Változásokat hozott a nyár a csődtörvényben

2017. augusztus 24. csütörtök - 06:06 / piacesprofit.hu
  •    

2017. július 1-ével több ponton is módosult a csődtörvény, a módosítások érintik a érintik az eljárások anyagi jogi jellegű előírásait, összefüggésben állnak a hitelbiztosítéki prioritások és eszközök szerepével, valamint kiterjednek eljárásjogi normákra is.

2017. július 1-jei hatályba lépéssel több ponton módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény. A módosítások érintik egyrészt az eljárások anyagi jogi jellegű előírásait, összefüggésben állnak a hitelbiztosítéki prioritások és eszközök szerepével, valamint kiterjednek eljárásjogi normákra is. Együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértőjének cikke segítségével bemutatjuk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő, az eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat.

A csőd- és a felszámolási eljárás kezdeti szakaszát érintő változások

A bírák ügyterheinek csökkentése érdekében bővülnek azok az esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot hozhat. Ebből fakadóan bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján, hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós kezdeményezi, vagy nem az adós kezdeményezte ugyan, de az adós a hitelező követelését maga is elismerte vagy legalábbis nem vitatta. Az egyszerűsített felszámolás során azokban az esetekben is hozhat bírósági titkár a felszámolás befejezéséről végzést, amikor felhívás ellenére sincs olyan adat, amely alapján megállapítható, hogy az adósnak van-e a hitelezők között felosztható vagyona, valamint ha az adós vezető tisztségviselője nem tett eleget iratátadási kötelezettségének.

változhat a ptk

Kép: Pixabay

Amennyiben a törvényszék a csőd- és felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig felfüggeszti, ennek ténye nem akadálya a közbenső mérleg bírósági jóváhagyásának – rögzítve annak az összegnek a maximális felső határát is, amely a jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámolónak kifizethető. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől történő elállás esetén a bíróság köteles rendelkezni az eljárást megszüntető végzésben az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.

Nem kell úgy rettegni a GDPR-tól
A mostanában sokat emlegetett GDPR-ról az hírlik, hogy olyan nagy horderejű változásokat hoz, amelyekre a cégek – különösen a kkv szektor – csak nagyon nehezen tudnak felkészülni. Szakértők szerin viszont valójában azok a vállalkozások, amelyek eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH előírásainak, az új rendelet hatályba lépésével nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra.

Fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő a csőd- és felszámolási eljárásban

Több módosítás érinti a csőd- és felszámolási eljárásban született bírói döntések elleni fellebbezés szabályait. A törvény újonnan beiktatott bekezdése rögzíti – a törvény más rendelkezéseinek módosításával is összefüggésben –, hogy a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fellebbezés érdemi elbírálásához alkalmas iratok a másodfokú bírósághoz beérkeznek. A rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a törvény a fellebbezés elbírálása tekintetében a bíróság részére ügyintézési határidőt állapít meg.

  • A törvény a felszámolási eljárást befejező végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés elbírálására 90 napos határidőt szab.
  • Egyszerűsített felszámolás során előterjesztett kifogást elbíráló végzés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, amely fellebbezést a bíróság 30 napon belül köteles elbírálni.
  • Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a rendkívüli moratórium megszüntetéséről hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül el kell bírálni.

A felszámoló tevékenységével szemben előterjesztett kifogás

A felszámolási eljárásokban indokolatlanul rövidnek bizonyult a gyakorlatban a felszámoló mulasztása vagy jogszabálysértése esetén a kifogás benyújtására nyitva álló törvényi határidő, így a módosítás a kifogások előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt 8 napról 15 napra emeli. Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a kifogást elbíráló határozatban a bíróság mentesítheti a felszámolót azon költségek viselése alól, amely költségek a kifogást benyújtó félnél merültek fel. Ezekben az esetekben a kifogást benyújtó fél költségeit a felszámoló a felszámolási költségek között szerepeltetheti; a költségviselés alól történő mentesítésre csak a felszámoló e tárgyban előterjesztett kérelmére kerülhet sor.

Cégkapu: mit kell tudni a regisztrációról?
A gazdálkodó cégek hivatalos ügyintézését, az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartását, mindennapi kommunikációját döntően befolyásoló változások várhatóak Magyarországon a kötelező elektronikus ügyintézés, az úgynevezett cégkapus rendszer bevezetésével. Bár a mondás szerint jósolni nehéz és különösen nehéz a jövőre nézve, nem kockázatos annak prognosztizálása, hogy a hazai gazdálkodószervezetek számára az elmúlt évek egyik legjelentősebb eseménysorozata következik.

Pontosításra került a törvény egyrészt a felszámoló tevékenységével szemben benyújtott kifogás elbírálását követően benyújtható fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő tekintetében, másrészt pedig abban a vonatkozásban, hogy ezen fellebbezés előterjesztésére ki jogosult attól függően, hogy a bíróság helyt adott a kifogásban foglaltaknak (beleértve a felszámolási költségként történő elszámolást is) vagy elutasította azt.

A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást előterjesztő fél. A végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen a kifogást előterjesztő fél részére is nyitva áll a fellebbezési lehetőség a kifogásnak egyébként helyt adó végzés esetében is, ha a kifogást előterjesztő fél egyben hitelezőnek is minősül. A Csődtörvény bekezdése rögzíti a kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt. Ennek értelmében a bíróság 45 napon belül köteles a fellebbezést elbírálni. Amennyiben a bíróság a felszámolóval szemben bírságot szab ki, akkor a jogszabály értelmében a bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles megküldeni a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve nyilvántartó hatóságnak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor