Egy hete Strasbourgban jelentette be José Manuel Barroso, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen: a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, a bírói tevékenység felső korhatárával és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatosan. A testület arról is döntött, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről. Barroso ekkor jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat, tárgyalásukon pedig az említett témákról esik majd szó. A magyar kormányfő másnap levelet küldött Barrosónak, közölve, hogy gyors megállapodásra számít az Európai Bizottság felvetéseinek döntő többségében, pénteki rádióinterjújában pedig azt mondta, hogy a brüsszeli tárgyaláson politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. Ugyancsak pénteken azt is közölte, hogy a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, sőt egy jogvita végén szerinte „a bíróság végül a mi álláspontunk mellé tenné le a voksát", de mivel a konfliktusokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani.
Barroso kedden - még a magyar kormányfővel való találkozása előtt - azt mondta: a Magyarország ellen indított jogi eljárást nem helyettesíti az a találkozó, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökkel folytat Brüsszelben. Hangoztatta: nem vár döntéseket a kétoldalú megbeszéléstől, de az lehetőség arra, hogy haladást érjenek el, és nyitott módon megvitassák a felvetődött aggodalmakat, és áttekintsék pozícióikat. A magyar hatóságoknak ettől függetlenül formálisan is válaszolniuk kell az Európai Bizottság által a kötelezettségszegési eljárások keretében felvetett problémákra - szögezte le Barroso.
Orbán: minden téren előrelépés, de vannak még tisztázandó kérdések
A Barrosóval lezajlott találkozó után Orbán Viktor újságíróknak kijelentette: minden téren előrelépést hoztak a brüsszeli tárgyalások, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal. Mint közölte, a jegybanki szabályozást illetően abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszférában általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja érvekkel alátámasztani a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre. A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország - közölte Orbán. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban, utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.
A bírói tevékenység felső korhatárát illető kötelezettségszegési eljárásról a kormányfő azt mondta: a magyar fél itt nem lát diszkriminációt, és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek, hanem a nyugdíjszabályozás egységesítéseként fogja fel a témát. Az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban viszont nem lát gondot és „értékvitát", szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.
ma Európában olyan partnert találni,
aki nem harcolni és vívni akar, hanem tárgyalni.”
Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról. A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére - közölte. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy nincs szükség az országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.
Barroso: fontos a piacok és a lakosság bizalma
Jodé Manuel Barroso a találkozó után kiadott közleményben hangsúlyozta: gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira. Hozzátette: Orbán Viktor jelezte, hogy kész gyorsan megoldást keresni a szóban forgó ügyekben. A bizottság pedig kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá - emelte ki. Az elnök megismételte: a testület számára kulcsfontosságú, hogy az uniós szabályokat „szövegében és szellemében" Magyarország és valamennyi más tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa.
Barroso hangsúlyozta: a pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma. (Simor András Jegybank elnök is azt hanhsúlyozta korábban: a kormányzati gazdaságpolitika sikeressége múlik azon, hogy az ország vissza tudja-e nyerni a befektetők bizalmát.) Egy bizottsági forrás az MTI-nek azt mondta: a mostani találkozót követően a testület derűlátó azzal kapcsolatban, hogy közösen hamarosan sikerül megoldást találni a vitatott jogszabályok ügyében.
Schultz személyes tanácsa Orbánnak
Az Európai Parlament elnöke, Martin Schultz kedd reggel a hivatalában fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatóján a Bruxinfo tudósítása szerint Schultz kijelentette: azt tanácsolja az uniós intézményeknek, kerüljenek el minden olyan intézkedést és lépést, amely a magyar miniszterelnök malmára hajthatja a vizet az Európa-ellenes hangulat szításában. Az Európai Parlament elnöke ezt az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárással összefüggésben jelentette ki.
A szocialista frakció egykori vezetője ezzel üzent több európai parlamenti frakciónak, amelyek már egyértelműen kijelentették: meg kellene indítani ezt az eljárást Magyarország ellen, amely első körben kimondaná, hogy Magyarország megsérti az emberi jogokat, ezt követően pedig uniós szavazati jogát is fel lehetne függeszteni. Martin Schulz azt mondta: mindezt nem lehet kizárni, de szerinte visszafelé is elsülhet, különösen a magyar lakosság, de esetleg más tagországok körében is. Schulz egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök „kettős retorikát alkalmaz: Brüsszelben európai beszédet tart, Budapesten pedig bírálja ugyanezt a retorikát".
A német politikus, aki korábban még a szocialista EP-frakció vezetőjeként sokszor keményen bírálta Orbán Viktort, most a saját véleményét hangoztatva elmondta: szerinte a miniszterelnök hatékony és okos ember, de arra kérte őt, hogy „ne nézze hülyének az európai állampolgárokat sem". Az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta: továbbra is komoly aggályai vannak a magyar alkotmánnyal és több alkotmányos reformmal kapcsolatban, amelyek szerinte nehezen összeegyeztethetők az alapvető európai szabályokkal. Személyes tanácsa az volt a kormányfőnek, hogy ne konfrontálódjon ennyi fronton, legyen békülékenyebb. Martin Schulz elismerte, hogy a találkozón új, eddig általa nem hallott érvek is felvetődtek a magyar delegáció részéről, de aggályait ez egyelőre nem oszlatta el.
Orbán köszönetet mondott Schultznak
Orbán Viktor a társadalom megosztására irányuló elnöki véleménnyel kapcsolatban azt mondta: a kormány és az ő személyes célja a magyar társadalom egyesítése, mégpedig a gazdasági és a szociális problémák megoldásával. Orbán Viktor szerint ma Magyarországon nem az ideológiai gondok okozzák a fő problémát, hanem a gazdaság: a pénzügyi körülmények és az életszínvonal. Leszögezte: mindenkivel kész a párbeszédre, és köszönetet is mondott Martin Schulznak, mivel „nagyon nehéz ma Európában olyan partnert találni, aki nem harcolni és vívni akar, hanem tárgyalni, és megérteni Magyarországot".
A magyar politikai és közintézmények vezetőinek párthovatartozásával kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor hosszasan sorolta, hogy több intézmény élére próbáltak jelölni a szocialista párthoz kötődő személyeket, mindezzel együtt úgy vélte, „Magyarországon az intézményvezetők körében az ellenzék felülreprezentált a parlamenti arányához képest".