésekor, a különböző pénzügyi szabályzók kialakításakor érvényesüljenek?

- Az éves költségvetések elkészítése - érintve például az adótörvényeket is - mindig óriási vitával, küzdelmes egyeztetőmunkával folyik. A turizmus ágazat nemzetgazdasági jelentőségét azonban egyre pontosabb adatok igazolják. A GKI által nemrégiben közzétett 8,76 százalékos GDP-részesedés imponáló, s remélhetőleg a turizmus szatellitszámla-adatai is alá fogják ezt támasztani. Ezekre alapozva még hatásosabb lehet az ágazat szempontjainak érvényesítése. A különböző kormányrendeletek, törvények előkészítő munkájában - ha azok érintették a turizmust - eddig is folyt egyeztetés a felügyelő állami intézmény és a szakmai érdek-képviseleti szervezetek bevonásával. A kormány elé terjesztendő turizmusfejlesztési stratégia és a Magyar Turisztikai Hivatal létrehozása a legfőbb garancia arra, hogy a turizmus fejlődése a gazdaság és a vállalkozók érdekeit egyaránt szolgálja hosszú távon. S persze a koordinálás, az egyeztetés is a hivatal feladata, amely azáltal, hogy országos hatáskörű kormányhivatal, s közvetlenül Kolber István miniszter úr felügyelete alá tartozik, magasabb szintre is emelkedett. Gyakorlatilag az én tárgyalópartnereim a különböző minisztériumok közigazgatási államtitkárai. S természetesen továbbra is Pál Béla államtitkár úr kezeli politikai szinten a turizmust érintő kérdéseket.

- Kétségtelen, hogy az infrastrukturális fejlesztések - elsősorban a közúthálózat és a közlekedés beruházásai - fontos alapot jelentenek a turisztika számára. De terveznek-e a turizmus fejlődését közvetlenül is segítő központi beruházásokat, illetve bővülnek-e a pályázható források a turisztikai fejlesztések támogatására? Még vonzóbbá válik-e az ágazat a befektetők számára?

- Igen, tervezünk olyan beruházásokat központi forrásokból, amelyek közvetlenül is segítik a turizmus fejlődését. De ami ennél is lényegesebb, hogy jelentősen bővülnek a pályázati források. Nem is elsősorban az állami költségvetés részét képező Turisztikai Célelőirányzatból, hanem európai uniós forrásokból. A Regionális Operatív Program keretében jelenleg is van két, közvetlenül a turizmust segítő pályázat - a turisztikai attrakciók megvalósítása, valamint az azokhoz kapcsolódó szálláshelybővítés -, itt 2006-ig 28 milliárd forint pályázható, amelyből tavaly 3,4 milliárdot fizettek ki. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program március 1-jétől induló pályázati kiírásai között is lehet találni olyat, amelyet turisztikai célú fejlesztésekre, beruházásokra igényelhetnek a vállalkozók. A második Nemzeti Fejlesztési Terv elindulása után pedig valószínűleg még tovább bővülnek a lehetőségek, elsősorban az uniós pénzügyi források. Azt hiszem, egyértelmű az eddig elmondottak alapján, hogy a turizmus még vonzóbb befektetési lehetőséget kínál a jövőben mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetők számára.

A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által.

Lesznek olyan központi forrásokból megvalósuló beruházások, amelyek közvetlenül is segítik a turizmus fejlődését, és jelentősen bővülnek a pályázati források is.

Dr. Somogyi Zoltán: "A turizmusfejlesztési stratégia és a Magyar Turisztikai Hivatal létrehozása a legfőbb garancia arra, hogy a turizmus fejlődése a gazdaság és a vállalkozók érdekeit egyaránt szolgálja hosszú távon"

A régiók és a turizmus

A régiók turizmusának fejlesztése érdekében állították fel még 1996-ban a regionális idegenforgalmi bizottságokat (RIB), amelyek elnökeit és tagjait a turizmust akkor felügyelő ipari és kereskedelmi miniszter nevezte ki. A területfejlesztés más tárcához tartozott, a területfejlesztési tanácsok felállításakor azonban halványan ugyan, de megfogalmazódtak azok az elvek, amelyek a területfejlesztési célok megjelölésénél a turizmus fejlesztési lehetőségeit is figyelembe vették. A testületek között is volt együttműködés, régiónként eltérő hatásfokkal. A turizmus és a területfejlesztés egy tárcához kerülésével a kormány tulajdonképpen a két terület szoros összefüggését, valamint a régiók fejlesztésének fontosságát és a turizmus nemzetgazdasági felértékelődését deklarálta. Ahhoz, hogy a régiók gazdasági fejlődésében a turizmus valóban kitörési pont legyen, szükségessé vált az idegenforgalmi bizottságok és a területfejlesztési tanácsok tevékenységének összehangolása, a döntési jogkörök decentralizálása. A területfejlesztési tanácsok önálló jogi személyiségű intézmények, a regionális idegenforgalmi bizottságok pedig olyan társadalmi szervezetek, amelyekben a turisztikai szakma erőteljesen képviselteti magát. A közelmúltban dr. Kolber István területfejlesztésért, lakás- és építésügyért, valamint az idegenforgalomért felelős tárca nélküli miniszter a regionális idegenforgalmi bizottságok elnökeivel folytatott egyeztető megbeszélésén több fontos kérdésben megállapodás született. Többek között a területfejlesztési alapból 2 milliárd forint a területfejlesztési tanácsokhoz kerül, kifejezetten a turizmust segítő fejlesztések támogatására. A kilenc turisztikai régióra differenciáltan osztják el az összeget, amelynek felhasználásában az idegenforgalmi bizottságoknak döntési jogkörük lesz. A RIB-elnökök eddig is tagjai voltak a regionális fejlesztési tanácsoknak, a jövőben azonban nem csupán az elkülönített keret, hanem valamennyi pénzügyi forrás elosztásánál jobban figyelembe kell venniük az idegenforgalmi bizottságok véleményét.