A globális felmelegedésre nemcsak természeti, hanem technológiai kihívás is egyben. Ezt mutatja, hogy az idei CES – a világ legjelentősebb technológiai show-ja – egyik fő témája a klímaváltozás volt, ahol a világ vezető hi-tech vállalatai azt mutathatták be, milyen megoldásokat látnak a környezetszennyezés, az aszály és egyéb természeti katasztrófák okozta problémákra.
Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Közhasznú Kft. tudományos tanácsadója bemutatta a szántóföldi növénytermesztés körülményeiben tapasztalható változásokat és az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségeket. „A klímaváltozás folyamat, amióta létezik a Föld, velünk van. Napjainkban az igazi problémát az jelenti, hogy nem egyenletes hőmérséklet-növekedésről és csökkenő csapadékról van szó, hanem a szélsőséges kilengések – mint például súlyos aszály vagy extrém csapadékmennyiség – gyakoribbá válásáról. A növénytermesztőknek mind a két szituációhoz alkalmazkodniuk kell” – mondta el a szakember.
„A probléma jelentős része a növénynemesítést érinti, hiszen a szárazság, a magas hőmérséklet és a már ismert, illetve a most feljövő új betegségek elleni ellenállóság is kulcskérdés (pl. az aflatoxin-szennyezés kukoricában stb.). Ezen túl az adott évi termést a genetika mellett mintegy kétharmad arányban a természeti tényezők és az alkalmazott agrotechnika fejlettsége határozza meg. Nemcsak mennyiséget, hanem annak minőségét és egészségbiztonságát is garantálni kell. Nem elegendő tehát csak az egyik tényező javításával foglalkozni, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni” – hangsúlyozta dr. Mesterházy Ákos.
Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja előadásában rámutatott, hogy az állattenyésztés okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozásnak. „Az állattenyésztés a globális üvegházhatású kibocsátás 14,5 százalékáért felelős. Ahhoz, hogy ez a szám akár 60 százalékkal is mérséklődhessen a jövőben, főként a takarmányozás átalakítására, úgynevezett klímatakarmányokra van szükség. A kérődzők ugyanis a rost emésztése során termelik a metánt, ezért a kulcs a rostdús és magvas takarmányok emészthetőségének javításában rejlik. Emellett pedig fontos lenne az állattenyésztőknek áttérni az állat súlyához és súlygyarapodásához igazított un. reziduális takarmányfogyasztás szerinti etetésre, amivel elkerülhető lenne a túltakarmányozás” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A globális felmelegedés következtében az állatokra mint elszenvedőkre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, hiszen ahogyan nekünk, embereknek, úgy az állatoknak is megvan a maguk komfortzónája. „A tehenek esetében 4 –12 Celsius-fok az a hőmérséklet, amelyen még nem éri hőstressz az állatot. A már Magyarországon is egyre jellemzőbb elhúzódó nyári hőségben azonban az állatok jelentős része szenved a melegtől, a hőstressz pedig gyengíti az állat immunrendszerét, és a szaporulat csökkenéséhez vagy akár elhulláshoz is vezethet” – tette hozzá dr. Komlósi István. A hőstressz elkerülésére is tudnak azonban megoldást ma már a szakemberek: minimalizálása érdekében a takarmány diverzifikálása, azaz a csökkentett rosttartalom és az emészthetőség javítása lehet a kulcs. Emellett pedig érdemes áttérni a kora reggeli vagy késő délutáni takarmánykiosztásra.
