Szennyezési jogok

A parlament néhány hete elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), ezt a nagyon fontos, hosszú távra szóló dokumentumot, méghozzá - szokatlan módon - teljes parlamenti egyetértéssel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. A stratégia meghatározza a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos feladatok keretét, rögzíti, hogy milyen lépéseket kell megtenni a megváltozott időjárási viszonyokhoz alkalmazkodással kapcsolatosan, és egyúttal előirányozza a társadalmi szemléletformálás terén megteendő intézkedéseket. A stratégia végrehajtásáról a kétéves időtávokra szóló nemzeti éghajlat-változási programok gondoskodnak majd. Az első ilyen végrehajtási terven a környezetvédelmi tárca jelenleg dolgozik.

Források a NÉS megvalósítására

A klímastratégia és a végrehajtási cselekvési programokban előirányzott feladatok megvalósításához három lehetséges forrást lehet azonosítani. Ezek közül a legszerényebb lehetőséget az éves költségvetések előirányzatai jelentik.

A második forrás a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) - az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretein belül -, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közösen gondoz. A KEOP pályázatai főleg az energiára, az energiára fordítható támogatásra, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra összpontosítanak.

Kvóta és belpolitika

A többletkvóta értékesítése miniszteri stratégiai döntés, s a tárgyalások róla jelenleg folyamatban vannak. Amikor a politikai szituáció rendeződik, akkor ezt követően célszerű lenne gyorsan, egy-két hónapon belül döntést hozni, ám erre a jelenlegi belpolitikai helyzetben nincs garancia. Pedig jó lenne, ha a napi politika nem blokkolná a gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból fontos beruházásokat és fejlesztéseket. A gyors döntés amiatt is fontos lenne, mert komoly veszteség érné az országot és az egész környezetpolitikát, ha például az ukránok, megelőzve Magyarországot, nyomott áron piacra dobnák egységeiket. Ha viszont egy-két hónapon belül megszületne a döntés, s ezzel párhuzamosan a pályázatokat is kiírnák, már idén megtörténhetnének az első támogatás-odaítélések, és az összegek már jövőre felhasználhatók lennének.

- A KEOP-ban az e célra rendelkezésre álló keret 110 milliárd forintot tesz ki. Ez jelentős tétel ahhoz, hogy az önkormányzatok, intézmények, szervezetek, kis- és középvállalkozások pályázhassanak technológiafejlesztésre, megújulóenergia-használatra. Nem túl magas a támogatási intenzitás, megközelítőleg 20-30 százalék között mozog az uniós forrásból származó elnyerhető segítség, de mégiscsak komoly lehetőség arra, hogy lendítsünk a helyzeten, és csökkenjen a fosszilisenergia-felhasználás, minél több megújuló energiát lehessen használni, és az energiafelhasználás is hatékony legyen. Folyamatosan érkeznek be a KEOP-pályázatok, elbírálásuk zajlik, és ez komoly lökést adhat ennek a szférának - magyarázta a Piac & Profit kérdésére Dióssy László, a KVVM szakállamtitkára.

A harmadik forrás, amely a legizgalmasabb, és a legnagyobb kihívást jelenti: a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR). Ez a forrás a fel nem használt szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó bevételből áll össze. Magyarország ez év január 1-jétől teljesíti azokat a megfelelési kritériumokat, amelyek alapján jogosult a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi piacon értékesíteni fel nem használt kibocsátási egységeit. Az erről szóló - a Zöld Beruházási Rendszer működését szabályozó - kormányrendelet szintén 2008. január 1-jétől hatályos.

A Zöld Beruházási Rendszer

A Zöld Beruházási Rendszerrel kapcsolatos jogi háttér teljes egészében kidolgozott, e tekintetben hazánk világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A megfelelőségi kritériumokat rajtunk kívül eddig csak Ausztria, Japán, Új-Zéland és Svájc teljesítette.

- Az eladott kiotói egységekből származó bevétel pályázati alapot képez, és teljes egészében olyan beruházásokra fordítható, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a kibocsátás-csökkenéshez, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljaival - foglalta össze a szakállamtitkár.

Tavaly Magyarország és Japán már folytatott tárgyalásokat a többletkvóta értékesítéséről, amelynek eredményeképpen Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá Shinichi Nabekura japán nagykövettel. A szándéknyilatkozat - amely a tárca közleménye szerint nemzetközi szempontból is mérföldkő, mivel eddig a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi piacon csak Lettország és Hollandia áll közel hasonló megállapodás megkötéséhez - a fő kereteket szögezi le. Az eladandó mennyiségről és az egységek áráról még idén is folytatódnak a tárgyalások.

A többletkvóta eladása

A kelet-közép-európai országokban - ahol a gazdaságok a '90-es évek elején megroppantak - nyilván könnyebben teljesítik a Kiotói Jegyzőkönyv vállalásait, mint ott, ahol egyenletes volt a fejlődés, és azzal párhuzamosan nőtt az iparszennyezés-kibocsátás. Történelmi okok miatt kvótájuk egy részét így értékesíteni tudják. Ukrajnának és Oroszországnak is nagy mennyiségű többlet-kibocsátási egysége van, ám jogi hátterük nem annyira kidolgozott, és jelenleg a megfelelőségi kritériumoknak sem felelnek meg.

- Ha ez a két ország és a régió más államai is belépnek a piacra, az nagymértékben megnöveli a kínálatot, ami az egységek árát jelentősen csökkentheti. Kérdés, hogy a kis országok, mint például Magyarország vagy szomszédai, képesek-e időben és gyorsan eladni kvótát, hogy jó árat kapjanak érte - hívta föl a figyelmet Dióssy László.

A többletkvóta eladása újszerű dolog, verseny érezhető a felkészülésben az érintett országok között. Ám az eladás nem annyira egyszerű, mint gondolnánk, ugyanis erre vonatkozó tapasztalattal egyik ország sem rendelkezik.

A legfontosabb tudnivaló, hogy az eladott kvótamennyiségből származó bevételt csak kibocsátás-csökkentésre, megalapozott módon lehet fordítani. Ezért ez nem tekinthető pusztán pénzügyi tranzakciónak, amely az állami költségvetés számára jelentős többletbevételt hoz. A törvény a környezetvédelmi minisztert hatalmazza fel arra, hogy az eladott kvóták bevételéből származó pénz felhasználásáról döntsön. A KVVM ezért igyekszik megtervezni a pénzek hasznosítását, egyeztetve az érintett tárcákkal. A bevételek felhasználásáról a kormánynak évente be kell számolnia az országgyűlés előtt, tehát transzparens, szabályozott folyamatnak kell megvalósulnia.

Mennyi a feleslegünk?

Magyarország közel 60-70 millió tonna többletkvóta-mennyiséggel rendelkezik. Erre nézve két lehetősége adott: az egyik a teljes többletet átviszi a következő - 2012 utáni - kereskedési időszakra, a másik, hogy egy részét értékesíti. Azzal, hogy a kvótatöbblet eladásából származó bevétel kizárólag kibocsátás-csökkentési célokra fordítható, komoly zöld innovációs esély is nyílik: demonstrációs célú projekteket lehetne megvalósítani, komoly referenciákat kialakítani annak érdekében, hogy a szféra mozgásba lendüljön az egyre inkább bővülő magyar környezetiparral együtt.

Ha Magyarország tudna először nyitni a többlekvóta-eladásban, növekedne a reputációja a nemzetközi piacon, ami jótékony hatással lenne az esetleges kvótamennyiség értékesítésére. Zajlanak az egyeztetések, s amikor kontraktus-közelivé válik az eladás, a tárca vezetésének - a Pénzügyminisztérium és a miniszterelnök tájékoztatása mellett - döntenie kell. Ezzel párhuzamosan egy pályázati rendszert is ki kell dolgozni.

- A rendszer kialakítása folyamatban van, a KVVM az ÖTM-mel, az NFÜ-vel már felvette a kapcsolatot, a GKM-mel pedig felveszi annak érdekében, hogy elkerüljük a párhuzamos pályáztatást - mutatott rá a szakállamtitkár.

Milyen célokra lehet igényelni pénzeket?

Miután a területek kialakítása jelenleg még folyik, a tárca tervezete még nem tekinthető véglegesnek, így teljes körű tájékoztatásra csak az egyeztetések lezárultát követően lehet számítani. A KVVM tervei szerint támogatnák az épület-energiahatékonyság fejlesztését a lakossági és a közszférában egyaránt, valamint a biogáz közlekedési célú felhasználását és a komplex megújuló energiákat hasznosító projekteket.

- A tárca két pályázati ablak kialakításában gondolkodik. Az egyik sok hasonló kis projektre lenne nyitva, a másik az egyedi, nagy, komplex projektekre, s ezen belül is elképzelhetően demonstrációs célú projektekre. Ilyenek például a napelemek felhasználásával elektromos áram előállítását lehetővé tevő fotovoltaikus kísérleti projektek. A napkollektorok használata nem ritka, de napelemekkel elektromos áramot előállítani, s ezzel egy lakóterület elektromosáram-ellátását részben vagy egészben megvalósítani úgy, hogy az a Mavir Zrt. rendszerébe feltáplálható és le is vehető legyen, komoly lehetőséget jelentene a technológia szélesebb körben való elterjesztésére. De idetartozik például elektromos áram segítségével, vízbontással hidrogént előállítani, s ezt a hidrogént felhasználni a városi tömegközlekedésben, buszok meghajtására, ahogyan ez Európa számos nagyvárosában megfelelőképpen működik már - summázta Dióssy.

A cégek érdeklődését is felkeltette a zöld beruházási rendszer (GIS), így megfontolandó, hogy számukra is biztosítsanak-e lehetőséget. Az uniónak komoly állami támogatási szabályrendszere van, így a piac szereplőinek minden további támogatása egyeztetést igényel Brüsszellel.

- Mi első körben elkötelezettek vagyunk, hogy a támogatás inkább közösségi, lakossági közcélú legyen. Később a bioüzemanyagokra, biogáztermelésre és közlekedés esetén hidrogénmeghajtásra szóba jöhet az ilyen típusú projektek generálása vállalkozói alapon is, ugyanígy a világítási rendszerek modernizációja, új, energiahatékony épületek, vagyis passzívházak tervezése és építése esetében is. A projekteknél várhatóan 20-30 százalékos önrészt kell vállalni - foglalta össze Dióssy László.