A tudat és a fizikai világ kapcsolatáról beszéltünk s a tudatalatti bámulatos képességeinek kiaknázásáról hétköznapi életünkben dr. Domján Lászlóval. Idén lesz húsz éve, hogy ő és munkatársa meghonosította hazánkban az agykontrollt, s tanfolyamain azóta száznyolcvanezren vettek részt.
- Belgyógyász, majd reumatológus volt, mielőtt az agykontrollal kezdett foglalkozni.
- Elsősorban az élettani hatásai ragadtak meg. A Harvard Egyetemen Herbert Benson mutatta ki először, hogy alvás és ébrenlét között létezik a relaxált állapot. Ebben körülbelül harminc százalékkal csökken a vér koleszterinszintje, csökken a tejsavszintje is, az erek kitágulnak, ami miatt jobb lesz a szervek vérellátása, s az agy több oxigént kap, mint alvás közben. Húsz perc relaxáció alatt annyi feszültség vezetődik le a szervezetből, mint három óra alvás során. Ilyenkor, ellazult állapotban, amikor agyunk főleg alfa-agyhullámokat termel, jelentős mértékben tudunk képzeletünkkel hatni a testünkre.
- Kezemben a Time magazin februári száma, amely címlapsztoriban, tizenkét oldalon foglalkozott test és elme kapcsolatával „A hit biológiája" címmel.
- Ha annak idején nekem valaki azt akarja beadni az ORFI-ban, ahol dolgoztam, hogy eredményt lehet elérni azzal, hogy behunyt szemmel, ellazulva elképzelem, amint lekaparom a meszesedést a szívkoszorúér faláról, kinevettem volna. Márpedig három hónap alatt ezt érte el Őcsényben Károlyi Ibolya. Az eredményt katéterezéssel kimutatták. Amit tanítok, annak legtöbb elemét a Harvard Complementer Medicine tanszékén is oktatják. Régen úgy tartották, a test összes sejtje hét év alatt cserélődik ki. Ma már tudjuk, a májunk összes atomja negyvenkét nap alatt kicserélődik, a szem ideghártyája két nap, a bőrünk egy hónap, agyunk vagy a csontunk egy év alatt. Az emberi test gyorsan átalakuló anyaghalmaz, s ebbe az átalakulásba bizonyos mértékig bele tudunk nyúlni. Sokkal többre vagyunk képesek, mint ahogy eddig hittük.
- A gazdasági válságban nagy változásokkal kell szembenéznünk, és azokhoz alkalmazkodnunk. Hogyan reagál ilyen helyzetben az emberi elme?
- Az emberi agy legfontosabb feladata biológiai szempontból a túlélés. Akkor érezzük magunkat biztonságban, ha ismerős helyen, helyzetben vagyunk. Amihez akkor is hajlamosak vagyunk ragaszkodni, ha az nem a legjobb. A pszichológiában ezt nevezik komfortzónának. A kínai nyelvben a válságra két jelet használnak: az egyik jelentése veszély, a másiké, lehetőség a változásra. A krízishelyzet rákényszeríti az embert a változásra. Ma nem tanítanám az agykontrolt, ha a volt feleségem nem hagy el - azt akkor krízisként éltem meg. Ausztráliában élő nővérem azért küldte el nekem Jose Silva könyvét, mert megsajnált. Harminc oldal után ki akartam dobni a szemétbe, mert egyre furcsább dolgok jöttek elő. De mivel a nővérem intelligens nő, végigolvastam. Az az ember, aki rendszeresen relaxál, lazábbá válik, és jobban el tudja fogadni, ha változik a világ. Maga is könnyebben tud változni.
- Amikor veszélybe kerül az ember állása, vagy éppenséggel elbocsátják, szüksége van a pozitív gondolkodásra. Ugyanakkor a pozitívan gondolkodók gyakran álomvilágba ringatják magukat, amivel a szőnyeg alá söprik negatív gondolataikat. Ezzel csak azt érik el, hogy azok a tudatalattiba süllyednek, ahonnan aztán megerősödve törnek újra felszínre.
- Az alfa nem óvóhely, ahol elringatjuk magunkat, hanem kreatív állapot. A pozitív gondolkodás számomra megoldáscentrikus hozzáállást jelent. Szembenézek a tényekkel, nem csapom be magam. De nem szidom a kormányt, a sorsot, a jóistent. Hanem megkérdezem: Hol a kiút? Mi a megoldás? Ezt a kérdést kell a tudatalattihoz intézni. És ez a másodpercenként négyszázmilliárd bit információt kezelő „komputer" megmutatja az utat. Mindig több megoldás van, mint amit a tudatos elme gondol. Dr. Richard Wiseman, egy teljesen racionális beállítottságú pszichológus professzor Szerencseiskola című könyvéhez három éven keresztül több száz kivételesen szerencsés és balszerencsés embert vizsgált. Többek közt azt találta, hogy a szerencsés embereknek jobban működik a hatodik érzékük. Azt tanácsolta, akik szerencsétlenek, kezdjenek relaxálni, mert az megerősíti a megérzőképességüket. Amivel arról is megbizonyosodhatunk, kivel érdemes üzletet kötnünk, kiben bízhatunk meg.
- Az elmúlt húsz évben felépített egy vállalkozást az agykontroll köré.
- Mindig egy célra fókuszáltam: minél több embernek megtanítani ezt az önsegítő módszert, ami lényegében mentális szerszámkészlet. A könyvek, CD-k, DVD-k kiadása szorosan ehhez kapcsolódik. Nem nyitottam étteremláncot, főleg arra fordítottam a pénzem, hogy a gyerekeim külföldre utazhassanak, nyelvet tanulhassanak.
- Tudatosan kell védenie az agykontroll „márkanevet"?
- A módszert a világ százegynéhány országában tanítják. Mindenütt van egy igazgató, ez Magyarországon én vagyok. Minden tanfolyam után tíz százalék jogdíjat fizetünk az Egyesült Államokba. Tulajdonképpen franchise-ról van szó, csak éppen nem diktálnak nekünk előirányzott bevételt. A texasi Laredóban lévő központhoz köt szerződés, és ennek értelmében fel kell lépnem az ellen, aki fogja magát, és az agykontroll szó alatt kezd oktatásba. Eleinte gyakran történt ilyesmi. Tanfolyamunkat végzett néhány ember a jegyzetei alapján önállósította magát.
- Sokan használják arra az agykontrollt, hogy a materialista szerzést erősítsék magukban?
- Azt tanítjuk, bármit programozhatsz, de mindig tedd hozzá: az történjen, ami mindenki számára a legjobb. Az emberi természetben benne van a telhetetlenség. A világgazdasági válságot is részben ez okozta. Amerikai barátom mesélte: ott kirúgták volna azt a menedzsert, aki nem tud legalább tízszázalékos növekedést felmutatni. Nem elég, ha csak szinten tartja a céget. Ezért kellett olyan hajmeresztő pénzpiaci műveletekre vetemedniük, ami aztán az egész rendszert romba döntötte. Olyan agykontrollosról tudok, aki azt programozta, hogy családi házban éljen, és amikor elérte, elégedetlenkedni kezdett, mert nincs úszómedencéje. Azért megjegyezném, aki rászokik a relaxálásra, egyúttal spirituálisabb ember is lesz. De tény, ha az ember elkezdi rendszeresen vizualizálni alfa-állapotban például azt, hogy immár övé egy-egy drága tárgy, mondjuk autó, és átéli a birtoklásának örömét, egy idő után érdekes történések jöhetnek. A tudatalattin keresztül látszólag véletlen eseményeket vonzhatunk be az életünkbe. Ezt nevezik szinkronicitásnak.
- Mi az a mechanizmus, ami lehetővé teszi, hogy az elme hatást gyakoroljon az anyagi világra, és szinkronisztikus eseményeket vonzzon?
- Erre ma még szerintem senki sem tudja a biztos választ, de számos kvantumfizikai kísérlet azt bizonyítja, hogy az emberi tudat sokkal mélyebben befolyásolja a fizikai valóságot, mint azt sokáig hittük. Nem szeretném azonban, ha a lap olvasói azt hinnék, hogy az agykontroll nevű stresszkezelő és elmefejlesztő módszer főleg a szerencsés véletlenek előidézéséről szól, jóllehet ez is benne van a pakliban. Valójában ugyanis sokkal „földközelibb" dolgokat tanítunk. Például azt, hogy miként lehet migrént megszüntetni gyógyszer nélkül, hogyan lehet hatékonyabban tanulni, szokásainkat harminc nap alatt erőlködés és erőfeszítés nélkül, csupán ellazulás és képzelődés segítségével átírni. Sokan megszüntették magukban így a cigaretta vagy az alkohol iránti vágyukat. Hangsúlyos elem a döntéshozatal segítése is, ami alapvetően azért lehetséges, mert megtanuljuk bevonni döntéseinkbe azt a tudatalattit, ami sokkal több szempontot képes figyelembe venni, mint a felszínes, tudatos elme. A legtöbb résztvevő számára természetesen céljai elérése a legfontosabb. De ez nem elsősorban a szinkronisztikus események előidézése miatt lehetséges, hanem zért, mert ha ellazult, tehát a tudatalatti szempontjából erősen befolyásolható állapotban érzékletesen és örömmel elképzelik céljuk elérését, az olyan tettek megtételére sarkallja őket, amelyek miatt valóban nagyobb az esélyük, hogy el is érik azt.
