Állandó internetkapcsolat mellett képanyagok és videók is lejátszhatók lesznek a 3G-s mobiltelefonnal, amit a felhasználók minden bizonnyal nagy örömmel fogadnak majd. A nagy telefonszolgáltatók és befektetőik oldaláról azonban a harmadik generáció eddig inkább pénzügyi katasztrófának látszik.
Röpködtek a milliárdok
A France Telecom – nagyrészt a koncessziós díj kifizetése miatt – 55 milliárd dollárra tornázta fel adósságát, a Deutsche Telekom és a British Telecom 50, illetve 43 milliárd dollárral adósodott el.
A helyzet az Egyesült Királyságban és Németországban volt a legrosszabb, ahol tavaly a kormányok árverésre bocsátották az UMTS-koncessziókat. Tették ezt akkor, amikor az új technológia iránti láz tetőzött, így az árak az egekig szöktek. Az Egyesült Királyságban 6 milliárd dollárt vártak az aukciótól, s végül ötszörösénél többet hozott; a brit kormány 32, a német pedig 45 milliárd dollárt kasszírozott, amely egy lakosra nézve majdnem 550 dollárt jelentett. A Deutsche Telekom 60 milliárd dollárt áldozott 3G-licencekre Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában.
A német Durlacher befektetői csoport kutatása szerint az európai kormányok összesen 108 milliárd dollárt szeretnének az UMTS-licencek eladásából viszontlátni, de ez a szolgáltatók kiköltekezései miatt egyre hiúbb remény. Tavaly a Deutsche Telekom, a British és a France Telecom kölcsönből fizette ki a koncessziós díjakat, és azt hitték, ezt könnyen visszafizetik. Mára bebizonyosodott az ellenkezője.
Törlesztési lehetőségek
Az adósságokat leginkább a nélkülözhető készletek értékesítésével lehetne csökkenteni, de a jelenlegi helyzetben veszi meg az új technológiai papírokat? A France Telecom például az STMicroelectronics és a Sprint FON Group cégek eladását tervezi. Ha nem sikerül, marad az osztalékok vagy részvények árának csökkentése. Ha az sem vezetne eredményre, a nagy telefonszolgáltatók akár a BBB minősítésű hitelkategóriába is visszaeshetnek – állítják az elemzők –, és a jövőben drágább lesz számukra a befektetések finanszírozása.
Más szakértők szerint az összeolvadások és a konszolidáció az egyetlen járható út, hogy a szolgáltatók megengedhessék maguknak a 3G-vel kapcsolatos kiadásokat. A Sony és az Ericsson szövetségéből máris megalakult Sony Ericsson Mobile Communications.
Az is megoldás lehet, ha a harmadik generációs berendezések gyártói, mint az Ericsson és a Nokia, speciális finanszírozással segítenek be a telefonszolgáltatóknak az UMTS hálózatuk létrehozásában. Az egyik legsikeresebb ezen a fronton az Orange, amelyik az Ericssont, a Nokiát és az Alcatelt már rábírta arra, hogy kölcsönözzön neki e célra 3,4 milliárd eurót.
Öten maradnak csak állva
Nagyon nehéz időket jósol a növekvő verseny és a 3G rendszerek igen költséges telepítése miatt az európai piac szereplőinek az amsterdami Forrester Research. A lap nem kevesebbet állít, mint hogy a mobilszolgáltatók működési profitja 2007-re eltűnik. A piac konszolidációja után, 2008-ra, öt meghatározó szereplő marad állva: a Vodafone Group; a Deutsche Telekom alvállalata, a T-Mobile International; a France Telecom és brit egysége, az Orange; a BT mobilrészlege, a BT Cellnet. Az ötödik valószínűleg a KPN Mobile, a spanyol Telefónica, a Telecom Italia és a japán központú NTT DoCoMo közül kerül ki.
Több európai szolgáltató szerint nem olyan rosszak a kilátások, mint ahogy azt a Forrester Research elemzői állítják, a finn Sonera például semmiféle forradalmi változást nem érzékel az európai piacon, bár a konszolidációs folyamatokat elismeri.
Kell ez így egyáltalán?
Tegyük fel, hogy a pénzügyi gondok – csodával határos módon – rendeződnek. Még ekkor is kérdés marad azonban, hogy vajon tényleg működik-e majd a 3G.
E telefonok ma még többnyire a mérnökök fejében léteznek, az UMTS pedig először csak a nagyvárosokban lesz elérhető. Így egy felhasználónak átmenetileg két telefonra lesz szüksége: a 3G-s mellett egy olyanra is, amelyik hagyományos GSM hálózaton működik. A többcsatornás telefonok pedig drágák lesznek, hiszen az üzemeltetők kétségbeesetten kerülik majd a készülékek költségtámogatását. Arról nem is beszélve, hogy az új telefonok nagyobb teljesítményt igényelnek, és ehhez extraakkumulátorok vagy nagyobb méretek szükségesek.
Kell ez így egyáltalán?
Egy telekommunikációra specializálódott tanácsadó cég várakozásai szerint legalább öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a 3G komoly üzletté váljon. Ezalatt pedig fennáll a veszélye annak, hogy az ügyfelek egyéb technológiákat fedeznek fel, félretéve a 3G-t akár egészen addig, amíg el nem jön a 4G. Ilyen technológia a gyorsan és olcsóbban elterjeszthető, GSM-re épülő GPRS, amely hasonló módon üzemel, mint az UMTS, csak limitált sebességgel. Vagy pedig az NTT DoCoMo következő generációs drótnélküli technológiája. Említhetnénk még a Bluetooth-t (lásd erről cikkünket múlt havi számunkban!), a drótnélküli LAN-t vagy a Digital Audio Broadcast technológiákat is.
Persze mielőtt bárki bármit félreértene: a nagy telefonszolgáltatóknak rengeteg a forrásuk, és milliárdos működési bevételeket érnek el, ami segít átvészelni a nehéz időszakot. És végül is a 3G új lehetőségeket és profitot is hozhat, hiszen általa egyedi szolgáltatásokat vezethetnek be, a videojátékoktól kezdve a valós idejű sporteredményekig. Az UMTS hálózatok kiépítésének 126 milliárd dollárt kitevő költségét azonban mindenképpen csökkenteni szeretnék a vállalatok. Mert bár a korábbi infrastruktúra egyes elemei – mint például az adótornyok – használhatók, a 2 GHz-s frekvenciatartományban működő UMTS rendszer összességében új beruházást igényel.
Az UMTS lehetséges vevői
A gyártók szerint mindenki hasznot húzhat majd az új technológiából, mind a vállalatok, mind a felhasználók. Az előrejelzések szerint az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban a működés első két évében főleg vállalati ügyfelek lesznek, és a hálózati szolgáltatások lassan terjednek el. Svédországban előnyösebb lesz a helyzet, többek között azért, mert a kormány – szemben például Németországgal, ahol 2006-ig épülhetnek meg az UMTS hálózatok – két évben szabta meg az építés idejét, és kezdetben csupán adminisztrációs díjat számít fel a licencekért, majd évente egy bizonyos százalékot kér a szolgáltatók bevételéből. Ahhoz tehát, hogy az üzemeltetők alacsonyan tarthassák áraikat, jelentősen hozzájárul a kormány magatartása.
Az UMTS egyik legnagyobb előnye az lesz, hogy az ügyfelek órákig on-line kapcsolatban maradhatnak, és nagy fájlokat továbbíthatnak a mobiltelefonjukról. A 2 Mbps elméleti adatátviteli sebesség persze függ majd attól, hogy hányan és milyen gyorsan mozogva használják a szolgáltatásokat.
Még az idén magyar tender
Magyarországon – a kormány tájékoztatása szerint – a korábbi 2003-ra jelzett időponthoz képest várhatóan már ez év végén kiírják és odaítélik az UMTS-re a koncessziós pályázatokat. A költségvetés 60-70 milliárd forintos bevételre számít, amely az elemzők szerint a magyar piaci viszonyok között erősen eltúlzott. Hiszen nálunk a 3G-s technológia megvalósítása még kockázatosabb, mint az említett többi országban, a mobiltelefon-ellátottság ugyanis körülbelül 25 százalékos, szemben a nyugat-európai 40-50 százalékos aránnyal. Ezért egyelőre a 3G megjelenése itthon valószínűleg még tovább várat magára, mint a világban.
Jön! Jön? Harmadik mobilgeneráció: nagy befektetés, kétséges megtérülés
Az európai telekommunikációs ipar eddig több mint 230 milliárd dollárt költött a harmadik mobiltelefon-generációra (3G) való felkészülésre. A legfélelmetesebb ebben az összegben az, hogy belátható időn belüli megtérülésére nincs garancia. Hiszen a 3G, a nagyobb sávszélességen és új hálózaton, az UMTS-en (Universal Mobile Telecommunications System) folyó gyorsabb adatátvitel Európában csak 2003–2005-ben indulhat hódító útjára. De addig?
Véleményvezér
Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF
Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Hivatalosan is az utolsó helyre került Magyarország a háztartások fogyasztására tekintve
Az utolsó helynél már nincs lejjebb.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását
A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet
A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?
Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.