Egymást érik a hírek az európai önkormányzatok döntéseiről, hogy a városközpontokból hamarosan kitiltják a dízel gépkocsikat. A városvezetők levonták a tanulságot a dízelbotrányból: választóik egészségének védelme nélkül sokak szavazatát elveszíthetik a legközelebbi választáson. A tiltásnak van egy sok évre visszamenő előzménye: az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése sok nagyvárosban. Ma már Londontól Palermóig 12 tagállam városaiban összesen 260 alacsony kibocsátási zónába nem hajthatnak be a régebbi, a levegőt erősen szennyező gépkocsival (további információ itt található: Urban Access Regulations in Europe).
Belvárosi autóstop
A válaszadók között népszerűnek bizonyultak az alacsony kibocsátási övezetek. Több mint kétharmaduk ért egyet azzal, hogy a városközpontokba nem szabad nagyon szennyező gépkocsival behajtani. A magyar válaszadóknak 76,4 százaléka ért egyet, 38,6 százalékuk határozottan.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szerint Magyarországon azért is célszerű kialakítani alacsony kibocsátási övezeteket, mert a behajtási korlátozás az emberek autóvásárlási szokásait is befolyásolja. A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy legközelebb nem valószínű, hogy dízelautót vesz, és ezt a véleményét a dízelmotorok levegőszennyezése mellett a behajtási korlátozásokkal is indokolta. A magyar válaszadók 71 százalékánál nem várható, hogy legközelebb dízelautót vesz. 40 százalékuknál volt szempont az, hogy nagyon szennyezi a levegőt, és 14 százalékuknál az, hogy nem fog tudni behajtani vele a városközpontokba.
„A gazdagabb országokban az emberek egyre kevésbé veszik meg a használt, súlyosan szennyező gépkocsikat, így azok egy része Magyarországon köt ki. Mivel a korábbi próbálkozás, hogy a szennyező autók importját fokozottan megadóztassák, uniós jogszabályokba ütközött, az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése látszik az egyetlen eszköznek a roncsimport megfékezésére is” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.