- Egy év alatt eldől, hogy lesz-e igazi decentralizáció Magyarországon - jelentette ki expozéjában dr.Virág Rudolf, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési politikai államtitkárának titkárságvezetője. Beismerte, hogy a területfejlesztési törvény 2002 óta nagy lépésekkel előrehaladó finomhangolásakor még vannak megválaszolatlan kérdések. Ilyen például, hogy a pénzek vagy az intézményrendszer decentralizációja történjen-e meg elsőként, illetve hogy a helyi szintek források tekintetében mekkora autonómiával rendelkezzenek. Az előkészítés fázisában álló, 2007-2013 közötti fejlesztési stratégiáról beszélt Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese. Az Európa Terv kibontakozó prioritásai - tudásvezérelt, megújuló társadalom, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés és a kohézió - mellett kiemelte a közszféra átszervezésének fontosságát is.

- Hölgyeim és uraim, szabad a pálya! - kezdte előadását egy biztató kijelentéssel Szendrényi Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) főosztályvezető-helyettese, aki szerint az észak-magyarországi régiónak óriási lehetőségei vannak és lesznek az Európai Unióban. Kritikusabb hangnemre váltva kifejtette: a jelenlegi fejlesztési koncepcióban nincs területi érzékenység, ezért szinergia sincs az ország egyes térségeiben elszigetelten megvalósított projektek között.

Az előadás-sorozat második blokkjában a régióknak volt alkalmuk reagálni az elhangzott kormányzati álláspontokra, illetve ismertetni saját elképzeléseiket. Dr. Némethi Lajos, a BAZ Megyei Területfejlesztési Kht. igazgatója a térségek közötti fejlettségbeli szakadék növekedésével és az intézményrendszer elburjánzásával szembesítette a résztvevőket, a kiutat pedig - többek közt - a pályázati rendszer méretének csökkentésében, a regionális szervek feladatkörének pontos meghatározásában látja. Szántó Zoltán, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. igazgatóhelyettese bebizonyította, egy többszörösen hátrányos helyzetű kistérségekből álló megye is aktívan részt tudott venni az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) által ösztönzött projektgenerálásban és a pályázásban. Ezt a gondolatmenetet erősítette Szűcs Erika, Miskolc alpolgármestere, aki körvonalazta a szintén a PEA-ra és a Nemzeti Fejlesztési Terv kiírásaira alapozott városmodernizálási stratégiát, illetve eddigi tapasztalataikat. Szucsik István, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Tanácsának irodavezetője az M3-as autópálya vonzáskörzetének pezsgő gazdasági aktivitása és az ezen kívül eső területek elmaradottsága okozta dualitást helyezte más megvilágításba a potenciális befektetési lehetőségek felvillantásával. Dr. Szilágyiné Baán Anna, a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az előtte szólók mondanivalóját erősítette azzal, hogy kiemelte a helyi szervezetek, elsősorban a kamarák szerepét az Európa Terv készítésében és menedzselésében. A továbbiakban az információs társadalom lehetőségeit, a hazai ICT-szektor szabályozási környezetét, illetve a vállalkozások, önkormányzatok IT-infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázatokat ismertette Jen István, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke.

Az egyik szekcióban a mintegy 200 fős hallgatóság első kézből értesülhetett az aktuális fejlesztési, finanszírozási források elérési lehetőségeiről és a támogatási rendszer várható változásairól. Dr. Maácz Miklós, az FVM főosztályvezetője az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kiírásait ismertette. Előadásában kifejtette: a program 2004-2006-ra vonatkozó, 110 milliárd forintos keretének legnagyobb hányada a gazdák tőkehiányát és a vidéki térségek fejlettségbeli különbségeit hivatott orvosolni. A régiók belső erőforrásainak kihasználását ösztönzi a Regionális Operatív Program is. Kováts Kornél, az MTRFH főosztályvezetője elmondta, partnerként tekintenek a pályázókra, amit az is bizonyít, hogy az eddig befogadott 456 darab, 95 milliárd forint összigényű pályázat közel fele nyert, 211 projektgazda 47 milliárd forint támogatást kötött le. Az előadás-sorozat résztvevői hallhattak a többi három operatív program eddigi tapasztalatairól is. Szűcs András, a GKM osztályvezetője bemutatta a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot (GVOP), amelynek a 23 kiírására szeptember végéig több mint hétezer pályázat érkezett be, míg Egyházi Zoltán és Csathó Áron osztályvezetők a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program központi projektjeiről számoltak be a közönségnek. A Humerőforrás-Fejlesztési Operatív Program általános jellemzőiről, valamint a GVOP-hoz kapcsolódó kiírásokról beszélt Tóth Sándor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője.

A továbbiakban a magánszféráé volt a szó. Dr. Iglai Marianna, az OTP Bank regionális tanácsadója a hitelintézet pályázatkészítésre és a projekt megvalósításának különböző szakaszaira kialakított speciális hitel- és garanciatermékeit mutatta be a rendezvény résztvevőinek. Lökkös Tibor, az ICT Európa Kft. pályázati szakértője a régiók alapvető problémáinak feltárása mellett rámutatott arra a szomorú tényre is, hogy a foglalkoztatottak mindössze öt százaléka dolgozik a kutatásfejlesztés területén.

A másik szekcióban Söllei Judit, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. osztályvezetője ismertette a bank egyre bővülő finanszírozási konstrukcióit, melyek a gazdaság minden területén tevékenykedő kkv-knak segítenek fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Szabó Gábor, a Pannon GSM Távközlési Rt. igazgatója a mobilkommunikációval növelt hatékonyságot bizonyította be az üzleti szektornak testreszabott szolgáltatásaikkal, csomagjaikkal.

Siklósi István, a 4D Soft Kft. ügyvezető igazgatója az integrált vállalatirányítási rendszerek nélkülözhetetlenségéről beszélt, a versenyképesség alapvető biztosítékaként. A WebBusiness Kft. gazdasági tanácsadója, dr. Milei Lajos a tartós versenyelőnyök növeléséhez kínált európai üzleti hálózati segítséget. Huszár Péter, az AAM Tanácsadó Rt. vezető tanácsadója az önkormányzatok informatikai fejlesztési lehetőségeiről beszélve, bemutatta az elektronikus ügyintézés négy szintjét, az ehhez szükséges elektronizált hivatal kiépítésének módját, illetve az igénybe vehető pályázati kiírásokat. A kelet-közép-európai térség egyedülálló területfejlesztési projektjéről, a zsámbéki magyar Szilícium-völgyről beszélt a közönségnek Nagy Zsolt, a Zsámbéki-Medence Térségfejlesztő Kht. ügyvezető igazgatója. A felsőfokú oktatást, kutatás-fejlesztést és csúcstechnológiai ipart egy mikrorégióba koncentráló program messzemenő tanulságait ajánlotta minden régiófejlesztő figyelmébe.