Az unió strukturális alapjából finanszírozott gazdaságfejlesztési források kizárólag vállalkozások fejlesztési támogatására használhatók fel. A pénzek hazai felhasználásának egyik megnyilvánulása a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), amelynek keretéből elsősorban beruházásokra, informatikai fejlesztésekre és informatikai eszközök vásárlására, valamint K+F+I tevékenységekre lehet vissza nem térítendő támogatást nyerni. A mikéntről és a most megjelenő újabb pályázatokról dr. Novák Csabával, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
- Minden évben több körben hirdetik meg a támogatási programokat. Az idei első körben kiírt pályázatok kialakításakor már látszottak a gazdasági válság jelei. Okozott-e ez változást a feltételekben?
- Szerencsére nemzetközi összehasonlításban is gyorsan reagáltunk a válságra annak érdekében, hogy a vállalkozások továbbra is forráshoz jussanak. Megemelkedett a támogatási program kerete, és a végrehajtását is az új körülményekhez igazítottuk úgy, hogy a biztosítékmentes keret huszonötmillió forintra emelkedett, a támogatott vállalkozások likviditásának javítása érdekében az előleg egységesen negyven százalék lett, amelyet gyakorlatilag a jóváhagyástól számított két-három héten belül utalunk. Április elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - NFÜ - bevezette a késedelmi kamat intézményét a hatvan napon túli kifizetésekre. A változások hatására az átlagos átfutási idő százhúsz napról hatvan-hetven napra zsugorodott, ami a válság idején különösen fontos.
- Az új pályázati körök kihirdetése előtt, gondolom, számba vették az eddigi eredményeket. Az igényekre hogyan hatott a válság?
- Differenciáltan. A beruházási támogatásoknál három éve bevezettük az objektív értékelést, tehát a pályázó előre tudja kalkulálni a pontszámát. Ehhez képest tapasztaljuk azt, hogy a nagyobb beruházásoknál óvatosabbak a beruházók, míg az automatikus pályázatoknál - vagyis azoknál a támogatásoknál, ahol a pályázónak csupán a jogosultságát kell igazolnia a támogatás elnyeréséhez, és lényegesen gyorsabb a döntéshozatal, mint a többi támogatás esetén - bővült az érdeklődés. Az elsősorban a kisebb tőkeigényű beruházásokhoz igényelhető támogatások egyik legfontosabb vonzereje a gyors bírálat és gyors folyósítás. Az innovációs vagy informatikai pályázatok esetében viszont attól tartunk - bár ez még nem következett be -, hogy csökken a vállalkozók aktivitása, és lassabbá válnak a fejlesztések, hiszen a cégek ezen a téren takarékoskodnak először. Ha ez bekövetkezne, az NFÜ valószínűleg megpróbálná a pályázatok feltételrendszerét oly módon változtatni, hogy továbbra is ösztönözze a cégeket a fejlesztésekre. Válság idején ugyanis nagyon fontos az innováció, hiszen a recesszió elmúltával döntő lesz, hogy ebben az időszakban egy vállalkozás ne csupán költséget csökkentsen, hanem előremeneküljön, akár a tartalékai bevonásával. Azt azonban a vállalkozóknak kell mérlegelniük, hogy mekkora üzleti kockázatot tudnak vállalni.
- Változott a MAG kockázatelemzési gyakorlata?
- Igen. Van egy objektív része a projektértékelésnek, amelyben a pályázó főbb kockázatait mérjük a mérlegadatok és a pénzügyi mutatók figyelembevételével. A kereslet élénkítése érdekében e téren megengedőbbek vagyunk. Szemben a bankokkal, mi lejjebb vittük a kockázatelvárásunkat, hisz az a feladatunk, hogy az uniós támogatások segítségével ösztönözzük a fejlesztéseket, és hogy forráshiány miatt a kis- és középvállalatok ne halasszák el beruházásaikat. Amely cég stratégiája csupán a kivárásra korlátozódik, könnyen a lemorzsolódók közé kerülhet.
- A megengedőbb támogatáspolitika nem növeli-e annak a kockázatát, hogy esetleg amúgy nem életképes vállalkozásokat finanszíroz az állam?
- Ez olyan kockázat, amit minden uniós tagállam egyszerre visel ezekben az időkben. Nem tudjuk előre, hogy melyek lesznek a sikeres projektek, és melyek nem, vagy hogy mely cégek buknak el a támogatás bevonása ellenére is. Recesszióban azonban elvárható, hogy az állam növelje kockázatvállaló hajlandóságát - könnyítsen a feltételrendszeren, gyorsítsa a pénzek folyósítását - azért, mert a cégek kockázata is nő. De mindkét fél rizikója csökken, ha a vállalkozások a korábbinál körültekintőbben, tudatosabban állnak hozzá a pénzpiacokhoz és a fejlesztésekhez is. Recesszióban nem lehet változatlan módon működni, érett vállalkozói hozzáállásra van szükség. A mi intézményrendszerünknek is van edukatív szerepe, bár ezt a kifejezést magát nagyon nem szeretem. A pályázati rendszeren keresztül vannak területek, amelyekre uniós társfinanszírozás nyerhető. Ilyen az innováció, az informatika, illetve a költségcsökkentő vagy foglalkozásmegtartó beruházások. Azt a vállalkozásoknak kell átgondolniuk, hogy melyik illik a cégük stratégiájába, és hogyan. Ez már nem az állam szerepe, a forrás elérhetővé tétele viszont igen.
- Milyen mértékű saját erőt kell a cégeknek a támogatás mellé rendelniük?
- A GOP támogatásintenzitása harminc és hetven százalék között szóródik; hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatás nyerhető a leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló beruházáshoz az automatikus pályázati programokban. A tapasztalataink szerint a válság hatására a pályázók nagy része a tartalékaiból biztosítja a saját erőt, és csak kisebb hányaduk vesz igénybe bankhitelt.
- Korábban a támogatási ráták inkább a harminc százalékhoz közelítettek. Az intenzitás emelése nem hordozza magában annak a veszélyét, hogy a vállalkozás - a pályázatban benyújtott költségvetés ellenére - valójában száz százalékban a támogatásból valósítja meg a fejlesztést?
- A válságban a bankok hitelezése szűkült, így a cégeknek nehezebb előteremteni az önrészt. Ahhoz, hogy ebben a helyzetben az állami támogatáspolitika hatékony lehessen, muszáj a támogatási ráta nagyságát hozzáigazítani az új körülményekhez. Máskülönben úgy vélem, az ön által említett feltételezés csupán a kifejezetten magas, legalább nyolcvanszázalékos támogatások felett merülhet fel súlyos kockázatként. Az ellenőrzésre pedig szigorú szabályok vonatkoznak, ennek megfelelően ezeknél a pályázatoknál a kockázatkezelési rendszerek is szigorúbbak.
- Az irányító hatósággal szoros együttműködésben várhatóan május végén hirdetik meg a gazdaságfejlesztési pályázatok második körét. Milyen újdonságok várhatók?
- A januárban meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok közül folytatódik a beszállítói, a vállalati innovációs és a komplex munkahelyteremtő program. Az 50-500 millió forint közötti nagyberuházási pályázatok viszont lezárulnak. Az újdonságok tavalyról részben ismert pályázatok, de igyekeztünk a feltételeket a jelenre szabni. Az informatikai konstrukciókban például jelentősek a szerkezeti változtatások, az eljárásrendi könnyítések, a K+F témában pedig szélesebb lesz az elszámolható költségek köre. Indul a K+F kapacitások kiépítését támogató pályázat, ami kutató-fejlesztő központok létrehozását finanszírozza. A 200 millió és 1,5 milliárd forint között elnyerhető támogatás fordítható bérköltségek fedezésére, műszerek beszerzésére és ingatlanvásárlásra. Ez a konstrukció már a válság utáni időkre készít fel. Az elsősorban a közepes nagyságú vállalkozásokat megcélzó program támogatásintenzitása ötven százalék. Szintén támogatjuk az akkreditált innovációs klaszterek fejlesztését. A tervek szerint a négy-ötmilliárd forintos keretből legalább tíz klaszter nyerhet támogatást. A piacorientált kutatás-fejlesztési programban az ipari fejlesztések prototípusig történő megvalósítását támogatjuk. Az évente meghirdetett témakörben legfeljebb száz pályázatra számítunk. Általában azoknak a cégeknek van esélyük, amelyek hagyományosan erős K+F tevékenységet folytatnak, miután itt magas kockázatú fejlesztésről van szó. Az elnyerhető támogatás összege ebben az esetben minimum ötven-, legfeljebb háromszázmillió forint. A nagy pólusvárosokban megvalósuló innovációs és technológiai parkok alapításának támogatására is lehet pályázni a közeljövőben.
A Nyugat-Európából elindult modell lényege, hogy az önkormányzatok és helyi egyetemek cégei specializált telephelyeket létesítenek, amelyeket nagy értékű K+F műszerekkel szerelnek fel. A létesítménybe betelepülő - üzemidőt bérlő - kisebb helyi cégek pedig komoly beruházás nélkül jutnak a fejlesztéseikhez elengedhetetlen modern eszközökhöz és infrastruktúrához. Tavaly például Miskolc, Pécs és Szeged nyert támogatást hasonló ingatlanfejlesztési pályázaton. A logisztikai pályázat feltételrendszeréről jelenleg tárgyalunk. A tervezett pályázatok meghirdetés előtt társadalmi egyeztetésre kerülnek, a pályázók az NFÜ honlapján olvashatják a részletes kiírásokat.
