„A térség minden településének minden önkormányzata testületi döntést hozott: vállalják, hogy részt vesznek az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központ elnevezésű rendszerben." A vasi megyeszékhely önkormányzata informatikai vezetőjétől származó tényközlő megjegyzésbe még azt is illik beleérteni, hogy az országban egyelőre nem természetes az ASP-k - az alkalmazásszolgáltató központok - megvalósítása, még akkor sem, ha újabban európai uniós eredetű pénzt lehet megpályázni hozzá a bevezetést segítendő. Ám ahol nagyon is megy a szekér - derült ki Keringer Zsolt szombathelyi informatikai szakember szavaiból -, az a dunántúli nagyváros és vonzáskörzete.
Vasi etalon
A közigazgatás modern informatikai rendszereit az ország hét régiójában kiépíteni akaró kormányzat arra szeretné sarkallni a helyhatóságokat, hogy egységes, „egy nyelven beszélő" számítástechnikai megoldásokkal operáljanak. Vagyis alakuljanak ki olyan térségi központok, amelyek kölcsönösen előnyös feltételek mellett szolgáltatnak a helyi önkormányzatoknak.
Informatikai eszközöket az ország szinte valamennyi polgármesteri hivatala alkalmaz ma már. De az is része a valóságnak, hogy túlságosan is sokféle, egymással olykor köszönőviszonyban sem lévő eszközöket, szoftvereket működtetnek. Az alkalmazásszolgáltató központok segítségével ezen az összehangolhatatlan „sokféleségen" is változtatni akar a kormányzat, s e programról Kópiás Bence, a Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatásért felelős főosztályvezető-helyettese a Piac & Profit novemberi konferenciáján ki is jelentette: a modell akkor lesz működőképes és önfenntartó, ha profi módon valósítják meg. Pénzbe kerül persze a majdani egységes információs rendszer - az ASP-központ -, de jól működtetve hozhat is a konyhára. A lényeg azonban az, hogy a lakosság és a helyhatóságok magas színvonalú, ügyfélbarát szolgáltatásokat kaphatnak, illetve nyújthatnak.
Szombathelyen megelőzték a kormányzati programot. Keringer Zsolt a Piac & Profitnak kifejtette: két esztendővel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött a városi önkormányzat a kilenc vasi kistérséggel a közös közigazgatási informatikai fejlesztésről. Most pedig eljött az ő idejük, hiszen 2009 végén startolt az ASP-k országos projektje, s bár elég kevés időt kaptak a jelentkező önkormányzatok, a szombathelyiek okkal érezték magukat jó pozícióban. Noha a pályázati kiírás szerint elég lett volna egy szándéknyilatkozattal jelentkezni, Vas megyében jóval nagyobbat léphetnek, hiszen minden településen tudják, mire is való az ASP, sőt a testületi döntésekkel el is kötelezték magukat a csatlakozásra. Keringer Zsolttól pedig azt is megtudhattuk, hogy a megyében mindenütt volt már szakmai előzménye az informatikai megoldások alkalmazásának, az elmúlt két évet azonban az összhang megteremtésére fordították, vagyis arra, hogy megalapozták az ASP-rendszert: van mivel, s lesz mihez csatlakozniuk.
A pályázat és a megvalósítás sikere érdekében a kistérségek mellett együttműködést kötöttek Zalaegerszeg és Győr megyei jogú városokkal is, amelyek szintén a közös gondolkodás és megvalósítás mellett tették le voksukat. Ezen együttműködésekre építve remélik, hogy sikerül egy jól működő egységes közigazgatási rendszert megvalósítani a térségben.
Az országban sokfelé léteznek közigazgatási informatikai fejlesztések, de ezek többnyire szigetszerűen működnek. Vas megyében, a kilenc kistérségben - Szombathelyen, a többi városban és a falvakban - azonban éppen az ellenkezőjére törekszenek már jó ideje, hiszen egységes alkalmazásokkal operálnak, s idővel „fölfelé" is illeszkedni tudnak az ország közigazgatási rendszeréhez.
Szemléleti gát
Az Európai Unió régebbi tagországaiban többnyire egységes szisztémájú közigazgatási szolgáltatási szintek alakultak ki, s ezekhez alakították hozzá a szervezési, számítástechnikai megoldásokat. A szombathelyi önkormányzat informatikai szakembere erre utalva fogalmazta meg azt, hogy idehaza sem az informatikai cégek mondják meg a helyhatóságoknak, hogy ők mit szeretnének a közigazgatásban. A közigazgatás legyen képes közölni, mit akar elérni és megvalósítani az informatika eszközeivel, vagyis nem informatikai fejlesztésben, hanem közigazgatásiban kell gondolkodni, az pedig „csak" egy következmény, hogy a közigazgatási célok megvalósításához informatikai eszközöket használnak. Keringer Zsolt részletezte is: magának a közigazgatásnak a folyamatát, menetét kell újragondolni úgy, hogy mind a belső rendszerek, mind a lakossági szolgáltatások közötti összhang kialakuljon. A nyugat-magyarországi város tehát mintát kínál, etalont ahhoz, hogy több mint 10 milliárd forint megpályázható pénzből valóban érdemes megvalósítani az ASP-projekteket.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárától, dr. Zongor Gábortól megtudtuk, hogy térségi szemléletű fejlesztésről egyelőre csak Vasban lehet beszélni. Igaz, például Hajdú-Biharban a megyei önkormányzat informatikai céget tart fenn, mely az ASP belső tartalmát segítő rendszerek kidolgozásával foglalkozik, s az onnan származó alkalmazásokkal az országban sokfelé lehet találkozni. Szombathelyen azonban azt ismerték fel, hogy az aprófalvas megyében a települések nem lennének képesek igényes informatikai rendszert üzemeltetni. A megyeszékhelyen pedig bölcsen cselekedtek, amikor eleve a térség egészét figyelembe véve kezdték el fejleszteni saját rendszerüket. Zongor Gábor szerint talán még Zalaegerszeg az a megyei jogú város, amely a költségvetési gazdálkodásra dolgozott ki olyan rendszert, amelyet a kisebb települések is alkalmaznak. Akkor, amikor még létezett informatikai tárca is az országban, pályázatot írtak ki kistérségi informatikai fejlesztésekre, s például Zirc el is indított egy kis ASP rendszert.
A szövetség főtitkára utal rá, hogy a közigazgatási eljárási törvény 2004-es módosítása külön fejezetben foglalkozott az e-közigazgatással, amit csak ott nem kell bevezetni, ahol azt az önkormányzat rendeletben kizárja. Nem kis meglepetést okozva a helyhatóságok mintegy 95 százaléka döntött így. Egy, az okokat vizsgáló tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy egyrészt a régimódi szemlélet nem kedvezett a korszerűsítésnek, másrészt a feltételek sem voltak megfelelőek. Mind a két ok „megáll" még ma is, de Zongor Gábor szerint az elektronika mindennapos használata az élet valamennyi területén egyszerűen ki fogja kényszeríteni a közigazgatás intézményrendszeréből is a felzárkózást. A felhasználói oldal - az önkormányzat, az állam - az ASP-projekt elindításának is köszönhetően mielőbb hajlandóvá válik saját igényeinek korrekt megfogalmazására, az informatikai fejlesztések cégeihez való eljuttatására. A TÖOSZ főtitkára azt is bizonyosra veszi, hogy nem lesz hiány pályázóban sem, az ASP-központ üzemeltetésére, illetve a csatlakozásra vállalkozni fognak önkormányzatok, s hajlandók is megszervezni, összehangolni rendszereiket.
Az alkalmazásszolgáltató központok megszületésének - Zongor Gábor elmondása szerint - velejárója lesz, hogy a pénzt elnyerő önkormányzatok, amint azt a szombathelyiek már meg is tették, pontosan megfogalmazzák a szolgáltatók számára, milyen feladatokhoz igénylik az informatikát. De a kistelepülések sem maradhatnak tétlenek. Ahhoz, hogy be tudjanak szállni ebbe a közös vállalkozásba, előre meg kell határozniuk, hogy mit, milyen garanciák mellett kérnek a központoktól. Azt is illik tudni, hogy az ASP-projektek megvalósítási jogát elnyerő önkormányzatok milyen szolgáltatási elemeket visznek majd be rendszereikbe. Azaz hasznot - vállalkozói bevételt - is tanácsos termelniük, már csak azért is, mert az alkalmazásszolgáltató központ önfenntartóvá a piacon megkeresett pénzzel válhat.
Nem pénzkidobás
A régiónkénti megpályázható 1,5 milliárd forintot minden bizonnyal „elviszik" a vállalkozó szellemű önkormányzatok, hogy gesztorai lehessenek az informatikai eszközökkel támogatott közigazgatási szakrendszereknek, melyekhez az adott térségek lehetőleg valamennyi önkormányzata csatlakozott, csatlakozik. A Piac & Profit novemberi E-Magyarország, e-kormányzat konferenciáján felszólaló Szita Károly kaposvári polgármester ugyan kockázatos vállalkozásnak vélte az alkalmazásszolgáltató központok programját, de azt sem rejtette véka alá, hogy érdemes csatlakozni hozzá. Kaposvár első embere nem az ASP-kre megajánlott 10,5 milliárdot tartotta soknak, hanem azt a pénzt, amit az országban önkormányzati rendszerek szoftvereire eddig elköltöttek. Ám ha a hétszer másfélmilliárdból „széltében és hosszában" is összehangoltan működő, kompatibilis rendszerek épülnek ki és válnak önfenntartóvá alig három év alatt a felálló ASP-központok, akkor ez a pénz végre a kötséghatékony működés lehetőségével ajándékozza meg a közigazgatást, melyre még a legszigorúbb ellenzéki polgármester is kész igent mondani.
