Tavaly a technológiafejlesztésre és a mezőgazdasági géppark fejlesztésére kiírt pályázatok voltak népszerűek a vállalkozások körében, a keretösszegeket rendre túl is igényelték, ezért előfordult, hogy növelték azokat az év során. A slágerpályázatok idén is elindulnak, van, amire már lehet pályázni. Volt azonban kudarc is: a megújuló erőforrások felhasználására és az energiahatékonyságra rendelkezésre álló összegnek alig több mint 20 százalékát nyerték el a pályázók. Itt a kiírások és a feltételek is változnak az idén.

Tavaly - a darabszámot véve alapul - a legnépszerűbbek körébe azok a pályázatok tartoztak, amelyek a gépbeszerzést, a technológiafejlesztést, a vállalati képzést célozták. Ha viszont az igényelt összeg alapján csoportosítunk, akkor - leszámítva a kiemelt projekteket - az elsősorban önkormányzatokat érintő infrastrukturális beruházások viszik a pálmát. Jelentős szeletet képviseltek a mezőgazdasági nagyberuházásokra kiírt pályázatok, mind a beérkezett pályázati darabszámot, mind az összeget tekintve - nyilatkozta lapunknak a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) gazdasági igazgatója, Csomár Zoltán. A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programban (KEOP) viszont szinte az összes pénz bent maradt. A megújuló erőforrások felhasználására és az energiahatékonyságra 16 milliárd forint volt a 2007-2008-as keret, ebből 3,6 milliárd forintot nyertek el a pályázók - tájékoztatta a Piac & Profitot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

Technológiai fejlesztések

Slágerpályázatnak nevezhető a GOP 2.1.1/A kódjelű kiírása, amelynek segítségével 2007 óta szerezhetnek támogatást a kkv-k technológiai fejlesztéseikhez. Sikere többek között annak köszönhető, hogy a néhány 10 millió forintos forgalmú vállalkozások tudnak vissza nem térítendő forrást bevonni fejlesztéseikhez. Az indulás óta eltelt két évben több mint 2000 cég nyert, közülük 600 már le is zárta a projektet, azaz megkapták az igényelt pénzösszeget. Pedig kezdetben nem volt népszerű a lehetőség, talán az alacsony, 5 millió forintos plafon miatt. Amikor ezt felemelték 10 millióra, nyomban változott a helyzet, érkeztek a pályázatok - mondta el Gáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. kommunikációs főosztályának vezetője. 2008-ban már 20 millió forintot is lehetett igényelni, idén pedig 50 millió a felső határ. A pályázat népszerűsége miatt tavaly az eredetileg 7,4 milliárd forintos keretet kétszer is megemelték, így az a 2009. január 30-ai zárásra meghaladta a 10 milliárdot.

A lehetőség nem szűnik meg, január 30-án már ki is írták erre az évre.

Népszerűséget élveztek a GOP 2.1.1/B és 2.1.1/C - előbbi kimondottan kkv-knak szólt, a másikra nagyvállalatok is pályázhattak -, valamint a GOP 2.1.2/B és GOP 2.1.2/C kódszámú kiírások is. Ezek is technológiai fejlesztéseket támogattak - utóbbi kettő a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósulót -, viszont már komplex módon: akkor volt érdemes pályázni, ha egy egyszeri beruházás például know-how-t, az alkalmazottak oktatását vagy marketingtevékenységet is igényelt. Mind a négy esetben túljegyezték a forrásokat.

Ezek a kiírások február 6-ával éledtek újjá.

Többszörös túljelentkezés

Nincs még másfél éve, hogy pályázni lehet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) kiírásaira, de már igen népszerű a vállalkozók körében. Soproni Horváth Lajos, a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal sajtófőnökének tájékoztatása szerint mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az eddig meghirdetett 26 támogatás többségénél a rendelkezésre álló keret kevésnek bizonyult. A túligénylés általában jellemző a különböző támogatási formákra. Egyébként a 2013-ig rendelkezésre álló keret 1300 milliárd forint, amelyből jelenleg több mint 500 milliárd forint a kötelezettségvállalás, vagyis a program 40 százalékát már lejegyezték a magyar gazdálkodók. Az EMVA-ban négy tengely mentén lehet pályázati pénzhez jutni.

Az első - a legnagyobb összegű - a mezőgazdaság fejlesztését célozza, a teljes összeg 48 százalékát ide rendelték. Ezek közül népszerűek az állattartó telepek korszerűsítésére, a gépek, technológiai berendezések beszerzésére, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítésén belül a szárítók modernizálására, a kertészeti gépek beszerzésére, a mezőgazdasági termékek értéknövelésére, valamint a fiatal gazdálkodók támogatására vonatkozó kiírások. Ez utóbbira - a 2008. február végi zárásig - 2514 ifjú gazda adott be 25 milliárd forintot meghaladó támogatási kérelmet, ezzel a 2013-ig rendelkezésre álló keretet is túligényelték. Gépek, technológiai berendezések beszerzését támogató lehetőségre 4733-an jelentkeztek, ezek közül 4563 kérelmet jóvá is hagytak, összesen 42,4 milliárd forint értékben.

A második EMVA-tengelybe - ez a keret 35 százalékát fedi le - az agrár- és környezetgazdálkodás, a környezetvédelem, a Natura 2000 területek tartoznak. Itt az ötéves időszak utolsó esztendejébe lépett agrár-környezetgazdálkodási támogatás a sláger, amelyet - a fiatal gazdák támogatásához hasonlóan - az idén várhatóan újraindítanak.

Mitől sikeres?

A nagy érdeklődés jellemzően két tényezőnek köszönhető. Az „ingyenpénz" ígéretének, valamint az előremenekülés-szemlélet terjedésének - állítja Csomár Zoltán, aki azt tapasztalja, hogy a pályázók köre nagyon vegyes, mégis leképezhető belőle az Új Magyarország fejlesztési terv alapstratégiája: vagyis jellemzően a már több éve működő cégek pályáztak. Ez persze a kiírásoknak is köszönhető, amelyek egyértelműen meghatározzák a pályázati pénz tervezett felhasználási területeit, befolyásolva ezzel a pályázók körét.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműen a gyorsaságot, a folyamatos pályázást, illetve az egyes pályázatok, projektötletek egymásra épülését látják kulcsfontosságúnak az ECC szakemberei. A projekt méretének, a támogatás igényelt összegének tervezésénél érdemes figyelembe venni a vállalkozás teherbíró képességét és piaci pozícióját, mert ha egy pályázat nyer, a projektet meg is kell valósítani.

A GOP-pályázatokon kívül a TÁMOP képzésekre vonatkozó kiírásaira volt érdemes jelentkezni tavaly, a magas támogatási százalék és a sokrétű elszámolható költség miatt. Árnyalja a képet, hogy nehézkesnek bizonyult az ügymenet, bürokratikusnak az adminisztráció - állítják a megkérdezett pályázatíró és a képzések szervezésével, oktatással foglalkozó cégek. Abban azonban mindannyian bíznak, hogy idén pozitív változások lesznek az ügyintézésben, így mind többen pályáznak a TÁMOP kiírásaira is.

Hibás szemlélet

Annak, hogy a KEOP-ban bennragadtak a pénzek, az egyik oka az volt, hogy a geotermikus energia felhasználását nem igazán lehetett az ebből szerzett forrásokkal támogatni, miközben hazánkat a termálvíz-hasznosítási lehetőségeket tekintve csak Japán és Olaszország előzi meg. A megújuló energiákat eleve egy kalap alá vette az operatív program, így előállt az a nemkívánatos helyzet, hogy például egy biokazán-építést célzó pályázat egy szélkerék felhúzásával versengett a forrásokért.

De más okai is voltak a pénzek beragadásának. Az igénybevételhez támasztott komoly feltételekhez képest a megállapított maximum 15 százalékos támogatási intenzitás nagyon alacsony. (Az áfa nagysága alatti támogatási lehetőségek egyike sem lett „sikersztori".) Ráadásul eleve kevés kiírás szólt gazdasági társaságoknak, az intézményeknek, önkormányzatoknak pedig komoly önrészt kellett hozzáadni, ami a környezetvédelmi beruházások nagyságrendjéből adódóan sok pénzt jelentett. Ráadásul a szakemberek bürokratikusnak is látják a rendszert, hiszen nem volt ritka, hogy háromszáz oldalas dokumentációt kellett benyújtani.

Azt még az NFÜ is elismerte, hogy a pályázatok nagyon komplexek voltak, sok és bonyolult feltételt kellett teljesíteni magas sajátforrás-igény és elvárások mellett. Továbbá - ez különösen az energiahatékonysági épületfelújításokra igaz - több más EU-s és hazai forrású támogatás létezik - NEP, norvég alap, ROP-ok -, amely kedvezőbb feltételekkel kínált forrást hasonló célra, közölte lapunkkal az NFÜ sajtóosztálya.

Sarkalatos pontja volt még a rendszernek a pályázatok mellé adandó megvalósíthatósági tanulmány is. Egy ilyen elkészíttetése rengeteg mérnökórába, így komoly pénzbe (2-3 millió forintba) kerül, ha jól akarják összeállítani. Ez pedig egy 20-30 millió forintos beruházás esetében igen komoly pluszösszeg. Nehezítette a pályázók dolgát az is, hogy igen rövid volt az a megtérülési idő, amelynek keretében támogathatóvá vált egy pályázat. Ha ugyanis rövid időn belül megtérült, akkor azért, ha pedig lassan jött vissza a befektetett pénz, akkor azért nem támogatták az elképzeléseket. A támogatás intenzitását korábban a megtérülés időtartamának hossza határozta meg, így félő, hogy ha újra szűk marad ez a sáv, akkor nehéz lesz elérni komoly támogatási százalékot.

Tervezett korrekciók

Ez utóbbi kérdésekre a válasz nem volt kiolvasható a társadalmi egyeztetésre bocsátott akciótervből, az viszont igen, hogy a támogatás intenzitása gazdasági társaságok esetében 50, míg intézményeknél akár 70 százalék is lehet majd.

A hő és/vagy villamos energia megújuló energiaforrásból való előállítására vonatkozó korábbi konstrukciót két másik váltja fel. A KEOP 4.2. az önkormányzati szektor és a vállalkozások energiaterheit csökkenti környezetbarát beruházások ösztönzésével, a 4.4-gyel pedig a megújuló alapú hő- és villamosenergia-termelést ösztönzik. A hatékony energiafelhasználás prioritástengely - hasonlóan a megújulós prioritás tengelyhez - kettő helyett három, a korábbinál fókuszáltabb konstrukcióból áll, amelyek elősegítik a harmadik feles finanszírozású beruházásokat, kiterjesztve azokat a megújuló energiaforrásokkal kombinált projektekre is, valamint növelik a kkv-k komplex épületenergetikai hatékonyságát.