A közös piac mellett az Európai Unió alapelve az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a munkaerő korlátozás nélküli, szabad áramlása. A maastrichti szerződés megkötése óta pedig a munkaerőnél tágabban, valamennyi természetes személyre kiterjesztve értelmezik a szabad mozgás jogát az unióban. A "négy alapszabadság" érvényesülése azonban még várat magára, különösen a szabad munkavállalás elé gördítenek akadályokat több országban, féltve saját munkaerőpiacuk stabilitását a beáramló olcsó, külföldi munkaerőtől. A hazai munkaközvetítők becsült adatai szerint mintegy ötvenezer magyar dolgozik folyamatosan külföldön. A legkeresettebbek az orvosok és a mérnökök, de jó eséllyel pályázhatnak a nyelvet beszélő tanárok és ápolónők is.
Az átmenet hét éve
Az unió egy évvel ezelőtti csatlakozási tárgyalásainak során a régi tagok azt javasolták, hogy egy ideig még ne kelljen az új tagállamok állampolgárai számára biztosítaniuk a szabad munkavállalás lehetőségét, vagyis e jog alkalmazásának ideiglenes felfüggesztését, derogációját kérték. A régi tagállamok egy része kért és kapott haladékot. Az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint, s ennek értelmében ők a magyar állampolgárok munkavállalását - saját döntésük alapján - a későbbiek során is feltételekhez köthetik.
A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását, de belső döntésük szerint - a közösségi jog szabályaihoz igazodva - akár engedélymentessé is tehetik ezt, de bizonyos korlátozásokat is fenntarthatnak. Ha a két év leteltével - 2006. április 30-ig - nem jelzik, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn kívánják tartani az eltérő szabályokat, akkor 2006. május 1-jétől az ország és Magyarország között automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek érvénybe. Az ötödik év végét követően pedig csak akkor alkalmazhatnak eltérő szabályokat a tizenötök, ha igazolható, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása munkaerő-piaci zavarokat okozna az országban, illetve a régióban.
Ahol minden maradt a régi
Ausztriában maradt a munkavállalási engedélyre épülő szabályozás, és megmaradtak a korábbi kvóták is. Az érvényben maradt egyezmény közül az egyik gyakornokok ausztriai foglalkoztatását teszi lehetővé (1800 fő számára), a másik a határ menti ingázók ausztriai alkalmazására ad lehetőséget (1900 főnek). Az osztrák hatóságok - jó esetben - általában maximum 50-51 hétre szóló munkavállalási engedélyt adnak ki, mert az unióban ha valamely polgár folyamatosan egy évet dolgozik valamelyik más tagállamban, akkor őt ott elvben élete végéig megilleti a munkavállalás lehetősége.
Belgium szintén fenntartotta korábbi, munkavállalási engedélyre épülő szabályozását.
Görögország az első két évben fenntartja a korábbi, munkavállalási engedélyre épülő szabályozást.
Luxemburgban is két évig még biztosan kell munkavállalási engedély.
Németország szintén maradt a korábbi gyakorlatnál: szükség van munkavállalási engedélyre, és hatályban maradtak a meghatározott kétoldalú kvóták is.
Portugáliában ugyancsak megmaradt a munkavállalási engedélyre épülő szabályozás, de a kutatók és diákok számára szabad munkaerő-piacra jutást biztosít az ország.
Spanyolország is fenntartotta a csatlakozás előtti, engedélyhez kötött munkavállalást, az átmeneti kétéves időszakot a későbbi döntésekhez szükséges elemző időszaknak tekintik.
Némi rugalmasság
Dánia a munkavállalási engedély kiadását feltételekhez köti, de bizonyos esetekben mód van az engedélyek könnyített kiadására. Nem adható ki engedély, ha a foglalkoztatónál sztrájk zajlik.
Franciaország a hazai ipar szükségleteinek megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetében rugalmasan jár el az engedélyek kiadáskor, de várhatóan még további három évig engedélyhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását, bár egyes szektorokban, ahol átmeneti vagy strukturális munkaerőhiány jelentkezik, a munkaerőpiac megnyitása korábban bekövetkezhet. A kutatók, diákok kivételt jelentenek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
Hollandiában az új tagállamok állampolgárainak kétféle eljárásban adhatnak ki munkavállalási engedélyt: egyszerűsített eljárással, illetve munkaerő-piaci vizsgálat alapján. A munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesség először három hónapig érvényes, de meghosszabbítható. A munkaerőhiánnyal nem küzdő többi szakmában továbbra is vizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet. A kérelem elbírálása e szektorok esetében általában 11 hetet vesz igénybe. A mezőgazdasági és kertészeti ágazat sem élvez mentességet a vizsgálat alól, az idénymunka-projektekre azonban gyorsított engedélyezést vezettek be.
Finnország fenntartotta korábbi, engedélyre épülő szabályozását, de a szezonális munkavállalást és a nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkáját engedélymentessé teszi. Az elmúlt évi tapasztalatok szerint 10 magyar igénylőből 9 megkapta a munkavállalási engedélyt.
Olaszország összesen 20 ezer fős kvótát állapított meg az új tagállamok munkavállalóira (Ciprus és Málta kivételével), amelyet engedélyhez kötnek. Egyes munkavállalói kategóriákban e keretszámon túl is lehet munkát vállalni.
A nem EU-tag, de az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok közül Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, s a dán modellhez hasonló intézkedéseket alkalmaz (teljes munkaidős foglalkoztatás, a norvég bértarifának és munkafeltételeknek megfelelő munkavégzés), Liechtenstein viszont kvótarendszert alkalmaz.
Korlátok nélkül, de...
Az Egyesült Királyságban nem korlátozzák a magyarok munkavállalási jogát, de be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét, a munkavégzés jellegét. Erről igazolást állítanak ki a brit hatóságok.
Írország teljes piacnyitást jelentett be, de a nem járulékalapú szociális ellátások igénybevételét meghatározott idejű, jogszerű írországi tartózkodás feltételéhez kötik valamennyi tagország állampolgárai számára.
Svédországban a magyarok ugyan szabadon vállalhatnak munkát, de az idegenrendészeti törvény értelmében tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk.
Az unióhoz Magyarországgal egy időben csatlakozott országok közül Málta és Ciprus megnyitotta munkaerőpiacát, a többiek egymás között, kölcsönösen nyitottak, de feltételekkel.
Sokoldalú minimálbér
Ausztriában nincs hivatalosan megállapított minimálbér, de - épp a kelet-európai munkavállalók nagyobb megjelenésétől tartva - egyes szakmákban tervezik ennek bevezetését. Összege várhatóan 1000 euró körül lesz, miként Németországban is, ahol ugyancsak minimálbér bevezetését fontolgatják bizonyos foglalkozási ágakban.
Mindkét országban azokon a munkahelyeken javasolják a minimálbér bevezetését, amelyeken leginkább tartanak az olcsóbb keleti munkaerőtől. E szakmai körbe tartoznak a gépkocsivezetők, hentesek, szakácsok, cukrászok, pékek, szabók és varrónők, fodrászok, kozmetikusok, gyakorlott műkörömépítők, a testékszerkészítők és a tetoválók is. Ők akár a többszörösét - három-négyszeresét - is megkereshetik a hazai fizetésüknek, illetve jövedelmüknek alvállalkozóként. Nem mindegy azonban, hogy mindezt milyen áron és milyen körülmények között teszik. Mert míg az osztrák és német hentesek átlagbére 3000 euró, addig a Nyugat-Európában dolgozó kétezer magyar hentesé ennek csak a fele ennek. S mindezt több munkával, rosszabb körülmények között érik el...
A minimálbérek bevezetésétől azt remélik, hogy ösztönzi a hazai munkaerő alkalmazását, de egyben az ottani munkavállalók, bizonyos szakmák bérköveteléseit is korlátozza. És nem utolsósorban korlátozza az uniós országok állampolgárainak munkavállalási lehetőségeit.
Azaz, ha nem is mindig jobb a hazai, de azért mégis az övék...
Félelem és karrierbizonytalanság
A munkanélküliségtől való félelem nagy számban lelki problémákat okozhat - állítják a nyugati betegbiztosítók. Adataik szerint 40 százalékkal nőtt a depressziósok száma az unióban 2003-ban, de viszonylag kisebb félelem és karrierbizonytalanság nyilvánult meg egészségügyi panaszok formájában a magasabban kvalifikált munkavállalók körében, mint korábban.
Kiskapuk
Németországban tömegesen telepednek le a lengyel vállalkozók, mert az ő tevékenységüket nem korlátozza semmilyen törvényi szabályozás. Ők aztán alkalmazottaikat - honfitársaikat és a kelet-európai országokból származó bedolgozókat - alvállalkozóként alkalmazzák.
Dániában a munkaerő-kölcsönző cégek ajánlják nagy számban a keleti uniós munkásokat, ezért szigorítják a munkavállalási engedélyek kiadási rendjét és számát.
Svédországban botrányt kavart, hogy egyes építőipari cégek a minimálbérnél alacsonyabb keresettel alkalmaztak munkásokat Kelet-, illetve Kelet-Közép-Európából.
A nem EU-tag Norvégiában a legális és illegális keleti dömpingtől tartva az építőiparban várható szigorítás.
