A módosítás alapján egyértelművé vált, hogy nemcsak vezető tisztségviselő, hanem felügyelőbizottsági személy is lehet jogi személy.
Amennyiben jogi személy kerül felügyelőbizottsági tagként kijelölésre, úgy az köteles kijelölni a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátó természetes személyt. A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell, azaz a kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelnie ezen személynek.
Operatív testületek döntéshozatalának könnyítése
A Módosító törvény valamennyi, a jogi személy irányítását végző testület (igazgatóság, felügyelőbizottság) vonatkozásában elhagyja azt a rendelkezést, miszerint nem lehet eltérni a szótöbbségen alapuló döntéshozataltól.
A módosítás így újra teret enged a Ptk-t megelőző szabályozás alapján ismert ún. casting vote, súlyozott szavazás intézményének, illetve egyes testületi tagok többszörös szavazati jogának, ezzel rugalmasabbá téve a jogi személyek egyes operatív szerveinek működését.
Ugyanakkor a jogi személyek döntéshozó szerve (taggyűlés, közgyűlés) tekintetében változatlanul fennmarad a szótöbbség védelme, ami a tagok jogainak védelme érdekében továbbra is szükséges.
Pótbefizetési szabályok kiterjesztése és rugalmassá tétele
A joggyakorlatban már megjelent megoldást törvényi szintre emelve a módosítás kiterjeszti a pótbefizetés lehetőségét a Kft-k mellett a nyilvánosan működő részvénytársaságon kívüli összes társasági formára, ezzel elősegítve a működésük stabilitását és fizetőképességük hatékonyabb biztosítását.
A fel nem használt pótbefizetés sorsa kapcsán pedig könnyítésként lehetővé teszi a Módosító törvény, hogy az ne kerüljön automatikusan visszafizetésre a tagoknak, hanem annak sorsáról másként is dönthessen a legfőbb szerv.
A fentieken túl a módosítás lehetővé teszi az egyszemélyes Kft-k, illetve egyszemélyes Zrt-k számára, hogy a létesítő okiratukba foglalt rendelkezések hiányában is határozhassanak pótbefizetésről, ezzel megspórolva a létesítő okirat eddig szükséges módosításával járó időt és költségeket.
Nem fogják automatikusan törölni a Bt-t, illetve Kkt-t a tag halála esetén
Sajnos közkeletű tévhit, hogy az elhunyt személy cégében majd a közjegyzői hagyatékátadó végzés kézhezvételével megoldódik minden, nem kell külön semmit tenni. Ezért eddig a törvény erejénél fogva megszűntek azok a sokszor jól működő Bt-k (pl. orvosi praxisok), illetve Kkt-k, ahol az adott társaság tagjainak száma egy főre csökkent és 6 hónapon belül nem jelentettek be új tagot. A gyakorlatban a cégbíróságok be szokták várni a hagyatékátadó végzést, de még így is számos cég szűnt meg az örökösök tétovasága miatt.
A Módosító törvény. továbbra is fenntartja a 6 hónapos határidőt a bejelentésre, de az immár nem jogvesztő és nem kapcsolódik hozzá a társaság automatikus megszűnése. A jövőben ehelyett törvényességi felügyeleti intézkedésnek lesz helye. A fentiek mellett a Bt-k működését érintő változás, hogy ha az adott társaságban csak kültag marad, akkor annak felelőssége a beltagéval azonossá válik arra az időszakra, amíg az új beltag be nem lép a társaságba.
Végül a módosítás az eddigi gyakorlatot törvényi erőre emelve rögzíti, hogy a Bt. esetén kültag csak kijelölés, választás útján lehet ügyvezető, automatikusan nem.
Egy tagnak több törzsbetétje is lehet
Tapasztaltak olyan cégbírói gyakorlatot, amely mereven elutasította, hogy ugyanazon tag egy Kft-ben több üzletrésszel rendelkezzen, és ehelyett a létesítő okiratban az egy kézbe kerülő üzletrészek „egybeolvadását” írta elő. A Módosító törvény immár egyértelműen megengedi, hogy egy tagnak több törzsbetétje is legyen, amely nemcsak az egyes üzletrészek külön-külön való megterhelését teszi könnyebbé, hanem felesleges üzletrész-felosztásokat is meg tud spórolni, ha az adott tag csak az egyik üzletrészét kívánja értékesíteni.
Fontos ugyanakkor, hogy akkor is egy tagnak számít az adott személy, ha több üzletrésze van, azaz az üzletrészek utáni szavazati jogokat egybe kell számítani.
Egyszerűsítésre kerül az ún. feltöltéses szabály
A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a Kft. tagjai határozhatnak úgy, hogy részben vagy egészben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatását. Emellett a Módosító törvény egyértelmű véghatáridőt állapít meg a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére, mivel sok esetben szinte komolytalanul hosszú határidőt határoztak meg a tagok erre. Az új szabályozás alapján a véghatáridő a nyilvántartásba vételtől számított második teljes (12 hónapos) üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége.
Megismételt taggyűlés, közgyűlés időpontja
Eddig nem lehetett eltérni a Ptk-ban foglalt, eredeti taggyűlés/közgyűlés és a határozatképtelenség megismételt taggyűlés/közgyűlés közti minimális időközre vonatkozó szabályoktól. A módosítás feloldja ezt a szükségtelen szigort, és az adott társaság döntési jogkörébe teszi vissza a megismételt taggyűlés/közgyűlés megtartásának időpontját. Ez különösen a tagok/részvényesek közötti vitás helyzetekben jelenthet majd könnyebbséget.
További módosítások
A fentieken túl a Módosító törvény még számos társasági jogi módosítást vezet be. Többek között megszünteti a törzsrészvények és egyéb részvények arányára vonatkozó rendelkezéseket, ezzel rugalmasabbá téve a részvénytársaságok részvényesi modelljeit. Mindezek mellett a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőzsdei bevezetésére, működésére és igazgatótanácsára vezet be pontosításokat a Módosító törvény.
Végül pedig a jogi személyek létesítő okiratának érvénytelensége, illetve a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata kapcsán tartalmaz egyértelműsítő, illetve hitelezővédelmi és kisebbségvédelmi szempontból fontos változásokat a Módosító törvény.
„A változások álláspontunk szerint megfelelő jogalkalmazás esetén valóban alkalmasak arra, hogy növeljék a magyar társasági jog, illetve a magyar társaságok versenyképességét” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.
