Magyarországon az APEH állásfoglalása szerint szinte minden ajándéknak minősül, még az is, ami a cég számára reklámértékkel bír. Ez azért lényeges megállapítás, mert a reklám után nem, míg az ajándék értéke után közterheket - személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot - kell fizetni. Kivétel ez alól a csekély értékű, azaz a mindenkori minimálbér - jelenleg 65 500 forint - tíz százalékáig terjedő dolgozói ajándék, amely juttatási lehetőséggel évente három alkalommal élhet a cég. A dolgozóknak adott csekély értékű ajándék - egyaránt lehet termék, szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány - ugyan nem adóköteles, de a személyi jövedelemadózás rendjéről szóló hatályos törvény kimondja, hogy nyilvántartást kell róla vezetni: ki, mit és milyen értékben kapott - mondja Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. - És ugyan nincs egyértelműen kimondva, az APEH gyakorlatilag bármikor ellenőrizheti az erről szóló kimutatást.

A cégajándék nem reklám

Vadász Iván úgy véli, a hazai ajándékozási eljárásrend nem igazán "cégbarát", a jogszabályok pedig gyakran bonyolultak, nehezen átláthatók. Szerinte leginkább a természetbeni juttatások lehetnek jó ajándékok mind a dolgozó, mind a munkáltató érdekeit figyelembe véve.

- Szögezzük le, az illúzió, hogy a cégajándékot reklámként számolják el. Még olyan egyértelmű esetben is, mint egy tokba csomagolt térkép, amely egy bolthálózat különböző városokban lévő üzleteinek pontos helyét mutatta, a bíróság elfogadta az APEH véleményét, miszerint ez ajándéknak minősül, és a cégnek adót - miután nem a dolgozók kapták, 54 százalék szja-t és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást - kellett fizetnie a promóciós anyag után. Hasonló ítéletet hozott a Legfelsőbb Bíróság egy kiállításszervező cég ügyében is. A vállalatot kétszázmillió forint adó megfizetésére kötelezte az eseményeken osztott szóróajándékok értéke után. De néhány éve egy hazai autógyár is pórul járt. Az új gépjármű vásárlásakor a vevőknek ajándékba adott téli gumi, illetve légkondicionáló után közel egymilliárd forintos adókötelezettséget állapított meg az adóhatóság annak ellenére, hogy az árengedménynek ezt a formáját a pénzügyminisztérium is elfogadta - mondja a szakember.

Közeleg a karácsony, az év vége, ilyenkor a vállalatok nem feledkezhetnek meg partnereikről. A szétküldött ajándékok tárháza széles, előfordulnak ötletes, figyelmesen összeállított csomagok, és vannak személytelen, kötelező jellegű küldemények. Adózás szempontjából azonban mindegy, hogy mi van a pakkban, az értéke azonban nem mellékes.

Idén még akár adómentes is lehet az ajándék, a 2007. december 31-éig hatályos jogszabály értelmében, legfeljebb 25 millió forint értékben. Ez a lehetőség azonban jövőre megszűnik, és a reprezentációs célú juttatások értékének teljes összege után fizetni kell majd közterheket.

Az utóbbi években azonban úgy tűnik, hogy változnak a cégek ajándékozási szokásai, és egyre több esetben valamilyen közcélú alapítvány számlájára kerül a partnerekre szánt év végi keret. Ebben az esetben a támogatás összegének a nyereség 20 százalékát nem meghaladó hányada leírható a társaságiadó-alapból, igaz, a 4 százalékos különadót nem csökkenthetjük az összeggel. Mindez azonban csak és kizárólag akkor van így, ha valóban közcélú alapítvány kapja az összeget. Ezt pedig az adományozónak kell igazolnia egy esetleges APEH-ellenőrzés során.

- Sajnos, ma Magyarországon körülbelül hetvenötezer olyan nonprofit szervezet működik, amelyekről csak nagyon nehezen, vagy esetenként sehogyan sem lehet információt szerezni. Pedig adózás szempontjából is fontos, hogy a cég ellenőrizze, kinek adakozik - hangsúlyozza az adókamara alelnöke.

Jövőre az adományozásra vonatkozó szabályok is módosulnak. Eddig a cégeknek lehetőségük volt arra is, hogy a támogatandó szervezet számára eszközöket adományozzanak, és ebben az esetben a tárgyak beszerzési árának áfatartalmát nem kellett befizetni. Ez a lehetőség jövőre megszűnik, bár Vadász Iván szerint az áfamentes adományozás lehetőségét eddig sem igen használták ki a vállalatok.

Szintén napjainkban kezd divatossá válni, hogy a cég a partnerei számára valamilyen kulturális eseményt szervez, karácsony alkalmából például komolyzenei koncertre invitálja az üzletfeleit. Ez után azonban szintén köteles adót fizetni.

- Abból kell kiindulni, hogy minden adóköteles, hiszen még az is előfordulhat, hogy az akciós termékeket is ajándéknak minősítik. Ez azonban nem igazán növeli a hazai vállalatok versenyképességét - teszi hozzá Vadász Iván.

Amennyiben a dolgozók kapják ajándékként a természetbeni juttatást, annak értéke után a munkáltató köteles 54 százalék szja-t, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkavállalói járulékot fizetni. Miután a tébéalapba beleszámít a személyi jövedelemadó, a munkatársak ajándékai összesen 108,6 százalékos adóterhet jelentenek a munkáltatónak. Bár ez még mindig olcsóbb, mint ha az összeget munkabérként fizetnék ki, de messze drágább, mint a cafeteria rendszeren keresztüli juttatások.

- Bár - miként a csekély értékű ajándéknak - a természetbeni juttatásoknak is van adminisztrációs vonzata, mégis, azt gondolom, elsősorban ilyen módon érdemes a dolgozókat jutalmazni. Az iskolatámogatás, az étkezési utalvány, a bérletvásárlás, illetve az üdülési csekk a minimálbér összegéig szintén adómentes juttatás. Ezenkívül van még néhány lehetőség, amelyet érdekes módon csak kevesen vesznek igénybe. Ilyen például, hogy a munkáltató ötévente egymillió forinttal támogathatja a dolgozó lakásépítését. Ez az összeg adómentes, és költségként elszámolható. A másik szinte alig használt juttatási forma a visszatérítendő kölcsön: a cég legfeljebb tízmillió forintot adhat tízéves futamidőre kamatmenetesen a munkavállalójának. Igaz, mindkét lehetőségnek van egy kellemetlenebb feltétele is - hívja fel a figyelmet Vadász Iván. - Ezek a juttatások ugyanis kizárólag valamely kereskedelmi bankon keresztül nyújthatók.