Verbőci József a külszíni fejtést végző cég ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy a területen elsőbbségi bányászati jogokkal rendelkező vállalat már készíti a részletes környezeti hatástanulmányt és műszaki üzemi tervet, s várhatóan még idén megkapja a működési engedélyt a Pécsi Bányakapitányságtól. Miután az engedélyeket megkapják, a cég és vele együttműködő partnerei hozzálátnak a külszíni fejtéssel elérhető 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon kitermeléséhez. Ebből évente 100 ezer tonna bányászatát tervezik.

A kitermelt szenet speciális eljárással generátorban elgázosítanák, majd az így kapott - hidrogént, szén-monoxidot tartalmazó - úgynevezett szintézisgázt hő- és villamosáram-termelésre használnák fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanának elő. Verbőci József rámutatott: egy tonna szénből mintegy kétezer köbméter gáz nyerhető, amelynek fűtőértéke ugyan sokkal kisebb a ma használt földgáznál, de felhasználása a jövő energetikai árprognózisait figyelve gazdaságos lehet, s kiválthatja a gázimport egy részét.

A nagymányoki külszíni fejtés azért is jelentős, mert azzal újra fellendülhet a két évszázados hagyománnyal rendelkező szénbányászat a Mecsekben, ahol a mélyművelés a kilencvenes évek végén, a külszíni fejtés pedig 2002-ben szűnt meg.