Az új hulladékcélok elérése 580 ezer munkahelyet hozna létre, miközben Európa versenyképesebbé válna, és csökkenne a költséges és ritka anyagok iránti kereslet. A javaslatok elfogadása a környezeti hatásokat és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené. A terv arra kéri az európaiakat, hogy a települési hulladék 70 százalékát, a csomagolási hulladéknak pedig 80 százalékát hasznosítsák újra 2030-ig, valamint 2025-ig tiltsák be az újrahasznosítható anyagok hulladéklerakókban való eltemetését. A dokumentum a tengeri szemét és az élelmiszer-hulladék csökkentésére is kitűz célértéket. (Az energiahatékonyságban is kötelező célokat vezetne be az unió, mivel maguktól nem spórolnak eléggé a tagállamok.)
A meglévő irányelvek hulladékcéljainak emelésére irányuló felülvizsgálatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy azok a lineárisról egy körkörösebb gazdaságra való áttérés motorjai legyenek. A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett az új jövőkép egészen más gazdasági modellt vázol fel. A körkörös gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, az növelné az EU hatékonyságát, és így versenyképességét is a globális színtéren. (Kiváló példa erre a magyar származású Tom Szaky, aki szemétből épített mára világméretű céget. Vele készült interjúnkat itt találja.)
A kezdeményezéseket a bizottság több másikkal párhuzamosan fogadja el:
- Zöld foglalkoztatás kezdeményezés,
- Zöld cselekvési terv kkv-knak,
- Erőforrás-hatékonysági lehetőségek az építőiparban
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos: „A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a kutatás és az innováció, ezért teszünk ma közös megközelítésre javaslatot. A támogató szabályozási keret mellett az új Horizont 2020 program is hozzá fog járulni az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság kialakításához szükséges tudáshoz.”
A jogalkotási javaslatok most a tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerülnek.
Az erőforrás-termelékenységi cél felé való haladást a gazdasági kormányzás európai szemesztere keretében fogják figyelemmel kísérni. Egy ilyen célt az Európa 2020 stratégia félidős áttekintésének összefüggésében is meg kell majd fontolni. Fokozódni fognak a körkörös gazdaság terén zajló kutatási és innovációs (K+I) erőfeszítések is. A körkörös gazdaság felé történő elmozdulás szakpolitikai kerete a következő években is tovább fog fejlődni.