Tengerszint-emelkedés: megkezdődtek a pereskedések

2018. október 21. vasárnap - 10:01 / KlimaBlogger
  •    

Az emberek ösztönösen ellenzik a változást. De a tengerszint-emelkedés nem múlik el, nem megy el, inkább a part menti lakosoknak kell továbbállniuk. A legsikeresebb evakuációs stratégiák azok, amelyeket a helyi közösség bevonásával dolgoznak ki.

A tengerpartok általában a helyi gazdaság motorjai a turizmus és a kikötőkben folyó szállítmányozás révén. Érthető módon a tengerparti területek lakossága gyorsabban nő, mint a belsőbb szárazföldi területeké. Ez nem éppen örvendetes hír, hiszen a klímaváltozás korában élünk, amikor a tengerszint-emelkedés már javában folyamatban van. Az Egyesült Államokból is évről évre érkeznek döbbenetes képsorok az éppen aktuális hurrikán pusztításáról. A Florence hurrikán miatt több mint egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát a keleti parton. A viharok nemcsak árvizet hoznak magukkal, hanem a part erózióját is maguk után vonják. A nagy hullámok és az esőzés lemorzsolnak partszakaszokat, így az óceán egyre közelebb merészkedik a lakott területekhez, a lakóépületekhez.

Tengerszint: mindig magasabbra?
A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez – derítették ki német kutatók. A valóságban kétszer olyan erős volt ez a hatás a korábban feltételezettnél.

Az óceánok térnyerésének megfékezését két módszerrel tudják elérni, az egyik a “kemény” mérnöki megoldások, mint a hullámtörő gátak, védőtorlaszok kiépítése, de a Katrina hurrikán jól mutatta, hogy ezek az eszközök sem verhetetlenek: a New Orleans-i zsilipkapu nem bírta az elemek tombolását, és átszakadt. A másik a “puha” megoldások, ami főleg a homokos tengerpartok feltöltésében merül ki, de ez csak ideiglenes megoldás, mert előbb-utóbb ezek a felvitt rétegek is erodálódnak.

A városvezetések is sokat tehetnek a károk csökkentésében. A tengerszint-emelkedéshez való alkalmazkodás egyik eleme, ha az áradásokat kibíró lefolyórendszereket alakítanak ki, a másik, ha az építési engedélyeket is olyan feltételekhez kötik, amik előírják, hogy csak magasított alapra lehet házat építeni.

A magas kockázatú területeken azonban ezek sem feltétlenül bizonyulnak elégséges megoldásnak. A várostervezést nehezíti az is, hogy a klímaváltozás forgatókönyvei többféle felmelegedési lehetőséggel számolnak, így a tengerszint-emelkedés valószínű mértékéhez is több értéket rendelnek centiméterben.

Mégis van már néhány példa rá, hogy egyes városok és közösségek elkezdték a felkészülést.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Új-Zéland

Az aucklandi Twin Streams-projekt keretében 81 ingatlant vásárolt meg a város, hogy elősegítse a lakosok kitelepítését. A szóban forgó területen parkokat és bicikliutakat alakítottak ki, ahol 800 ezer őshonos növényt ültettek. Ennek megvalósulásához 60 ezer órányi önkéntes munkával járultak hozzá a helyi honpolgárok.

Nem sci-fi, hogy ellep minket a tenger
A tengerek mentén elhelyezkedő országok egyre gyakrabban néznek szembe azzal, hogy part menti városaik utcáit elárasztják el a hullámok. Az USA-ból drámai adatok érkeznek a tengerszint emelkedéséről.

Svédország

Ugyan nem a tengerparton van, de fontos Kiruna példája is. A város talaját a beomlás fenyegeti a túlzásba vitt bányászat miatt. A tervek szerint húsz év alatt áthelyezik a helység 18 ezer lakosát a város új, három kilométerrel arrébb lévő helyére, ahol fenntarthatóbb és energiatakarékosabb infrastruktúrát építenek.

Franciaország

Franciaország az első állam a világon, mely nemzeti stratégiát dolgozott ki a tengerszint-emelkedés kezelésére, és a kormány a felelősség nem kis részét a helyi önkormányzatokra pakolta, melyek kötelesek 2020-ig konkrét terveket kidolgozni. Öt pilotprojektet valósítottak meg. Ezek közül kettőt taglalt a The Conversation cikke, az egyik pozitív, a másik negatív eredményt hozott.

Lacanau-ban, ami a Biscay-öböl egyik kedvelt szörfözőhelye, a parti talaj eróziója veszélyeztette a szép árbevételt hozó turizmust. A helyi közösséget bevonták a megoldás kidolgozásába, létrehoztak egy bizottságot a lakosokból, mellyel konzultáltak a várható változások technikai, jogi, pénzügyi és társadalmi kihatásairól.

Az észak-franciaországi Aultban azonban nem volt ilyen inkluzív a döntéshozatal. A tengerparti szikláktól 70 méterre terjedő területet magas kockázatú zónává nyilvánította az önkormányzat, amellyel betiltotta ott az új építkezést, a meglévő 240 épületre pedig új követelményeket rótt ki: kötelesek voltak renoválni házaikat, és ha árvíz vagy talajerózió miatt megsérülnek az ingatlanok, lakóiknak ki kell költözniük belőle. Az új előírásokat a lakosok peres úton megtámadták, és a bíróság 2018 májusában nekik adott igazat.

(The Conversation)

Víz alá kerülhet New York
Az évszázad végére kétszerese lehet a tengerszint emelkedése annak, amit az ENSZ klimatológiai szervezete eddig becsült. Hullámok alá kerülhet Boston, Hongkong, Sydney, Velence, New York, London és Sanghaj.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor