Az átmeneti időszak alapelve, hogy a jelenlegi (2014-2020-as) szabályok és programok tovább élnek, de a kifizetések már az új uniós költségvetés terhére történnek. Mi vár ránk az átmeneti időszakban? Minek és hogyan kell megfelelnünk az átalakuló elvárások rendszerében? Az Agrisol Kft. szakértői csapata összegyűjtötte a magyar gazdákat érintő legfontosabb információkat.

Alig egy bő hete lett vége az európai unió mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek október végi ülésének, ahol megegyezés született a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti szabályrendszerének módosításairól, valamint az előttünk álló időszak legfontosabb állomásairól (ezzel párhuzamosan, ha minden a tervek szerint halad, akkor a tagállami KAP stratégiai tervek véglegesítésének szakmai megvitatása és elfogadtatása is lezajlik legkésőbb 2021 végéig). A luxemburgi tárgyalássorozatot követő időszakban először a KAP tartalmi elemeiről és keretszabályairól, majd annak a hétéves keret költségvetésről (MFF) szóló döntésekről hoznak határozatot, amelyek meghatározzák majd annak finanszírozását.

Hogyan alakulnak a számok?

Bár a KAP részaránya a 2021-2027 közötti időszakban valamennyire visszaesik a korábbi időszakokhoz képest, az Európai Bizottság korábbi javaslatával ellentétben, így sem fog 30% alá csökkenni. A KAP-ot is magába foglaló fejezet főösszege 356,374 milliárd euró lehet majd a 2018-as árakon, ami pedig mintegy 20 milliárddal magasabb az eredeti, 2018-as bizottsági javaslatnál. Magyarország folyó áron 12 milliárd euró támogatásból részesülhet, amiből a Next Generation EU program vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd eurójából 262,9 millió euró jutna hazánknak.

Mi változik?

Fontos változást jelent majd, hogy a KAP reform céljai elmozdultak a fenntarthatóság felé – azaz az új KAP már nem a megfelelést, hanem a teljesítést méri majd. A zöld előírások most csak a kifizetések 30%-ához kötöttek, de ez a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válik majd. A változások kapcsán a magyar kormány célja, hogy olyan támogatáspolitikai rendszert alakítson ki, amelyben az ágazati szereplők többsége megtalálja majd azokat a támogatási formákat és szinteket, amelynek mértéke elfogadható. Mindeközben a hozzá tartozó előírásokat is vállalni és teljesíteni tudja. De, ami talán a legfontosabb: valamennyi, jelenlegi intézkedés támogatható marad, és megmaradhat a vissza nem térítendő beruházási támogatások túlsúlya is. Milyen célokat határoz meg az új KAP?

• tisztességes bevételek biztosítását a mezőgazdaságban,
• az ágazat versenyképességének növelését,
• kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszer-ellátási lánc mentén,
• környezetvédelmet és éghajlat változással kapcsolatos intézkedéseket,
• a tájak és a biológiai sokféleség megőrzését,
• a generációs megújulás támogatását,
• a vidéki térségek gazdasági élénkítését,
• az élelmiszer-minőség és az egészség védelmét
• valamint átfogó célkitűzésként az egész agrárágazat korszerűsítését, az ismeretek gyarapítását és megosztását, az innováció és a digitalizáció mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítását.

A vidékfejlesztési támogatások kapcsán a jelenlegi több mint 70 pályázati felhívás helyett sokkal kevesebb, egyszerűbb, de komplex felhívásokat terveznek kiírni az eljáró szervek. Ilyenek lesznek:

• Beruházási támogatások. A tagállamok csak olyan tárgyi és nem tárgyi beruházásokra nyújthatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a KAP specifikus céljainak megvalósításához.
• Fiatal gazdálkodók és vidéki induló vállalkozások támogatása. Fiatal gazdálkodóknak vagy vidéki területeken folytatott nem mezőgazdasági jellegű tevékenységre fordítható, de a mezőgazdasági jövedelmek diverzifikációjához hozzájáruló, maximum 100.000 euró értékű átalány alapú támogatás. A támogatás más pénzügyi eszközökkel is kombinálható.
• Környezeti, éghajlati és más irányítási kötelezettségvállalásért nyújtott támogatások. A kötelező agrár-környezetgazdálkodási és éghajlati előírásokon túlmenően bizonyos minimum feltételekhez kötve, önkéntes alapon nyújtható támogatás azon gazdálkodók számára, akik elősegítik a KAP specifikus céljainak elérését.
• Természeti vagy egyéb terület-specifikus hátrányok kompenzációja. Természeti vagy egyéb jellegű hátrányok kapcsán, hektár alapon, évente adható támogatás. A meghatározott bio-fizikai paraméterek alapján lehatárolt területek jogosultak a támogatásra.
• Bizonyos kötelező előírásokból származó, területspecifikus hátrányok kompenzációja. Területspecifikus hátrányok kapcsán a gazdálkodóknak, erdőtulajdonosoknak és földterületek más használóinak nyújtható támogatás. A hátránnyal rendelkező területek meghatározásakor bevonhatók a Natura 2000, az európai uniós irányelvek alapján kijelölt erdőterületek, az egyéb behatárolt természetvédelmi területek, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalt mezőgazdasági területek. A kifizetés a lehatárolásból adódó kompenzációra szolgál.
• Kockázatkezelési eszközök. Kötelezően programozni kell legalább egy kockázatkezelési eszközt, azonban nincs minimum forráskövetelmény. Az eszköz biztosítási díjakhoz vagy kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz való pénzügyi hozzájárulást jelent.
• Együttműködések támogatása. Legalább két szervezet bevonásával létrejövő, a különböző együttműködési formák ösztönzését támogató intervenció. Szélesebb körre kiterjedő támogatásokat kell ebbe a beavatkozásba érteni. A LEADER, az Európai Innovációs Partnerség, a Rövid Ellátási Láncok (REL) támogatása, a Termelői Csoportok (TCS) támogatása, Minőségrendszerek támogatása, Mobilitás támogatása és Okos Falvak támogatása is ide tartozik.
• Mezőgazdasági tudás- és információcsere támogatása. A beavatkozás a széleskörű tájékoztatás, tudásátadás támogatására irányul, és az információs tevékenységekhez kapcsolódó költségek maximum 75%-áig lenne nyújtható, megfelelő indokolás mellett.