Mielőbb szükség lenne egy rugalmas duális szakképzésre, amelynek kialakításában, a tantervek fejlesztésében és a gyakorlati képzésben részt vehetnének a gazdasági szereplők - állapítja meg a Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) és a Kienbaum Management Consultants német bérügyi tanácsadó cég legfrissebb közös felmérése. A képzés átalakítása mellett a közlekedési infrastruktúrában is célirányos fejlesztések kellenének, hogy a magyar munkaerő csekély mobilitásán változtatni lehessen - javasolják a tanulmány szerzői.

A bírálatok ellenére a megkérdezett külföldi befektetők túlnyomórészt elégedettek a magyarországi gazdasági környezettel, amit az is bizonyít, hogy a tavalyi 54 százalék után 2005-ben a vállalatok 62 százaléka számol növekvő munkaerő-kereslettel.

Kínálati gondok

Az NMIKK által megkérdezett cégek szerint a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is nagy gondot okoz, bár már nem olyan mértékbe, mint az előző években. Tavaly a 18 százalékuk minősítette "nem kielégítőnek" a kínálatot, ez az arány 2003-ban még 33 százalék volt, miközben a "jó" válaszok aránya 7 százalékról 20-ra emelkedett. A jellemző regionális különbségek tekintetében viszont nem következett be javulás: miközben Nyugat-Magyarországon átlagosan 2,2-vel osztályozták a munkaerő-kínálatot, addig Dél- Magyarország esetében csak 2,8-ot ért el ez az érték a német osztályozási rendszer szerinti ötös skálán. Országszerte még mindig hiánycikk a szakmunkás és a mérnök, illetve a technikus, rendszergazdát, területi képviselőt és termékeladót viszont már könnyebb találni.

A munkaerőhiány mellett a bérköltség is fejfájást okoz. Tavaly a külföldi leányvállalatok átlagosan 6,3 százalékos fizetés- és béremelésre számítottak. Ez az előrejelzés csaknem azonos a 2003-as évivel, csakhogy a valóságban ezt 10,6 százalékos emelkedés követte. Az eltérés oka egyrészről az év eleji inflációs várakozásokban, valamint a közszférai béremeléseknek a magánszféra fizetéseire gyakorolt hatásának alulbecsülésében kereshető, de megfejelte a képzett munkaerő felkutatásának és megtartásának váratlanul éles versenye is. A fejlemények ismét bizonyítják, hogy Magyarországon mind a vállalatok, mind pedig a politika rendszeresen alábecsüli a bérdinamikát, állapítják meg a szerzők.

Az idei évre a vállalkozások ismét hét százalék alatti bérfejlesztésben bíznak: míg a szak- és fizikai munkásoknál 5,8 százalékkal emelnék a fizetést, a szakemberek esetében ez a mutató 6,7.

Regionális és ágazati különbségek

A béremelkedés reális mértéke természetesen nagyon sok tényezőtől függ. A dolgozók jövedelmére főként a hierarchiai besorolás, a vállalat mérete, működésének helye és a jövedelmezősége van hatással. Alaptörvény, hogy a nagyobb cég többet fizet: a több mint 10 milliárd forint árbevételt felmutató vállalatok vezetői 21,9 millió forintos fizetséget vihettek haza 2004-ben, ami több mint kétszerese annak, amit az egymilliárd forint alatti cégek irányítói kaptak. Még a munkások esetében is 1,3 és 2,2 millió forint között szóródnak a bérek.

A másik legfontosabb tényező a székhely: az ügyvezetők javadalmazásában eszerint 30, a szak- és fizikai munkásokéban 40 százalékos különbségek vannak. Összességében a külföldi leányvállalatoknál az átlagfizetés másfélszer nagyobb, mint a tisztán magyar tulajdonban levő cégeknél, amit a magasabb képzettségi igények magyaráznak. A kutatás rávilágít arra a tényre is, hogy az ügyvezetők és szakemberek éves jövedelmét akár megduplázhatja a másod-, harmaddiploma, az egyéb képesítés és a nyelvtudás.

Kiegészítő figyelmességek

A kiegészítő juttatások közül a legtöbbet a vállalati nyugellátásra költenek a cégek. Igaz, a 2003-as 54 százalékhoz képest tavaly csak 45 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, a felmérés szerzői azonban pozitívumként értékelik, hogy egyre több szakember és munkás kap például nyugdíj-előgondoskodást. A másik kiemelt juttatás a cégautó és a céges telefon.

Vesztfáliai segítséggel

A német kisvállalkozások tapasztalatait adta segítségül egy most elkészült magyarországi felméréshez az IPOSZ-nak és a kutatást finanszírozó gazdasági minisztériumnak az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kamara (WHK). A felmérés a Mikrovállalkozások felkészítése az EU-s belépésre című projekt keretében zajlott 2004-ben. Mintegy tízezer magyarországi mikro- és kisvállalkozást kérdeztek meg (közülük 3500 válaszolt) egy 142 pontból álló kérdőívvel. Az eredményekről szólva Reiner Nolten, a WHK ügyvezetője egy budapesti konferencián hangsúlyozta: a német kisvállalkozásoknak is komoly gondot okozott az uniós követelményeknek való megfelelés. Sőt, többek között a munkavédelmi rendeletek vagy a törvényi kötelezettségek miatti pluszköltségek terhei még ma is nagyon sok problémát okoznak. Ezért is tartotta kamarájuk fontosnak, hogy saját tapasztalataikat megosszák a magyarokkal.

A WHK és az IPOSZ által 1998-ig visszavezethető együttműködés keretében a magyar kisvállalkozói érdekképviselet német partnerétől megkapta a mikrovállalkozások számára kivonatolva és súlyozva a 85 ezer oldalnyi uniós joganyagot is - jegyezte meg Nolten.

A most elkészült tanulmány több mint hatszáz oldalas, amiből a kormány részére egy ötvenkét oldalas összefoglaló készül - mondta Kassai Róbert, az IPOSZ elnöke. Ez utóbbi egy sor kkv-kat segítő kormányzati teendőre is felhívja a figyelmet. Német kollégája a kész tanulmányból azt emelte ki, hogy bár a magyar kisvállalkozók szakmai ismeretei jók, a marketing- és általában a menedzseri tudásuk bizony még mindig igen hiányos.