A korábban hatályos közbeszerzési törvény (Kbt.) átláthatatlan és bonyolult, a kisebb vállalkozások számára pedig az adminisztratív előírások szinte lehetetlenné tették a közbeszerzési pályázatokon való indulást. A hibák kiküszöbölésére többször is kísérletet tett a mindenkori kormány - legutóbb 2010 szeptemberében -, de tökéletes megoldás nem született: a mikro- és kisvállalkozásoknak drága és bonyolult maradt a rendszer, a jogorvoslati eljárások magas száma pedig azt tükrözte, hogy a szerteágazó, sokszor nem koherens szabályokkal nehezített eljárásrend egyik fél számára sem kedvez.
Az új Kbt. szerkezetében próbálja orvosolni a hibákat: a közbeszerzési eljárás lefolytatását egy a korábbinál lényegesen rövidebb kerettörvény szabályozza - kimaradt a törvényből például a kizáró okok és az alkalmasság igazolásának szabályozása, a műszaki leírásra vonatkozó részletszabályok, valamint a közszolgáltatók által lefolytatható eljárások teljes szabályozása -, az eljárások menetét pedig majd végrehajtási rendeletek. A jogalkotó szándéka szerint az összevont rendeletek következtében kevesebb lesz a jogszabály. A 25 tárgykörben kibocsátott rendeletek közül lapzártánkig a kormányzati portálon hat megjelent, de a Magyar Közlönyben még egy sem, annak ellenére, hogy Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára korábban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormány még novemberben megtárgyalja a rendeleteket. Több szakértő attól tart, hogy a szabályozási könnyítések ellenére továbbra sem lesz egyszerű a közbeszerzés a nagyszámú rendeletből adódóan. (Az Európai Unió is a közbeszerzési szabályok egyszerűsítését tűzte ki célul, mivel bár kkv-k forgalom alapján a gazdaság 52 százalékát adják, csak a közbeszerzések értékének 31-38 százalékát szerzik meg.)
Változnak az eljárási szabályok
Az új törvény célja, hogy kizárja az adóelkerülést célzó, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, off-shore hátterű gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásokból, és helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalatokat (kkv). A hirdetmények közzétételére vonatkozó rendelettervezet szabályai, ha életbe lépnek, közvetetten kedvezően érinthetik a kisebb cégeket.
- Az alig másfél éve eltörölt kötelező ellenőrzést néhány hirdetményfajta esetében most visszaállítják, mivel az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a hibás hirdetmények ügyében kezdeményezett jogorvoslati eljárások száma - magyarázta dr. Boros Anita, a Közbeszerzések Tanácsa főosztályvezetője a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szemináriumán, és hozzátette: ugyanakkor csak az eljárást megindító hirdetmények, illetve az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kötelező ellenőrzését írja elő a rendelettervezet.
Az ajánlattevő érdeke, hogy a hirdetmény rendben legyen, ugyanis, ha javítani kell, elhúzódhat az eljárás. Az ellenőrzésért azonban valószínűleg fizetni kell, bár ennek mértéke még nem ismert. A korábbi szabályok szerint az akár 100 ezer forintot is elérő díj az ajánlatkérőt terhelte, aki a dokumentáció árába „csomagolva" nemritkán az ajánlattevőre hárította a költséget.
A 2012. január 1-jén életbe lépett rendelkezés kedvezőbb helyzetbe hozza a minősített ajánlattevőket, valamint az alvállalkozókat, amelyek az új törvény értelmében már nem konkurálnak az erőforrást nyújtó szervezettel. Megjelenik egy új fogalom, a gazdasági szereplő fogalma, összhangban az Európai Unió irányelveivel. Gazdasági szereplő gyakorlatilag minden olyan szervezet - függetlenül attól, hogy jogi személy, vagy nem -, amely a piacon árut szállít, szolgáltatást nyújt, építési beruházást folytat. Ebből a gazdasági szereplői körből kerülhet ki az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező, amely az adott közbeszerzési eljárás szempontjából ajánlatot képes benyújtani.
Egyszerűsíti a közbeszerzést, hogy megszűnik a különbség a 10 százalék alatti és a feletti alvállalkozók között. Az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy bevon alvállalkozót az eljárásba, és a bevont alvállalkozóval szemben nem állnak fenn kizáró okok. Önálló alkalmassági feltételeket az alvállalkozóra vonatkozóan viszont nem határoz meg a törvény.
A közbeszerzés értéke szempontjából kiemelendő az egybeszámítás új szabályozása. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azoknak a hasonló áruk vagy szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szerződéseknek az értékét, amelyeknek a beszerzése egy időben merül fel. Építési beruházások esetében pedig az egy építési projekt a kritérium. A szabály értelmezése azonban kérdéseket vet fel: még nem tisztázott, hogy mi minősülhet hasonló árunak, és az időkorlát is bizonytalan, miután az új Kbt. már nem tartalmazza a korábbi törvényben nevesített egyéves intervallumot. A félreértések kiküszöbölése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa hamarosan útmutatót ad ki.
A kisebbeket védi
Eddig gondot okozott, hogy konzorciumok esetében a jogorvoslati eljárásban csak az egyes tagok jelenhettek meg kérelmezőként. Az új törvény szerint, ha az ajánlattevők közösen pályáznak - megszűnik a konzorciális ajánlattevő fogalma -, meg kell jelöljék a kör vezetőjét, és ezt minden egyes dokumentumban fel kell tüntetni. Ebben az esetben a biztosítékokat elég egyszer megfizetni, de a tagok továbbra is egyetemlegesen felelnek.
A lánctartozásokkal szembeni fellépés jegyében az új Kbt. rendelkezik a szerződést teljesítő alvállalkozói lánc szintjeinek korlátozásáról, a kötelező előleg biztosításáról és az ajánlattevővel szerződő alvállalkozók közvetlen kifizetéséről is. Ha egy cég 25 százalékon felül részesül a közbeszerzés értékéből, akkor nem lehet alvállalkozónak tekinteni, vele közösen kell ajánlatot tenni. Újdonság, hogy ha a számításban az ajánlattevők elrontják ezt a szabályt, nem lesz érvénytelen a pályázat, a felek hiánypótlásban módosíthatják ajánlatuk erre vonatkozó részét.
A szerződés teljesítése tekintetében a fő szabály az, hogy a fővállalkozó bevonhat olyan alvállalkozót is, akit korábban nem nevesített. Ebben az esetben viszont nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek, hogy a bevont céggel kapcsolatban nem állnak fenn kizáró okok, valamint arról, hogy a beszerzés értékéből a cég részesedése nem haladja meg a 25 százalékot. Az ajánlattevőnek viszont kötelessége bevonnia a szerződés teljesítésébe az alkalmasság igazolására felhasznált alvállalkozót.
A nemzeti eljárás szabályai lényegében változatlanok maradnak, így például marad az az októbertől hatályos szabály is, amely a háromajánlatos meghívásos eljárásrendben - ezt 25 millió forintos beszerzésig, illetve építési beruházás esetében 150 millió forintos értékhatárig teszi lehetővé a törvény - kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kkv-kat versenyeztessen. Az új törvény további felhatalmazást is ad a kormánynak arra, hogy máshol is kötelezően előírja a kis- és középvállalkozások bevonását.
Egyedi eljárási szabályok
Kedvező változás az is dr. Fribiczer Gabriella hivatalos közbeszerzési tanácsadó szerint, hogy ha az ajánlattevő csak formai hibát vét, nem lehet kizárni a közbeszerzésből, valamint az, hogy az eljárások során a kkv-k használhatják a saját igazolás- és nyilatkozatmintájukat. Különösen annak tükrében fontos ez, hogy jövőre a nemzeti eljárásban a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós limittől elmaradó beszerzések esetében az ajánlatkérő maga döntheti el, hogy az eljárást az uniós szabályok szerint folytatja, vagy pedig saját maga dolgozza ki. A rugalmas szabálynak vannak előnyei, azonban akár azt is jelentheti, hogy például a 3200 önkormányzat akár teljesen eltérő közbeszerzési eljárási szabályokat fektethet le.
Szintén a kisebb vállalkozásokat hozza helyzetbe, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőknek nem kell igazolniuk az alkalmasságukat, elegendő lesz nyilatkozniuk, és az egyre több elektronikusan benyújtható dokumentum is könnyebbé és olcsóbbá teszi az eljárást.
A hazai statisztikák szerint a kkv-k részvétele a közbeszerzési pályázatokon nem marad el jelentősen az uniós átlagtól, ez azonban csalóka adat. Mostanáig ugyanis jobbára a közepes vállalatok javították az arányt, míg a legkisebbek szinte egyáltalán nem indultak közbeszerzési pályázatokon. Az új törvény ezen a helyzeten szeretne változtatni. Valószínűleg a még hiányzó számos rendeletben rejlik a válasz arra, hogy sikerül-e.
