Bérlet és lízing

Magyarországon az emberek a lakhatást szinte kizárólag saját tulajdonú otthonban képzelik el. De ha az állam valamilyen formában támogatná a bérlakások építését, illetve anyagilag hozzájárulna a munkahelyváltás miatt bérlakásba költözők költségeihez, az változtathatna a helyzeten. A lakáslízingnek is vannak előnyei.

Európai uniós összehasonlításban jelenleg Magyarországon van a legkevesebb bérlakás, arányuk a teljes lakásállományon belül egyes adatok szerint 11-12 százalékos, más elemzők pedig mindössze 7-9 százalékról beszélnek, szemben az európai uniós 35 százalékos átlaggal, de még a szomszédos Romániában is 19 százalék a bérlakások aránya. A változáshoz, lakásépítési hitelek vagy a bérlőknek adott kedvezmények formájában, egészen biztosan állami ösztönző erő kell.

De szögezzük le: Magyarországon az emberek a lakhatást szinte kizárólag saját tulajdonú otthonban képzelik el. És ez nemcsak a bérlakások terjedését, hanem például a munkahelyekhez igazodó mobilitást is erősen gátolja. Ha az állam valamilyen formában tényleg támogatná a bérlakások építését, illetve anyagilag hozzájárulna a munkahelyváltás miatt bérlakásba költözők költségeihez, akkor az biztosan segítené a munkaadókat és a munkavállalókat is - derül ki a GKI Zrt. tavaly nyáron készült felméréséből. A megkérdezett cégvezetők úgy látják, hogy minél magasabb végzettségű valaki, és minél vonzóbb számára a felkínált állás, annál jobban hajlik arra, hogy ha megoldott a lakásgondja - például kap egy bérlakást -, akkor elfogadja a vele járó lakhelyváltoztatást.

Önkormányzatok pénz nélkül

A kormány 2006-ban meghirdetett bérlakás-építési hitelprogramja, amelynek keretében kedvező kamatozással 25 évig törleszthetnék az önkormányzatok a 60 milliárd forintos állami hitelt, nem működik. Az eltelt másfél év alatt ugyanis az eladósodott helyhatóságoknak nem volt erre pénzük. Tény, hogy vannak kivételek is. Egyes, tőkeerős önkormányzatok, például a fővárosban a XIII. kerületi önkormányzat 2010-ig 200 bérlakás megépítését tervezi, ebből az első 54 lakásos társasház átadására 2008 nyarán kerül sor. A kerületnek összesen 7200 önkormányzati bérlakása van, ez a teljes kerületi lakásállomány 10 százaléka.

Szintén egy korábbi próbálkozás volt, hogy az I.IBW osztrák kutatóintézet irányításával a Társaság a Lakásépítésért Egyesület munkacsoportja évi 10 ezer új bérlakás építésére kidolgozott egy modellt. Ennek keretében 2020-ra a bérlakások aránya megközelíthetné a 11,5 százalékot, ami nem érné el ugyan el a kormány által korábban ígért 15 százalékos arányt, de a jelenlegi 9-11 százalékos bérlakásállomány mindenképpen bővült volna. Az egyesületi anyagban azonban olyan javaslatok szerepeltek - például, hogy csökkentse a bérlakásépítést terhelő áfát; az új lakások bérleti díja, valamint a lakás-takarékpénztári befizetések váljanak adómentes béren kívüli juttatássá, a közhasznú bérlakásszektor létrehozása kapcsolódjon össze az uniós támogatások felhasználásával -, amelyeket az állam nem fogadott el.

Vannak kedvező fejlemények is: a Holcim (a világ vezető cement-, kavics- és betongyártó vállalatainak egyike) Hungária Otthon Alapítvány ugyanis 2007-ben harmadik alkalommal írt ki országos pályázatot az önkormányzatok számára bérlakásépítésre, aminek az eredményét a nyár elején hirdették ki. Eszerint az alapítvány 101 millió 300 ezer forintot adományozott 8 település önkormányzati bérlakás-építési programjainak társfinanszírozására. A támogatás révén összesen 33 bérlakás épül meg. Ezekben a hetekben, 2008 elején negyedik alkalommal újra érdemes figyelni a pályázati kiírást. (De hogy ez csak csepp a tengerben, jól mutatja, hogy az önkormányzatok összesen 200 lakás kialakításához kértek segítséget.)

Üzleti alapon

Kifejezetten üzleti alapon épített és így is üzemeltetett bérlakások Magyarországon alig-alig vannak. Nem szabad ugyanis ezt a piacot összekeverni a lízinggel. Mert hiába igaz, hogy lízing esetében a lakás egészen a futamidő végéig a lízingcég tulajdonában marad, és olyan, mintha a benne élő bérleti díjat fizetne, az ügylet célja, hogy a lakás végül a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön. S mivel a lakásvásárlók egyre kevésbé megtakarításaikból vásárolnak lakást, inkább külső finanszírozást használnak fel erre, a kérdés leginkább úgy merül fel, hogy a jelzáloghitelt vagy a lízinget válasszák-e.

Kockázatok
Ha a lízingelő valamely okból nem tudja fizetni a lízingdíjat, a szerződés megszűnésekor a tulajdonjog a finanszírozóé marad. Ha a finanszírozó kerül csődbe, a lízingelő helyzete bizonytalanná válik, mivel a tulajdonjog a bajba jutott finanszírozó cégé.

Ilyen esetben a cég tulajdonáról a csődbiztos (vagyonkezelő) dönt. Ebből a szempontból a hagyományos hitel biztonságosabb. A banki lakáskölcsönnél fizetésképtelenség esetén a kényszerértékesített lakás értékéből levonják a bank követelését, a fennmaradó összeg azonban a volt tulajdonost illeti.

A kockázatok ellenére a szakemberek mégis mérföldkőnek tekintik a lakáslízing terjedését. Ez a konstrukció sok lehetőséget rejt magában. A lízingelt lakás bérbe adható, előtörlesztéssel hamarabb megvehető, a lízing eladható.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitel vonzóbb: míg a jelzáloghitelek állománya hétről hétre tízmilliárdokkal növekszik, addig a lízingelt lakások értéke ennek csupán a töredékét teszi ki. Ugyanakkor a lízingpiacon belül - amit kétségtelenül a gépjárműágazat ural - évről évre egyre nagyobb a lakásügyletek aránya.

Az ingatlanok lízingelésének fő előnyeként az önrész nélküli vásárlást szokták emlegetni, és a lakáslízing-konstrukciót eddig az akut tőkehiányban szenvedő magánszemélyek használták ki elsősorban. Pénzügyi szakemberek, adótanácsadók véleménye szerint azonban ez a finanszírozási forma a vállalkozásoknak adócsökkentési kiskapu is, így nem véletlen, hogy manapság egyre jobban terjed a mikro- és kisvállalkozások körében.

A kisvállalkozások fejlődésének jelentős mérföldköve, amikor megfelelő irodát, telephelyet alakítanak ki maguknak, hogy onnan vezényeljék, irányítsák üzleti ügyeik alakulását, és számukra jó megoldás a bérlés mellett a lízing is. Hiszen például a lízingszerződéssel járó összes költséget elszámolhatják, így az értékbecslés, a közjegyző, a folyósítási, a szerződéskötés, az illeték és a helyszíni szemle díját. Ezek teljes egészében leírhatók az adóalapból, ami - egy tízmilliós lakás esetén - megközelíti a félmillió forintot.

Véleményvezér

Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.
Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t

Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t 

Lassan bármerre megyünk kisebb árakkal találkozunk, mint itthon.
Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort

Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort 

Reméljük lesz indiai szelfi is.
Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk

Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk 

Hol van már a Magyarország jobban teljesít szlogen?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo