Zajlik az élet a köz- és magánszféra együttműködésének - közismert nevén a PPP (Public Private Partnership) - terén az államigazgatásban. Az egyre több szakember fantáziáját megmozgató konstrukció az első szerződések tavalyi aláírása óta a legkülönbözőbb helyeken bukkan fel. Népszerűségének oka mindig ugyanaz: a költségvetési szigor és a szükséges, nagyméretű fejlesztések szorításában ez az egyetlen racionális kiút.

Fővárosi projektdömping

Legutóbb, március elején Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke jelentette be, hogy az őszre elkészülő új bérlakásprogram szerves része lesz a hárombetűs konstrukció. Borsi szerint legalább 60 milliárd forintnyi banki forrást szeretnének a programon keresztül bevonni, aminek egyik lehetősége egy úgynevezett bérlakás-befektetési alap létrehozása - akár PPP-formában is. Csaknem három héttel korábban Demszky Gábor főpolgármester Budapest tíz évre szóló fejlesztési stratégiáját vázolva fejtette ki, hogy ehhez az uniós és kormányzati forrásokon túl a magántőkét is bevonnák. A 2005-2013-as középtávú fejlesztési koncepció megvalósítása során az elkövetkezendő két évben 1900 milliárd forint kell, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen a mai költségvetési keretek között. A 2006 végéig beindítható 24 fejlesztés közül hat olyan van, amely esetében a főpolgármester a PPP-s forgatókönyvet választaná.

A Corvin-Szigony projekt, Közép-Európa legnagyobb lakóterületi városrehabilitációs programja már megkezdődött. Ennek keretében a főváros nem éppen jó nevű nyolcadik kerületében 2500 új, illetve felújított lakás mellett ötvenezer négyzetméternyi kereskedelmi és üzleti terület kialakítását tervezik. A projekt körülbelül 100 milliárd forintba kerül, és 2010-ig készülne el.

Átesett az engedélyeztetési eljárásokon a Várbazár épületegyüttesének PPP-ben megvalósuló felújítása, ahol irodaházat, konferenciaközpontot, mélygarázst és üzlethelyiségeket látna szívesen a főváros vezetése.

Elkezdődött a hetedik kerületi régi pesti zsidónegyed értékmegőrző rehabilitációs modelljének kidolgozása is. Egy másik projekt a Duna pesti partjának Szabadság és Petőfi híd közötti részén fekvő egykori közraktárak helyére tervezett kulturális központ, park és szórakozóhelyek kialakítását célozza. A régi budai gázgyár rehabilitációja során pedig a kulturális létesítmény mellé innovációs és tudásközpont is társulna. Az elképzelések véglegesítése az év derekára várható.

A hatodik pedig a városképben még mindig a helyét kereső Erzsébet tér - a Gödör - együttes újragondolását célzó Városháza-projekt, amely kulturális és kereskedelmi létesítmények, illetve mélygarázs kialakítását tartalmazza.

Diákotthon-offenzíva

Előrehaladott állapotban van az Oktatási Minisztérium (OM) Magyar Universitas Programján belüli PPP-s infrastruktúrafejlesztés, amely új kollégiumok építését, valamint a régiek korszerűsítését, oktatási létesítmények felújítását és bővítését célozza meg. A 10 ezer új és 17 ezer felújított kollégiumi férőhelyet, valamint 22 intézményben európai standardoknak megfelelő oktatási körülményeket létrehozó beruházások a tervek szerint 160 milliárd forintból valósulnának meg, és 2008-ra fejeződnének be.

A diákhotelek esetében eddig összesen négy aláírt szerződés van, a debreceni, a veszprémi, a miskolci egyetem és a Károly Róbert Főiskola gyöngyösi kollégiuma egyenként 2-4 milliárd forint értékben, a többinél még folyik a közbeszerzés, tájékoztatta lapunkat Fiala István, az OM beruházási miniszteri biztosa. Új oktatási infrastruktúra építésére a Dunaújvárosi Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) talált magánpartnert. Előbbi négyezer négyzetméteren építtetne előadótermeket és laboratóriumokat 1,8 milliárd forintos értékben. A BMF pedig gazdasági karát helyezné el egy új 3300 négyzetméteres, 1,3 milliárd forintból felépített épületben.

Az év első felében várhatóan tető alá hozzák a megállapodást a Semmelweis Egyetem két karának egyenként 10,0, illetve 4,2 milliárdos, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem új campusának 9,9 milliárdos fejlesztéséről. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 4,2 milliárd forintba kerülő új oktatási épületének kivitelezésére és üzemeltetésére jelentkező vállalkozások az előminősítésen túlvannak, megfeneklett viszont mint Fiala Istvántól megtudtuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort kerti campusának előzetesen 4,8 millárd forintra becsült rekonstrukciója.

Az oktatási-kutatási infrastruktúrafejlesztés 2007-2009 közötti második és harmadik szakaszában további 13 darab, közel 50 milliárd forint értékű projekt valósul meg, köztük a két legnagyobb a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem 10 és a Pécsi Tudományegyetem 12 milliárd forintra taksált épületegyüttesei. Ezek előkészítése már elkezdődött, március 16-án kötötték meg az intézmények a szükséges szerződéseket az OM-mel - mondta el Fiala István.

Tanuszodák bokorban

Nagyméretű létesítményfejlesztési programot indított tavaly a korábbi ifjúsági és sportminisztérium feladatait ősztől öröklő Nemzeti Sporthivatal (NSH) is. A Sport XXI névre keresztelt program keretén belül a tervek szerint 2010-ig megépül többek közt a jelenleg hiányzó 400 tornaterem többsége, kistérségenként egy tanuszoda, valamint megyénként egy sportcsarnok - mind a magántőke részvételével. Antalóczi Zoltán, a hivatal PPP Projektirodájának vezetője felsorolása szerint a jövő év végéig az NSH ötven tanuszoda, száz tornaterem és 19 megyei sportcsarnok alapkőletételénél szeretne részt venni.

A terveket azonban bonyolítja, hogy ezek a létesítmények nem igazán a PPP-re születtek. Antalóczi úgy látja, azért sajátos ezeknek a projekteknek a helyzete, mert egyenként nem érik el a minimálisan megtérülő méretet, viszont sok van belőlük. Vagyis, mint hozzáteszi, az NSH által javasolt legkisebb tornateremmodell egy 150 milliós mai értékű beruházás, holott a beruházók általában a milliárd forintot megugró projekteket szeretik. Ezért a hivatal a hagyományos PPP-konstrukció "bokrosítása" mellett döntött, azaz térségileg koncentrálta a fejlesztéseket - így a közbeszerzéseket egy-egy beruházáscsoportra hirdetik meg.

Hogy később minél simábban folyjék az egyébként nem túl egyszerű államigazgatási eljárás PPP-ügyben, először projektprototípusokat próbálnak átgyűrni a különböző szerveken. Elsőként a gyöngyösi sportcsarnok kapott zöld utat, és vele párhuzamosan egy eljárásegyszerűsítési javaslat is átment a három minisztériumon, a PPP tárcaközi bizottságon és végül a kormányon. Ezen túl előkészítés alatt áll a kiskunfélegyházai, a békéscsabai, a veszprémi és a jászberényi sportcsarnok, míg a mosonmagyaróvári az előminősítéses tárgyalásos közbeszerzés stádiumában áll a gyöngyösi projekttel együtt.

Gyorsforgalmi PPP

Ha a tanuszodák és tornatermek esetében a beruházók fejezték ki aggályaikat a megtérüléssel és gazdaságossággal kapcsolatosan, a legnagyobb projektek közé tartozó autópálya-beruházásoknál a magyar gyakorlat szerint emiatt inkább az államnak kell aggódnia.

Az első PPP-autópályának az 1994-ben átadott M5-ös tekinthető, amely a tavalyi szerződésmódosítás után továbbépül a Kiskunfélegyháza-Szeged útvonalon. Ezért az állam idén 17, 2006-tól pedig 25 milliárd forintot fizet az üzemeltető-építtető Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-nek.

A kormány következő próbálkozása az Érd és Dunaújváros között 2006 őszéig megépülő, 57 kilométer hosszú M6-os autópálya, amelyet a nyertes német-osztrák konzorcium a szerződés szerint megtervez, finanszíroz, megépít és üzemeltet 22 évig az éves szolgáltatási díj fejében. A 2003-ban a Medgyessy-kormány által előirányzott 431 kilométernyi új gyorsforgalmi út megépítésétől azonban még távol van az ország, és ott is marad, ha az nem magántőkéből épül meg. A Pénzügyminisztérium ugyanis a költségvetési hiány mérséklése végett 237-ről 33 milliárd forintra nyeste az idei e célra pántlikázott pénzeket. Sőt, Draskovics Tibor pénzügyminiszter több, épülőfélben levő vagy elkészült sztrádaszakaszt - így az M3-as tavaly ősszel átadott 12 kilométeres szakaszát, az M7-es és M70-es továbbépülő részeit - is PPP-sített volna utólag. Február elején azonban eldőlt: a kormány más megoldást választ az autópálya-építésre.

A kabinet úgy döntött, hogy ezen túl a kivitelezést és az üzemeltetést is az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) végzi majd, a beruházások finanszírozását pedig banki hitellel és kötvénykibocsátással oldják meg. A svédcsavar az ÁAK gazdálkodásában rejlik. Mivel az üzemeltetés során a vállalat bevételeinek több mint fele a matricák értékesítéséből - azaz kissé erőltetve, de a "piacról"- származik, az európai statisztikai szabályok szerint bár állami tulajdonban van, költségvetésen kívüli intézménynek minősül. Mellesleg - érveltek a PM szakemberei - az ÁAK állami vállalatként olcsóbban jut hitelhez, mint a magánszereplők.

Így tehát a sokat vitatott milliárdos sztrádaépítésekből egyelőre - legalábbis részlegesen - kiszorult a klasszikus PPP, egy másik kényes területen viszont megjelent.

Tőkésített kulturálódás

Az év elején a Demján Sándor fémjelezte TriGránit csoport gondoskodott arról, hogy a PPP ne kerüljön le a hírműsorok napirendjéről. Az ok: az ingatlanfejlesztő vállalat építette fel a március 14-én ünnepélyes keretek közt átadott Művészetek Palotáját.

Az eredeti, 2001-es tervek szerinti 31 milliárd forintra szóló közbeszerzésből lett később 52 milliárdos állami kezességvállalás a TriGránit felvett hiteleire, majd a módosított szerződés szerint 30 éves PPP-konstrukció, összesen közel 100 milliárd forintos értékben. A számadatok ilyen szintű növekedése nem kis felháborodást váltott ki, amelynek végkifejleteként februárban maga Demján volt kénytelen egy bő háromnegyed órás diskurzusba bocsátkozni a sajtó képviselőivel a harmincéves szolgáltatásról és a projekt nettó jelenértékéről. Végül március elején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sikerült 25 milliárd forintot lefaragni a sokak szemébe túl "kerek" összegből. Így már csak 73,5 milliárd forintot kell majd az NKÖM-nek évekre lebontva kifizetnie rendelkezésre állási díjként a TriGránitnak a 31 milliárd forintért felépített - Demjánék szerint egyébként olcsónak számító - palotáért.

A minisztérium azonban nem riadt vissza a félreértelmezésektől sem mentes PPP-ügylettől. Február közepén Benedek András közigazgatási államtitkár sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a minisztérium a fővárosi Erkel Színház felújítását és üzemeltetését is magánszereplőre bízná.

Amire az eredményt tekintve - szolgáltatásvásárlás - a NKÖM-nél idén, a dalszínház esetében szánták rá magukat, arról az Igazságügyi Minisztérium a börtönprojektek dolgában már két éve döntött.

A közel másfélszeres telítettségű magyar börtönök problémája már több eurokratának is szemet szúrt. A kialakult helyzeten két, egyenként 700 férőhelyes büntetés-végrehajtási intézmény felépítésével javítana a minisztérium. A kormány közel egy éve hagyta jóvá a börtönépítést, s e szerint a várhatóan 2007 júniusára elkészülő, Szombathelyre és Tiszalökre tervezett két intézményben a magánpartnereknek 15 évig a fegyveres őrzésen, a rabok szállításán és az egészségügyi ellátáson kívül az étkeztetéstől a képzésekig mindent biztosítaniuk kell.

Több fővárosi projekttel párhuzamosan az év első felében zajlik az ötletbörze az MTV új, PPP-ben megépülő óbudai székházára vonatkozóan is. Szakértők szerint egyébként ez számít a legkomplexebb konstrukciónak az összes közül: a 32 ezer négyzetméteres épület kivitelezésén és fenntartásán túl az építtető-üzemeltetőnek ugyanis a három stúdiót csúcstechnológiával kell felszerelnie, amelyet a gyors avulás miatt a 15-20 évre szóló szerződés alatt - szinte beláthatatlan összegekért - rendszeresen újítania kell.