Az infokommunikációs technológiák és a klímaváltozás kapcsolatának kérdését nehéz csupán az unióra értelmezni, hiszen e technológiák lényege éppen földrajzi kötöttségektől mentes mivoltukban rejlik, és a klímaváltozás megfékezésének feladata is globális vállalás. Az unió azonban jelentős felismerésre jutott, és ezt májusban az Európai Bizottság állásfoglalásban tette közzé. Eszerint a jövőben támogatja az energiahatékony info- és kommunikációtechnológiai (IKT) eszközök alkalmazását annak érdekében, hogy javuljon energiafelhasználásának hatékonysága. Különösen három ágazatban várnak előrelépést: az épületek, a világítás és energetikai elosztórendszerek területén.
A klímaváltozást fékezi az infokommunikációAz unió megállapításával összecseng a SMART 2020 dokumentum - egy független nemzetközi nonprofit szerveződés, a Klímacsoport (The Climate Group) által nyáron publikált tanulmány - megállapítása is: e szerint az IKT-szektor kulcsszerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom megteremtésében, és az ágazat a jelenleginél sokkal többet tehet, hogy segítsen a 2020-ra kitűzött célok elérésében.
Az energiafogyasztás csökkentése és a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében az Európai Bizottság tehát az IKT-alkalmazások használatának támogatása mellett tette le a voksát. Az EU adminisztratív karja ösztönözni szeretné a szektor kutatási és fejlesztési tevékenységét, az IKT-alkalmazások minél szélesebb körű bevezetését és a zöld technológiák elterjesztésére vonatkozó önkéntes megállapodások létrejöttét.
Az unió egyes tagállamaiban már léteznek úgynevezett best practice-megoldások. Dániában például az 1990 és 2005 közötti időszakban közel a felére csökkent a szén-dioxid-kibocsátás azáltal, hogy az energiaellátás fele decentralizált hálózatokon keresztül történik, és ma már a szükséges energia 20 százalékát a szélerőművek adják. Finnországban pedig intelligens mérőrendszerek teszik lehetővé, hogy az épületvezérlő rendszerek rögzítsék a különböző szektorokban használt energiát, és így 7 százalékkal növelték az energiafelhasználás hatékonyságát.
Viviane Reding, az unió információs társadalomért és médiáért felelős biztosa is úgy látja, hogy az innovatív, energiahatékony IKT-megoldások kutatása és az eredmények gyors alkalmazása egyre inkább kulcsfontosságú a globális kibocsátás csökkentése érdekében.
- Ez win-win - vagyis kétszeresen is előnyös - helyzet, hiszen az IKT-alkalmazások támogatják az unió iparának versenyképességét, ráadásul hozzájárulnak ahhoz, hogy a kontinens a klímaváltozás elleni harc éllovasává váljék - hangsúlyozta a biztos.
Az érem kevésbé fényes oldalaA mérlegnek azonban van másik serpenyője is. Az IT-megoldások terjedésével számolnunk kell az eszközök üzemeltetéséhez szükséges energiafogyasztás, a termékekben található mérgező vegyi anyagok és az elektronikus hulladék környezetre gyakorolt hatásával is. A SMART 2020 elemzésben az áll, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának két százalékáért jelenleg az IT-szektor a felelős, és várhatóan ez az adat 2020-ig a duplájára nő. Miközben a működő IT-eszközök kifejezetten jelentős energiafogyasztók, a használaton kívül kerülők az ugyancsak környezetkárosító faktort jelentő hulladékmennyiséget gyarapítják.
Baranyák Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szakértője a Green IT konferencián elmondta, hogy a számítógépek számának növekedésével párhuzamosan megugrik az elektronikai hulladékok mennyisége is: 2010-re az összesen legyártott - és hulladékká vált gépekkel együtt - a PC-k száma elérheti a 2,9 milliárdot.
A Greenpeace szakértői úgy vélik, a rangsor kifejezetten ösztönzőleg hat az elektronikai gyártók zöld erőfeszítéseire. Szerintük például többek között ennek köszönhető, hogy az Apple által legutóbb piacra dobott iPodban már nincs sem higany, sem PVC, és a brómozott égésgátlók (brominated flame retardants - BFR) felhasználását is kiküszöbölték. A zöld aktivisták azonban szigorúak, és az Apple még így is a lista hátsó mezőnyébe került, igaz, jelentősen előrébb, mint legutóbb. De a listát régóta vezető Nokia működésében is lehet találni zöld szempontból kivetnivalót, vélik a zöldek. A Greenpeace besorolásában előkelő helyre került még a Samsung és a Fujitsu Siemens is. Ez utóbbi júniusban még a 15. helyen állt, a legutóbbi kiadványban viszont már a 3. helyen szerepel. A mostani lista végére került a Sharp, a Microsoft, és a korábbi felméréshez hasonlóan változatlanul utolsó a Nintendo.
A szektor CO2-kibocsátása tehát a várakozások szerint jelentősen nő az elkövetkező években - 2002-ben 53 millió tonna volt, 2020-ra már 1,43 milliárd tonnára számítanak a tudósok -, a speciális IKT-alkalmazások mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak a világ károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez. A SMART 2020 szerzői szerint közel ötször akkora megtakarítás érhető el, mint az ágazat saját ökológiai lábnyoma: 2020-ig a virtuális technológiákkal akár 7,8 milliárd tonna, azaz az összes szén-dioxid-kibocsátás 15 százaléka elkerülhetővé válik.
A zöld gazdaságossá teszAnnak ellenére tehát, hogy a technológiai ágazat ökológiai lábnyoma a várakozások szerint megduplázódik a következő 12 évben, az ilyen alkalmazások használatával felügyelhető az energiafelhasználás, maximalizálható annak hatékonysága, a kommunikációs megoldásokkal pedig minimalizálhatók az üzleti utazások, javítható a logisztika, racionalizálhatók a szállítások.
Az IKT-szféra, miközben megváltoztatja a társadalmi szokásokat az on-line vásárlások, a távmunka és a kommunikációs lehetőségek révén, egyúttal lehetővé teszi az üzleti működés hatékonyságának fokozását is. Ezek pedig nem csupán a zöldebb környezethez járulnak hozzá, de a felhasználó vállalatok működési költségeit is jelentősen redukálják, mint ahogyan a hálózati technológiák alkalmazása - például a virtualizáció (több logikai gép migrálása egy fizikai gépre) és a konszolidáció - is jelentős megtakarítást jelenthet. Ahogyan egy amerikai szakértő fogalmazott, ily módon a cégek költségcsökkentési törekvései észrevétlenül is a minél zöldebb működés felé terelik a világot. Azt is mondhatnánk, ez a véletlenszerű környezettudatosság.
Jó üzlet tehát a klímaváltozás elleni harcban az IKT fegyvertárát használni: a magukat felfegyverző cégek arányosan szakítanak abból a 600 milliárd eurós megtakarításból, amely szakértők szerint globálisan realizálható. A SMART 2020 szerzői megpróbálták konkretizálni és számszerűsíteni, hogy mely területeken jelentkezhet a megtakarítás. E szerint 2020-ig az optimális IKT-alkalmazások bevezetésével a motorizáció és az ipari automatizáció területén 0,97 milliárd tonnával, a szállítmányozás és raktározás szektorban 1,52 milliárd tonnával, az épületeknél 1,68 milliárd tonnával, az energetikai elosztórendszereknél pedig 2,03 milliárd tonnával csökkenhet a globális szén-dioxid-kibocsátás, amitől összesen 643 milliárd euró megtakarítás remélhető.
Az adatok is azt mutatják, hogy az információtechnológiai alkalmazások komoly szerepet játszhatnak a fenntartható világ kialakításában, ehhez azonban szükség van magának a szektornak a zöldebbé válására is, és arra, hogy késlekedés nélkül megmutassák a világnak, mire képes a technológia. A folyamatot a politikai döntéshozók, a kormányzatok gyorsíthatják fel, ha - mint ahogyan ezt az Európai Bizottság is tette - támogatásukról biztosítják az ágazatot.
A bizottság célkitűzései között hangsúlyosan szerepelnek az IKT-szektornak - a saját környezetterhelése csökkentése érdekében - nyújtott ösztönzők. Európa célja, hogy az ágazat kizárólag olyan termékeket és szolgáltatásokat dobjon piacra, amelyek összességükben csökkentik a kontinens egészének ökológiai lábnyomát.
Új direktívaSzintén a politikai szféra üzeneteként értelmezhető az az október 2-án kiadott új európai direktíva, amely újraszabályozza az akkumulátorgyártók által felhasználható káros anyagok mértékét és a feleslegessé vált eszközök összegyűjtésének kötelezettségét.
Az alig néhány hete életbe lépett szabályozás eredményeképpen szakértők szerint hamarosan megnő az újabb típusú, lítium-ion akkumulátorok iránti kereslet, míg a hagyományos nikkelcellás eszközök eltűnnek a piacokról. Ez pedig jelentős lépés lenne a zöldebb vegyipar felé, hiszen egy lítiumakkumulátor már nem tartalmaz sem higanyt, sem kadmiumot, sem pedig ólmot.
A használt akkumulátorok begyűjtésére vonatkozó szigorítás viszont a mai környezeti elvárásoknak megfelelő eszközt is érinti: a rendelkezés szerint a gyártók kötelessége, hogy anyagi fedezetet biztosítsanak a feleslegessé vált termékek összegyűjtéséhez.
Az alaplapgyártó Gigabyte pedig beszámolt az idén tavasszal bevezetett új funkcióról, amely által az alaplap áramfogyasztása igény szerint változtatható, és akár 70 százalékkal képes csökkenteni a felhasznált energiamennyiséget. A konferencián szó volt a hálózati eszközök használatában rejlő energiamegtakarítási lehetőségekről is. A D-Link képviselője kifejtette, hogy már létezik olyan hálózati eszköz is, amellyel akár 80 százalékot spórolhatunk a felhasznált energiából. A cég előadója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a hiába léteznek zöld informatikai megoldások, ha a vállalati beszerzéseknél ez még egyáltalán nem szempont, és a tenderkiírásokban sem jelenik meg a környezettudatos szemlélet.
