Nemcsak az a probléma, hogy a ritka fajok elértek a kihalás szélére. A baj az, hogy az elterjedt fajok is ritkulnak, s ezzel utolérik a ritka fajokat. A Mexikói Nemzeti Egyetem által vezetett vizsgálat a ritka és a népesebb fajokra is kiterjedt, összesen 27 500 állatfaj létszámát és annak változását tanulmányozták. Az adatokat a Természetvédelmi Világszövetségtől (IUCN) kapták.
A rangos amerikai tudományos szakfolyóirat, a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain publikált tanulmány főbb megállapításai a következők:
- Gyorsabban folyik a fajpusztulás, mint az elmúlt néhány millió évben.
- Még mindig ritka, hogy egyes fajok teljesen eltűnnek a Föld színéről, de a meglévő állatfajok populációi fokozatosan gyérülnek.
- Többezer faj létszáma csökken, de e fajok egyharmada nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, vagyis nem vonatkozik rájuk speciális jogi védelem.
- Ha az állatok számát nézzük, 50 %-uk elpusztult az elmúlt évtizedekben. Több milliárd emlős, madár, hüllő és kétéltű pusztult el.
- A szárazföldi emlősfajok közel 50 %-ánál olyan mértékű a kihalás, hogy létszámuk 80 %-kal megcsappant.
Egy 2014-es kutatás, mely 3000 faj populációját elemezte -ugyancsak az IUCN adatai alapján-, arra az eredményre jutott, hogy 1970 óta az állatállomány 50 %-a pusztult el, ami egyezik a mostani, tágabb látókörű kutatás eredményével.
A legismertebb példa az oroszláné. Eddig Afrika területének nagy részén, Dél-Európában, a Közel-Keleten és Északnyugat-Indiában volt megtalálható az "állatok királya". Mára e kiterjedt populáció nagy része eltűnt, s csak az őshonos területek némely kis régiójában élnek még e faj példányai.
A tudósok szerint az álatvilág folyamatban lévő kipusztulása súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel jár majd.
Túlnépesedés, túlterjeszkedés
A szakemberek szerint nemzetközi szervezetet kellene létrehozni a vadvilág rezervátumainak finanszírozására.
A tanulmányt készítő tudóscsoportnak tagja volt Paul Ehrlich is, a Stanford University professzora, akinek 1968-ban megjelent könyve, a The Population Bomb először hívta fel a figyelmet a globális túlnépesedés veszélyeire. Ehrlich azt jósolta, hogy a '70-es években több száz millió ember fog éhen halni, ami nem történt meg, mert sikerült nagyobb terméshozamú élelmiszernövényeket elterjeszteni a világban (ennek lehetőségét könyvében Ehrlich is elismerte).
Az állatvilág fajpusztulását nemcsak az éghajlatváltozás által előálló szélsőséges időjárási események, valamint a sivatagosodás okozzák, hanem a termőföldek expanziója is.
A mezőgazdasági termelés alá vont területeket rendre az erdőkből nyessük ki, az őshonos ökoszisztémák elpusztításának árán hozzuk létre: kivágott erdők helyén létesülnek a szójaföldek és olajpálma-ültetvények.
Utóbbi ellen tiltakoztak zöld szervezetek, amikor a KitKat csokiról videót forgattak, rámutatva, hogy az őshonos orángutánok elvesztik élőhelyüket, csak hogy a fogyasztói társadalom el legyen látva pálmolajjal, amit aztán a rúzstól a margarinon át a testápolókig szinte mindenbe adagolnak.
Forrás: The Guardian