- A világ második legnagyobb informatikai cége, a Hewlett-Packard stratégiája bizonyára a technológiai fejlődéssel szinkronban készül, máskülönben nem maradhatna az élen. Ebből a logikából következtetve, önök valószínűleg megközelítő pontossággal tudják, merre tart a világ információs technológiai ipara, s az milyen hatással lesz a gazdaságra.

- A mobilitás, a változásban levés életünk minden színterén uralkodik. Az életben maradás egyetlen feltétele az alkalmazkodóképesség. A változáshoz való alkalmazkodás, felkészültség arra. A világ pulzusát érzők biztosan csak azt tudják, hogy holnap már nem szabad ugyanazt csinálni, mint ma, mert az a lemaradáshoz vezet. Az információs technológiai fejlődés a jövőben a mobilitást még jobban felerősíti, felgyorsítja.

- Milyen folyamatokból lehet erre következtetni?

- Ha az eszközhasználat oldaláról keresem a bizonyítékot, akkor a legegyszerűbb érvet mondom: 2003-ban már több notebookot adtunk el, mint desktopot. Ma már nem létezik olyan üzleti döntés, amely ne vonna maga után azonnal valamilyen szintű informatikai beruházást. Az IT beépülése az üzleti folyamatokba visszafordíthatatlanul generálja az állandó mennyiségi és minőségi korszerűsítési kényszert, az egyre bonyolultabb rendszerek és IT-szolgáltatások használatát. A komplex rendszerekben való gondolkodás az üzleti élet alapvető elemévé vált. Az informatika használatával nyilvánvalóvá lett, hogy a gazdálkodás elemeit: az árat, a teljesítményt, a megbízhatóságot, a hatékonyságot, a flexibilitást stb. nem lehet külön kezelni. Csak egymással kölcsönhatásban, rendszerként, folyamatként. A vállalatot hálózatban s a gazdasági környezetével még tágabb hálózatban értelmezve lehet csak versenyben maradni. A korszerű vállalat modellje ma: az alkalmazkodó vállalat - az adaptive enterprise -, amelyik képes akár másodpercenként változtatni üzleti stratégiáján, árain, eladási technikáján, ha a piac úgy kívánja. Korunkban az alkalmazkodásra, változásra berendezkedett szemléletű vállalat marad életben. Nincs már kis hal, nagy hal törvény a gazdaságban. S természetesen ilyen alkalmazkodóképességet csak fejlett információs technológia használatával lehet elérni. Az információs technológiai fejlődés egyébként a perszonalizáció és az internet környékére koncentrálódik, s az egyszerűsítés irányába megy el. Nagyon fontos erők koncentrálnak a biztonságtechnikára, valamint a hozzáférhetőbb, egyszerűbben kezelhető megoldásokra. Figyelemre méltó Kína bekapcsolódása a fejlesztésekbe. Onnan még nagy eredmények várhatók az elkövetkező években.

- Ezt a hálózati, illetve rendszerszemléletű gondolkodásmódot szintén el kell sajátítaniuk az embereknek, főként az idősebbeknek, akik úgy nőttek fel, hogy lineáris összefüggésekben és statikus, lexikális tudással értelmezték világukat. Az IT-cégek szemlélete és gondolkodásmódja alkalmazkodott a termékeikhez, illetve a hálózati gondolkodásmód hozta létre a technológiai eredményeket. Ön szerint „a minden mindennel összefügg” megjelenése a gondolkodásmód fejlődésében szinkronban van az informatika fejlődésével?

- Sajnos, ez még nem általános. Az emberek többsége még fel sem fogta az egyre nagyobb tempóban gyorsuló világ törvényszerűségeit, s nem tudja, hogyan alkalmazkodjon hozzá. Magyarországon még a gazdaságpolitika formálói egy részének tudatában sincs pontos helye és jelentősége az információs társadalom építésének, az informatika jelentőségének a fejlődés szempontjából.

- Az elmúlt években sokszor hallottam önt szinte elkeseredve nyilatkozni arról, mennyire le vagyunk maradva az információs társadalom építésében. Változott valamit a véleménye?

- Az elmúlt fél évben végre sikerült kimozdulnunk a tyúk–tojás csapdából. Az informatikai eszközök tömeges elterjedésének gátjaként mindig a tartalom, az igény hiányát hozták fel. A Sulinet Expressz programjával, az IHM eMagyarország-kampányával, az informatikai fejlesztéseket támogató pályázatokkal végre kimozdultunk a holtpontról. Meggyőződésem, hogy a következő években olyan hatalmas tempójú lesz a fejlődés, amilyenhez foghatót csak a mobiltelefonok elterjedése produkált néhány évvel ezelőtt.

-Miből gondolja, hogy a PC-k növekvő száma az alkalmazásban is áttörést hoz?

- Az eszközök mennyisége ki fogja kényszeríteni a tartalom igényét is. Ha a lakosság többségének lesz e-mail címe, akkor az oktatás is kénytelen lesz beépíteni a tanulásba a világháló nyújtotta korlátlan információs és praktikus tanításmódszertani előnyöket. Pillanatokon belül elterjednek az internetkávéházak, mert az utazó emberek megszokják a világba bekapcsoltság állapotát. A gazdaságra pedig, az előzőekben elmondottakon túl, úgy fog kényszerítő hatást gyakorolni a PC-k és az internethasználat tömeges elterjedése, hogy a kereskedők, szolgáltatók, bankok, biztosítók, de bármilyen iparágban tevékenykedők átértékelik eladási szokásaikat, s ott akarják elérni célcsoportjaikat, ahol azok a legkönnyebben és leggyorsabban megszólíthatók. Tehát ők is áttérnek az e-gazdaságra. Robbanásszerű áttörésre lehet számítani a szélessávú internet használatában is.

- S ez a kényszerítő hatás érvényesülni fog a gazdaságpolitikusainkra is? Mert politikusaink gondolkodásmódjában még nagyon pontatlanul és csak elszórtan jelenik meg az információs társadalom és a fejlődés összefüggése.

- A robbanásszerű fejlődés óhatatlanul serkentőleg hat nemcsak a gazdaság szereplőire, hanem az államra, az államigazgatási szolgáltatásokra, az e-kormányzatra is. Bár ebben az optimizmusom nem olyan erős. Pedig iránykeresés szempontjából igen könnyű a helyzetünk, itt az Európai Unió küszöbén. Az eEurope stratégiája csak lemásolásra vár. Az információs technológiák használatának elterjedése és az ország fejlődése közötti összefüggést igen világosan megfogalmazták uniós társaink. Tanulhatnánk abból, hogy az eEurope-programban húsz információstársadalom-terjesztő szolgáltatásból tizenkettőt a vállalkozói szektor, nyolcat pedig az egyéni felhasználók számára fejlesztenek. Nálunk igen dicséretes, hogy az IHM költségvetése negyvenmilliárd forint, de az e-kormányzat kiépítésére a Miniszterelnöki Hivatal ötmilliárd forintja biztosan nem lesz elegendő. Bízunk abban, hogy az Európai Unió igen erős serkentő hatással lesz ránk, s a mostani Nemzeti Fejlesztési Tervből hiányzó információs társadalomépítés mint kiemelt önálló program, a legközelebbi, 2007-es tervből már nem marad ki. Gondoljunk bele, mit hagytunk ki azzal, hogy nem tartottuk fontosnak, s nem vettük bele az NFT-be az öt önálló prioritás egyikeként az információs társadalom építését! 2006-ig hárommilliárd euró hívható le az öt prioritásra. Annak egyötödétől, húsz százaléktól estünk el, helyette körülbelül öt százalék jut majd informatikai fejlettségünk növelésére. Más EU-tagállamok, mivel fontos helyen fogalmazták meg az információs társadalom fejlesztését, például Görögország 1,4 milliárd, Spanyolország 0,8 milliárd eurót hívhat le. Hihetetlen előnyre tesznek szert hozzánk képest, a mi százmillió eurós lehetőségeinkhez képest. Minden felelősen gondolkodó embernek azon kell fáradoznia, hogy a 2007-től induló Nemzeti Fejlesztési Tervben kapjon végre egyértelműen prioritást az információs társadalom építése. Addigra meg kell értetnünk politikusainkkal, hogy az információs technológiai fejlettség növelése a leghatékonyabb fejlődést generáló tényező.

- Mi a véleménye a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról?

- Ambivalensek az érzéseim a MITS-el kapcsolatban. Lelkiismeretesen összeszedett anyag, az irányok jók, de kicsit nagyot fogtunk vele, nem látszanak igazán a prioritások. Nincs még lebontva határidőkkel ellátott programokra, s végül is a végrehajthatóság szintjén dől el, működőképesek lesznek-e az elképzelések, vagy sem. Voltak már információs stratégiai programjaink, s egyikből sem lett kormányprogram. Ezt most kormányszintre emelték. Biztató jel. Ha követjük az Európai Unió e-stratégiáját, nagyot nem tévedhetünk.

- Mit tud tenni ennek érdekében a HP mint a legnagyobb forgalmú hazai informatikai cég? Gondolom, a fejlett információs társadalom a legelemibb szintű üzleti érdekük?

- Valóban közvetlen érdeke fűződik minden IT-cégnek az információs társadalom megvalósulásához. De én, ezen túlmenően, személyes felelősséget érzek annak megvalósításáért. Sok társadalmi szerepet vállalok emiatt. Az Inforum elnökeként, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnökeként és az OMFB tagjaként, három egyetem társadalmi tanácsának tagjaként dolgozom a fejlődésért. Ami a HP-t illeti: eddig is, de ezután még erőteljesebben koncentráljuk gyártási kapacitásunkat Magyarországra. Kevesen tudják, hogy a Hewlett-Packard 2003-ban Magyarország GDP-jének három százalékát adta; természetesen az itthoni gyártatásunkat és beszállítói bázisainkat összesítve. Európa számára a PC-ket csak három országban, köztük Magyarországon gyártjuk. Félmillió PC kerül ki hazai gyártósorokról. Az egész világ szalagostárolóegység-szükségletét zalaegerszegi gyártással elégítjük ki. Hétmillió darab printer készül itthon. Monitorokat gyárt nekünk az itteni Philips. Komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatunk. Nemrég szabadalmaztattuk a világban a digitális vízjelünket a Build-Dog elnevezésű intelligens épületvezérlésre képes alkalmazásunkra – ami szintén helyi fejlesztés eredménye –, itt képezzük ki a világ összes szakemberét. A HP egyébként a legteljesebb portfólióval rendelkező cég a világon. Szolgáltatási profilban megelőz ugyan bennünket az IBM, de az eszközgyártásban már mi vagyunk a legelsők. Az eszközgyártás és a szolgáltatás közti arány nemzetközi viszonylatban 83–17 százalék, míg ez az arány a magyar HP-nál már 70–30 százalék. A 30 százalékos szolgáltatói arányunk corporate modellé vált. Erre nagyon büszkék vagyunk.

- Van-e ehhez a kimagasló eredményhez köze a Compaq és a HP tavalyelőtt lezajlott egyesülésének?

- Sikerült előnyösen kihasználni a két cég szinergiáit. A tapasztalatok szerint két, közel azonos profilú cég egyesülésénél, az átfedések miatt, az eredmény nem a számtan törvényei szerint adódik össze. Egy meg egy, az másfél körüli eredményt ad. Nekünk sikerült 2,2-nél többre kihozni a 2003-as év üzleti eredményét. Ez a kimagasló eredmény a komplex szolgáltatás kihasználása miatt jött létre.

- Két cég egyesítése, valamint az eredmények produkálása, a piacvezető szerep megszerzése, a fejlesztés és a személyes társadalmi szerepvállalás áll ön mögött az elmúlt másfél évben. Milyen vezetői képességek, felfogás, stílus kellett ahhoz, hogy idáig eljussanak?

- Alapvetően alkalmazkodó vezető vagyok. Vannak persze általános vezetési elvek. Ezeken túlmenően azonban mindig az adott környezethez, szituációhoz igazodom. Vannak helyzetek, főleg a cégátszervezések kezdeti szakaszaiban, mikor diktatórikus módszerekkel kell élni, de utána csak a demokratikus, az emberek kreativitását, alkotókedvét serkentő vezetési stílus híve vagyok. Alapvető karakterem: a csapatjátékos. A csapatszellem kialakítására és fenntartására nagyon ügyelek. Ez a lényege és a feltétele a sikernek. A megbízhatóságot tartom munkatársaim legfontosabb erényének. Ha a vezető megtalálja a csapattagok motivációját, és képes arra építeni, a motivációkat harmonizálni, akkor a siker nem maradhat el.

- Milyen értékeket tart legfontosabbnak a munkájában?

- A minőséget, a példamutatást sok munkával, a kreatív légkört, a jó munkahelyi hangulatot és azt, hogy a legjobb munkatársakkal vegyem körül magam.