Az AEGON Magyarország a művészi teljesítmény elismerésének egyedi, Magyarországon ma még szokatlan formáját választotta. Hogy mitől egyedi az elismerés amellett, hogy igen tekintélyes az összeg is, ami a díjjal jár, dr. Kepecs Gábor vezérigazgató foglalta össze.
- A díj létrehozásakor arra törekedtünk, hogy egyértelműen csak szakmai szempontok domináljanak az odaítélésében. Ezért először magyar irodalmi lapok, műhelyek főszerkesztőit, irodalommal foglalkozó újságírókat, szerkesztőket kértük fel arra, hogy tegyenek javaslatot a díjazottra. A beérkezett javaslatok alapján szakmai zsűri döntötte el, ki legyen az első díjazott. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a zsűri tagjainak, Babarczy Eszter kultúrtörténésznek, Széchenyi Ágnes irodalomtörténésznek, Lévai Balázs televíziós műsorszerkesztő-rendező riporternek, Margócsy István kritikus-irodalomtörténésznek és Radnóti Sándor esztétának, akik magukra vállalták a döntés minden nehézségét, hiszen tavaly több kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi alkotás is napvilágot látott.
- A díjat író kapta, a nevében mégis a művészeti szó szerepel. Ez azt jelenti, hogy más művészeti ág felé is nyitnak majd a jövőben?
- Mi alapján kaphat valaki társdíjat? Tudják már, hogy kit jelöl Spiró György?
- A díjazott író javaslatára más művészeti területen alkotó fiatal tehetség vagy olyan művész veheti majd át a társdíjat, aki már bizonyított, s ez az elismerés is felhívhatja rá a figyelmet, segítheti őt a további munkában. Mivel egyáltalán nem akartuk befolyásolni az AEGON Művészeti Díjjal elismert írót a jelölésnél, bármely művészeti ágból választhat olyan alkotót, akit érdemesnek tart erre az elismerésre. Egyetlen kikötésünk van csupán: a társdíjas művész megnevezésekor laudációt kell majd mondania jelöltjéről, azaz meg kell indokolnia döntését. A társdíjas megnevezésére adtunk néhány hónap gondolkodási időt, Spiró György a tervek szerint szeptemberben nevezi meg jelöltjét, akit mi is kíváncsian várunk.#page#
- Akkor tehát szeptemberben újra hallunk az AEGON Művészeti Díjról?
- Reményeink szerint nemcsak szeptemberben, hanem az év hátralévő részében is sokszor hallunk még róla, hiszen az AEGON Magyarország a díjhoz és a társdíjhoz kapcsolódva irodalmi-művészeti programsorozatot is tervez az ősztől. Az estek az irodalom köré, de műfaji átjárásokra, összhatásokra épülnek, szokatlan és izgalmas találkozásokra. A nézők a tervek szerint különleges irodalmi esten, kulturális-művészeti programon vesznek részt, amelyen szeretnénk átlépni egy-egy műfaj határait.
- Miért gondolják úgy, hogy érdemes új sorozatot indítani? Budapesten így is rengeteg kulturális eseményből válogathatunk naponta.
- Ez igaz, én mégis úgy gondolom, hogy olyan kevés van, ahol színvonalas irodalmi-művészeti esten közvetlenül is találkozhatnak a nézők kitűnő művészekkel. Ahol úgy érezhetik, ők maguk ülnek ott velük, olyan emberekkel, akiket például a televízió képernyőjéről ismernek, akiktől regényeket olvasnak, akiknek a zenéjét hallgatják. Tehát a személyesség nagyon fontos. De attól is új lesz, hogy ezek nem egyszerűen irodalmi estek lesznek, amelyek sokszor unalmas vagy kevésbé unalmas felolvasások. Szeretnénk élővé tenni az irodalmat a beszélgetés segítségével és azzal, hogy az illető íróhoz, aki az est vendége, hívunk másik művészt is vendégként, olyan valakit, akivel jóban van, akinek szereti a zenéjét, a festményeit stb. Vagy akivel úgy gondoljuk, hogy izgalmasan tud együtt beszélgetni.
- Milyen hosszú távra terveztek, amikor elindították azt a díjat és a hozzá kapcsolódó eseményeket?
- Az AEGON már a kilencvenes évek elejétől támogatja a magyarországi modern művészetet, amit ezzel a kezdeményezéssel is folytatunk. Több mint tízéves hagyománya van tehát a cég életében a kultúra támogatásának. Úgy gondoljuk, hogy sikeres nagyvállalatként szerepet kell vállalnunk bizonyos társadalmi problémák megoldásában is, azaz kötelességünk eredményünk egy részét visszajuttatni a civil szférába. Ebben a tekintetben tehát világosan látszik cégünk elkötelezettsége. Egy díj alapítója, úgy gondolom, mindig arra törekszik, hogy maradandót hozzon létre, ezt pedig csak hosszú távon lehet. Azt, hogy pontosan hány év lesz ez a táv, majd az élet eldönti. Ha sikeres lesz a kezdeményezés, kivívja a szakma és a nagyközönség elismerését is, a díjazottak személye pedig további rangot ad a díjnak, akkor azt hiszem, nem okoz majd gondot a díj összegének az előteremtése.
A díjazottA díj átadása után Spiró György kiemelte: nagyra tartja a kezdeményezést, mert fontos, hogy a magáncégek kivegyék részüket a kultúra támogatásából. Ennek a díjnak azért örül különösen, mert ehhez nincs köze a hatalomnak, a politikának, ez nem állami kitüntetés, hanem szakmai elismerés, amelyről szakmai zsűri döntött.
Egyébként meglepte a Fogság iránti érdeklődés, hiszen mintegy 30 ezer eladott példánynál tartanak, s Magyarországon már 5 ezer példány komoly sikernek számít ilyen vastag könyv esetében. A Fogsághoz tíz évig gyűjtötte az anyagot, olvasta-kutatta a forrásmunkákat, maga a regény megírása két évig tartott.