A low cost, azaz fapados légitársaságokat Magyarország nemzetközi turisztikai piaci népszerűsége vonzotta Budapestre. A járatok beindítását a hazai beutazásban érdekelt szervezetek és vállalkozások saját marketingeszközeikkel is támogatták. S bár a hivatalos statisztikák még nem mutatják a fapados légitársaságokkal érkező külföldi turisták számát, az összesített eredmények mögött - például Nagy-Britannia esetében - vitathatatlanul ott vannak az olcsójáratok beindulásának hatásai.
A gyakorlott internetező magyar turisták és üzleti utazók érdeklődését is felkeltették az olcsó légi járatok, s a bizonytalansági tényezők - járattörlések, késések - ellenére egyre többen választották utazásaikhoz szolgáltatásaikat.
Duplázás a forgalomban
Az elmúlt esztendő - túlzás nélkül - az áttörés évének is nevezhető, legalábbis a számok ezt mutatják. A SkyEurope megduplázta, az EasyJet és a Wizzair pedig háromszorosra növelte utasai számát Budapestről induló, illetve odaérkező járatain, összesen mintegy 2 millió utast szállítva. Hogy ebből mennyi volt a magyar utazó, azt csak becsülni lehet, ám részarányuk valószínűleg jelentősen nőtt az összes magyar kiutazószámból. A KSH adatai szerint 2005. I-III. negyedévében összesen 5 millió 539 ezer honfitársunk utazott többnapos látogatásra külföldre - ebben az adatban természetesen azok is szerepelnek, akik évente többször utaznak külföldre akár turisztikai, akár üzleti céllal -, ami 8 százalékos csökkenést takar az előző év azonos időszakához képest. A fapados légitársaságok utasszám-növekedéséhez azonban - áraik mellett - hozzájárult a járatszámok növelése egy-egy úti célra, illetve új desztinációk nyitása is: 2005-ben a járatok száma 13 százalékkal, 63 ezerre nőtt az előző évhez képest.
2006 további bővülést hoz a légi összeköttetésekben. Egy februári kimutatás szerint Budapestről 10 fapados légitársaság 40 desztinációba indít járatokat a nyári menetrendben. Bővülnek az észak-európai úti célok, és a vidéki repülőterek is erőteljesen bekapcsolódnak a nemzetközi légi forgalomba. Emellett hét észak-európai városból, hét légitársaság összesen heti több mint 90, azaz napi 13-14 járatot indít majd. S immár nem csupán a főváros a kiinduló-, illetve érkezőállomás.
Versenyélénkítés a javából
A low cost légitársaságok megjelenése, kínálatuk bővülése egyre markánsabb átrendeződést hoz a hazai utazásszervezők kínálatában is. Egy évvel ezelőtt még sokan nem láttak igazi versenytársat a fapados légitársaságokban, a trendekre figyelő, hosszú távra tervezők azonban már 2005-ben átalakították palettájukat, 2006 pedig termékpolitikájuk és értékesítési stratégiájuk további differenciálódását hozza. Az utazási irodák katalógusaikban egyre több földi szolgáltatást kínálnak a low cost légitársaságokkal repült városokban, üdülőhelyeken. Erre van is igény, a megfelelő nyelvtudás és a helyismeret hiánya, az elektronikus fizetéshez kapcsolódó technikai nehézségek, illetve aggodalmak ugyanis még azoknak az utasoknak a nagy részét is visszatartják az on-line utazásvásárlástól, akik egyébként repülőjegyüket interneten veszik meg.
Kedvező az utazásszervezők helyzete egyelőre abból a szempontból is, hogy a magyarok döntő többsége a nyári főutazás, azaz nyaralás céljából utazik külföldre, mégpedig elsősorban az európai tengerparti üdülőhelyekre. A fapadosok kínálatában azonban bár e járatok száma is nő, az összkínálathoz képest elenyésző. Egyes úti célok esetében még kifejezetten örülnek is az utazásszervezők a fapadosok elindulásának, hiszen például a horvátországi üdülőhelyeken ők korábban is csak szálláshelyeket kínáltak. Így a légi összeköttetés csak élénkíti a keresletet termékeik iránt. A vidéki repülőtereken beinduló járatok pedig a régió fizetőképes keresletét élénkítik, és a kényelmesebbé váló utazást igénybe vevők számát gyarapítják.
Befektetésélénkítő szerep
Bár a légi közlekedés fejlődése elsősorban a turisztikai célú utazások fellendülésére hat a legerőteljesebben, a régiók gazdasági, üzleti életének fejlődésében is jelentős szerepet játszik. A közvetlen, menetrendszerinti vidéki járatok nem csupán a célországban kínálnak lehetőséget az üzleti kapcsolatok bővítésére, hanem átszállással további országokat is gyorsabban elérhetővé tesznek. Kimarad továbbá a Budapestről vidékre, illetve a visszautazás ideje - és költsége az üzletemberek számára. Az utasforgalom mellett az áruszállítás - akár export-, akár importtevékenységről van szó - is gyorsabbá, és megbízhatóbbá válik. Mindhárom vidéki repülőtéren komoly fejlesztések folytak, illetve valósulnak meg ebben az évben a cargo forgalom igényeinek megfelelő kiszolgálására.
A közlekedési kapcsolatok javulása már érezteti hatását mind az új befektetések, vállalkozások beindításában, mind a külföldiek ingatlanvásárlásaiban a vidéki repülőterek vonzáskörzetében.
#page#Beszálltak a vidékiek
Lassan egy évtizede annak, hogy a hazai közlekedési kapcsolatok átfogó fejlesztési céljai között megjelent a vidéki, korábban katonai célokat szolgáló repülőterek megnyitása a nemzetközi utasforgalom előtt. Az elmúlt öt-hat évben állami, önkormányzati beruházásokkal és magántőke-befektetésekkel jelentős előrehaladás történt főleg a kisgépes forgalomban. Ez elsősorban régiónk üzleti, gazdasági kapcsolatainak megerősítésében, bővítésében játszik szerepet. Nagyobb kapacitású utas-, illetve teherszállító gépek fogadására, a nemzetközi szabványoknak megfelelő technikai felszereltséget is felmutatni tudó repülőtér fejlesztésére három helyszínen került sor: Debrecenben, Sármelléken és Pécs-Pogány repülőterén, ahonnan idén indul el az AUA menetrendszerinti Pécs-Bécs járata. A debreceni és sármelléki légi kikötők átalakítása 2004-ben kezdődött jelentős infrastrukturális és repülésműszaki korszerűsítésekkel, melyek folytatódtak tavaly, és folynak idén is. A 2006-os költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból 100 millió forint jut vidéki repülőterekre. Ebből 40 millió illeti Sármelléket, amely egy korábbi döntésnek megfelelően további 10 millió forintot kap a Turisztikai Célelőirányzatból is. A Pécs-Pogány repülőtér fejlesztése a 2010-es Kulturális Főváros cím elnyerésében volt jelentős tényező.
A Ryanair májustól végre beindítja londoni járatát Sármellékre, mely egyúttal első magyarországi megjelenése is Európa egyik legnagyobb diszkont-légitársaságának. A SkyEurope és a Wizzair a közeljövőben nem tervezi járatok indítását a vidéki repülőterekről.
A versenyben persze a klasszikus légitársaságok sem akarnak lemaradni. Nemcsak tarifáik csökkentésével, hanem a vidéki repülőterekről induló járatok nyitásával is erősíteni, illetve megtartani szeretnék piaci pozícióikat. A Malév a nyári menetrendben Koppenhágába, Berlinbe és Stuttgartba indít járatot a sármelléki Fly Balaton repülőtérről. A Lufthansa is Sármellékre indít új járatot Frankfurtból. A menetrendszerinti járatok mellett dinamikus növekedés regisztrálható mind a beutazó, mind a kiutazó charterjáratok számának növekedésében.
A prímet Debrecen viszi, mely már 2001 végén megkapta a nyilvános, kereskedelmi, nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér státust, s 2003-ban szállt fel innen az első külföldre induló charterjárat. A repülőteret azonban egyelőre továbbra is csak charterjáratok használják, igaz egyre bővülő számban. 2006-ban már 6 ki- és 3 beutazó charterlánc indul, illetve érkezik Debrecenbe. Az utóbbiak közül egyet, a lipcseit a magyar kiutazók is igénybe vehetik. Sármellékre 6 német városból, valamint Zürichből szállítják low cost, privát légitársaságok elsősorban a környék gyógy- és wellness-szállodáiba a turistákat, s egy kiutazó charter is indul onnan a török Riviérára.
