A keresztelőre és a hozomány átvételére egyszerre került sor. Az országos főállatorvos hivatalát újabban már élelmiszerlánc-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi főosztálynak hívják, októberben pedig százfős új csapatot is kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium e hatósága: humánorvosok is szerepet vállalnak a dr. Süth Miklós vezette szervezet munkájában.
Gagyimentes övezet: Magyarország
A leglényegesebb szó: biztonság, benne foglaltatik a minisztériumi intézmény nevében, s ennek megfelelően valóban több feladat, több felelősség és minden jel szerint több eredményesség a jellemzője az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás és most már az -értékesítés nagyhatalmú felügyeletének. Dr. Süth Miklóstól épp ezért egy olyan metszetről is érdeklődtünk, amelyről manapság mind több szó esik itthon is, a világban is.
Az élelmiszerről mint leendő stratégiai termékről szokás nyilatkozni. Az országos főállatorvos a Piac és Profitnak ehhez annyit tett hozzá, hogy Magyarország esetében érdemes az élelmiszer-biztonságra külön is figyelemmel lenni, tekintettel a jó természeti adottságokra és arra, hogy hazánk hosszú távon mindenképpen képes visszanyerni egykori pozícióját, amelyet évszázadok alatt hús- és növényipari termékeivel vívott ki magának.
Az élelmiszerlánc-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi főosztályt vezető minisztériumi szakember, bár veszélynek tartja, mégsem fél attól, hogy a mind népesebb világ - az egyre fizetőképesebbé váló Kínával és Indiával az élen - "etetése" miatt az élelmiszerek minőségi kritériumai helyett a mennyiségieket helyezik előtérbe, s gagyi termékek tömege árasztja el a boltokat.
Dr. Süth Miklós nem vitatta, hogy a tömegtermelés létező kategória. De már a világon a minőségi szempontok mellőzésével egyre kevésbé vesznek meg portékákat az emberek, és az élelmiszer-termelők hozzáigazítják kínálatukat a kritikus vásárlói igényekhez. Magyarország pedig alternatívát kínál a fogyasztóknak, hiszen nem kényszerül rá például génmanipulált termékek előállítására, s jól sáfárkodhat a természeti adottságokkal, a meglévő igényes termelési kultúrával, s mellőzheti a dömpingáru kommersz minőségét.
A határ megállít
A határon - hála az élelmiszer-gazdasági vállalkozások érdek-képviseletei és a szaktárca egyezségének - megállítható az élelmiszeripar globalizációjának azon folyamata, amellyel az élelmiszer-biztonsági szabályokat puhítanák fel. Miközben nálunk nem nyernek polgárjogot a génmanipulált termékek, a magyar növényi és állati szaporítóanyagokat úgy sikerül értékesíteni a világban, hogy azok előállításánál változatlanul érvényesülnek a hagyományosan szigorú hazai garanciarendszerek.
Igaz, az előírások hatalmas tömege is veszélyeket rejt magában: számos esetben a betartásuknak olyan tetemes a beruházás- és költségigénye, hogy az agrárvállalkozások vagy ráfizetéssel képesek csak állatot tartani, gazdálkodni, vagy szabályszegőkké válnak. Dr. Süth Miklós új, a folyamatokra nagyobb rálátást és befolyást jelentő tisztsége alapján ígérni már mer, mégpedig a szabályok revízióját.
Egy példával illusztrálta, milyen élelmiszer-biztonsági normáknak van helyük és értelmük, ha fenn akarják tartani a vállalkozások érdekeltségét, miközben a minőség felett is őrködni lehet: a szalmonellánál úgy határozták meg az egészségügyi határértéket, hogy öt mintából egynél még elfogadható a pozitív eredmény, emellett azonban minden esetben csak úgy lehet forgalomba hozni a nyers baromfihúst, ha rajta áll a csomagolóanyagon a felirat, hogy kizárólag hőkezelést követően lehet fogyasztani. Így biztonságban lehet a fogyasztó, a hatóság érvényt tud szerezni az előírásoknak, a termelő sem kénytelen keresni a kiskapukat, hiszen piacképes áron tud jó minőséget előállítani.
Látva véd a hatóság
Az élelmiszer-termelés egyebek mellett komoly csatározások terepe is: egymásnak feszül a vegyipari beavatkozásokat teljesen kitiltani igyekvő lobbi és az ellentétes nézetet képviselő szféra, amelyik azt mondja, olyan fejlett anyagokkal dolgozik ma már a növényvédelem, a tartósítóipar, hogy abból nem származik kára a fogyasztónak, sőt.
Az arany középút az, amelyik támogatandó dr. Süth Miklós szerint. Azt - érvelt a Piac és Profitnak - nem lehet mellőzni, hogy szabályozottan, megfelelő vizsgálatok után akár a nagy létszámú állattartó telepeken, akár az intenzív növénytermesztésre igénybe vett földeken modern vegyi anyagokat használjon a világ. A guargumival - az E412-es anyaggal - nem is lett volna probléma, ami a gondot okozta, az a dioxin-szennyezettsége volt. A guarnövényből kinyert liszt semmiféle kárt nem okoz sem rövid, sem hosszú távon a fogyasztónak, még akkor sem, ha a tömegtermelést segítik elő vele. Az Európai Unióban engedélyezett - szakmai elnevezéssel: E-számmal rendelkező - anyagok mind ilyenek, az élelmiszer-biztonság szakértői ezekről mindent tudnak, ismerik hatásukat, tulajdonságaikat, s mindegyik esetében háromszoros biztonságot határoztak meg az engedélyeket kibocsátó nemzetközi hatóságok. Süth doktornak az az elve, hogy a kizárólag a hatóságok által ismert anyagok kontrollált módon kerülhessenek be az élelmiszerekbe, mivel a folyamatosan vizsgált termékek védettek, nem tudnak ártani.
Mivel tehát elve a főállatorvosnak, hogy a piac- és vállalkozásellenes hatású szabályozás is akadálya lehet az élelmiszer-biztonsági célok teljesülésének, élére állt annak, hogy a hatóság maga rostáljon. Sőt, a hatóság talán még előbb is alkalmazkodik a változó üzleti igényekhez, mint ahogyan azokat a kistérségi vállalkozások igényelnék. Az eredmény: Magyarország tájegységei most már ismét képesek az idegenforgalomnak is kínálni étkezési specialitásaikat, a helyi értékeket, s a vállalkozásoktól a higiéniai követelményeket ugyan számon kérik, de azt nem várják el, hogy iparszerű feldolgozó üzemekben készítsék el a különlegességeket. Dr. Süth a Piac és Profitnak elmondta: a kistermelői előállítás és kimérés rendeletét úgy alkotta meg a szaktárca, hogy kizárólag ott lehet az adott terméket forgalmazni, ahol azt előállították. Az élelmek készítői és vevői így közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással, a személyes viszony a legfőbb biztosíték arra, hogy a gyártó ne hibázzon. Ha bajt okoz, akkor azzal saját magát zárja ki a későbbi üzleti tevékenységből.
Nem is nagyon akar ellenkezni azzal az állítással a hatóság vezetője, amelyet a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége főtitkárától vettünk kölcsön: "A hatóságok most már megtalálják az állat-egészségügyi szempontból veszélyes termékeket a kereskedelemben, de a portékák eredetére rendszerint nem derül fény. Ez azért van, mert a mezőgazdaság felében számla nélkül lehet értékesíteni." (Lásd Piac és Profit 2007/9.) Dr. Süth Miklós a számra számmal válaszolt: a húsipari szövetség becslése szerint 30-40 százaléknyi húsipari termék keletkezik a feketegazdaságban. Ez a mennyiség nem pusztán az adóelkerülés miatt veszélyes, hanem az emberi egészségre is ártalmas lehet, tekintettel e termékek bizonytalan eredetére.
A főállatorvos jelzi, akadnak "szürkék" is szép számmal, ők azok a vállalkozók, akik "csak" azzal ártanak, hogy a cégük számára engedélyezettnél nagyobb mennyiségeket állítanak elő, dolgoznak fel. Csakhogy a mennyiségi engedélyek nem ok nélkül valók, a vágóhidaknál például a higiénikus tárolásról, a biztonságos feldolgozástechnológiáról szólnak, s nem a hatóság passziójáról. Ha több sertést vágnak az adott helyen, akkor azt is kockáztatják, hogy már nem követhető nyomon megfelelő biztonsággal a termék, s mert a vágás-feldolgozás-forgalmazás láncolatba bekerül bizonytalan eredetű áru is, a hatóság nem a többletet, hanem az összes portékát kénytelen megsemmisíttetni.
A földtől a fogyasztó asztaláig
Az a termék, amelyik a polcon van, az azért van ott, mert ott lehet - bátorítja magát az élelmiszerlánc-biztonság fő ellenőre akkor, amikor magánemberként elmegy az üzletbe. Azaz mer vásárolni, mer onnan húst és más élelmet megvenni, ahol a laikus polgár is naponta beszerzi mindezt. A főállatorvos amúgy már nem csupán a disznóhúst, a baromfit vizsgáltatja árgus szemmel, hanem az összes többi csemegét is, tekintettel arra, hogy hivatali tisztsége jelentősen megnőtt. A Piac és Profitnak el is mondta, a tárca tudatosan szervezi át a biztonság hatóságát, ezért "tolta össze" a növény- és talajvédelmi, az élelmiszer-ipari és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályokat: e három terület megelőzőleg egymástól függetlenül volt felelőse az élelmiszerlánc egy-egy elemének. A földtől a fogyasztó asztaláig szlogent azonban már egy - multidiszciplinális szakembergárdával rendelkező - hatóság képviseli. Hamarosan egy új törvénnyel is.
A világon egyedülálló szabályozás az élelmiszerláncról szól majd úgy, hogy egységes keretek között kezelik a takarmányozást, az élelmiszer-termelést, az állat-egészségügyet mind az ellenőrzés, mind a bírságolási gyakorlat során. A fogyasztó számára ezzel a biztonság garantálható, a vállalkozónak pedig az, hogy végre egységes szabályrendszerrel találkozik, s attól sem kell tartania, hogy a hatóságok közül sem sok önálló, eltérő logikával dolgozó kopogtat be hozzá, hanem csak egy. Az, amelyik a teljes lánc egészét egy normarendszerben látja és vizsgálja. Ennek érdekében már az új törvény elfogadása előtt is erősít a hatóság, lévén a dr. Süth Miklós vezette főosztály októberben egészül ki humánorvosokkal, közegészségügyi felügyelőkkel, azaz a tisztiorvosi szolgálat kötelékéből átkerülő munkatársakkal. Az élelmiszerláncra - az élelmiszer-biztonságra - így lesz az FVM-es hatóságnak teljes a rálátása, hatékonyabb a befolyása.
