Büszkén mondta a Piac & Profit februári számában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség (akkori) miniszterhelyettese, hogy amit vállaltak, azt tartották. 2017 év elején a fejlesztéspolitikai célok kapcsán elhangzott, hogy minimum 2064 milliárd forint kifizetését tervezik, és végül a lehetetlennek hangzó vállalást túlteljesítették: összesen 546 pályázati konstrukciót írtak ki, és 2018 elejéig 2488 milliárd forintot fizettek ki, főleg előlegként.
– Az említett nyilatkozat az uniós költségvetésből származó, a 2014–2020-as programozási időszakra szóló keretre vonatkozik, aminek jelentős részét Magyarország valóban kiírta pályázatok formájában. Ezek elbírálása is többé-kevésbé megtörtént, ennek ellenére egyes konstrukciókban vannak még források, amelyekre 2019-ben is lesz lehetőség pályázni. Sőt, jelenleg nem elérhető pályázat kiírását is várjuk – mondta Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója, aki szerint nagy hangsúlyt kapnak a tisztán hazai forrásból – tehát az uniós költségvetési időszaktól függetlenül – kiírt lehetőségek is. Hamarosan benyújthatóvá válik például a korábban nagyon népszerű, pest megyei székhellyel rendelkező vállalkozásokat támogató kiírás, de tudomásunk szerint a Kisfaludy Program turisztikai pályázatait is újra megnyitják később. Ugyanígy hazai forrású kiírás volt az NFA- pályázat, amely munkahelyteremtés esetén támogatta a vállalkozásokat. Madarász nem aggódik, szerinte a jövőben is bőven lesz a hazai kis- és középvállalkozásokat támogató pályázat.
Erre számíthatunk a közeljövőben
Ha a Széchenyi 2020 programot nézzük, a beragadt keretek átcsoportosításával több népszerű pályázati kiírás újranyitására is lehetőség nyílik majd. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) ilyen lehet például a kkv-k piacra jutását támogató kiírás, a Vidékfejlesztési Programban (VP) a borászatok fejlesztését támogató kiírások, és persze a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) is tartogathat még lehetőségeket.
Amire érdemes lehet még odafigyelni, az a Közép-Magyarország régióban elérhető épületenergetikai pályázat, ami hitellel kombinált konstrukció. A keretei között lehetőség nyílik napelemes, napkollektoros és hőszivattyús rendszereket telepíteni, fordíthatjuk a támogatást nyílászárók cseréjére, hővédelem javítására, tetőszigetelésre, hőtermelő berendezések, szellőző- és hűtőrendszerek korszerűsítésére, meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékossá alakítására.
A buktatók
– A nyerteseket szigorú határidők kötik, a projektek ütemezett megvalósítása mindenkinek elemi érdeke. De a nagyarányú munkaerőhiány lassíthatja például a pályázatból megvalósuló építési beruházásokat, és ugyanígy lassító körülmény az is, ha az adott nyertes vállalkozás közbeszerzést köteles kiírni a projekt megvalósítására. Ebben az esetben az eljárási határidők betartása miatt akár több hónapot csúszhat a beruházás – vetette fel Madarász András.
A szakértő szerint azért a legtöbb vállalkozást már nem kell ilyenekre figyelmeztetni, lecsengőben vannak azok az idők, amikor csak a pénz számított.
– A kiírások szigorodása a mindenre lövünk attitűdöt is visszaszorította. A vállalkozások legtöbbször a valós igényeikre keresnek forrást. A finanszírozás egyik nagyon kedvező lehetősége a pályázat. Természetesen előfordul, hogy a kiírás annyira jó lehetőséget kínál adott területen, hogy a vállalkozás ennek hatására – jóllehet korábban nem jutott eszébe – indul abba az irányba. Ennek egyik jó példája a gyakornokok foglalkoztatására kiírt pályázat, amelynek a hatására megnőtt a gyakornokokra az igény. De ez is volt a pályázat célja, vagyis a kiírással lehet irányítani a vállalkozói szemléletet, cégműködést, és – ha a cél jó – az nem válik a gazdaság kárára – vélekedett a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója.
– A vállalkozások tudatosan döntenek a fejlesztéseikről, átgondolják, mérlegelik, számolgatnak, újításokat terveznek, tanulmányozzák a piacot, mielőtt belevágnak egy-egy pályázatba, annak érdekében, hogy a pályázati forrásokat úgy tudják felhasználni, hogy azzal a vállalkozásuk versenyképességét növeljék – tette hozzá a szakember.
Támogatás helyett hitel
A vissza nem térítendő források mellett a visszatérítendő támogatások is egyre nagyobb szerepet kapnak mostanában, és várhatóan még fontosabbá válnak a 2020 utáni időszakban. Ezek valójában hitelek, igaz, kedvezményes kamatozású hitelek, amelyeket szabályozott keretek között nyújtanak. A konstrukciónak főként a kombinált – vissza nem térítendő támogatást és hitelt is nyújtó – pályázatoknál van igazán pozitív hatása, ahol így az önerőszükséglet minimális, akár csupán 10 százalék. Így azok a cégek is belevághatnak a fejlesztésbe, amelyek nem tudnak 50-60 százalékos saját tőkét befektetni. Igaz, a hitelt vissza kell fizetni, átgondolatlan, a beruházással elérhető gazdasági növekedést nem mérlegelő fejlesztésekhez tehát ez is kockázatos forrásbevonás.
Egyik ilyen konstrukció lehet a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét támogató hitelprogram, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretei között érhető el. 2019-ig lehet benyújtani a hitelkérelmeket ipari kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációs tevékenységek elvégzésére, termék piacra vitelére és a projekt végrehajtásához szükséges egyéb kapcsolódó költségekre. A hitel összege hárommilliárd forint is lehet, az önerő 10 százalék.
Kérdőjelek
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a kormány az eddig rendelkezésre álló forrásokat már lehívta, és 2019-ig mind fel is használná, de ezektől a nagyrészt a költségvetésből már kifizetett forrásoktól akár el is eshet az állam, ha újabb kötelezettségszegési eljárások indulnak. A gazdasági szakember a legnagyobb kockázatot az uniós alapokmány 7-es cikkelyének a bevetésében látja, azaz ha felfüggesztik Magyarország szavazati jogát az uniós intézményekben.
– A magyar gazdaság növekedésében nagyon jelentős szerepe van az Európai Unióból érkező támogatásoknak. Mivel e nélkül a gazdasági növekedés csak olyan 2,5 százalék körüli lenne, ezért a magyar kormányzat alapvető törekvése az EU-s források minél nagyobb fokú megszerzése. Ehhez pedig nyilvánvalóan barátságos arcunkat kell mutatni. A következő négy évben a kormány politikailag is megpróbál majd közeledni az EU-hoz annak érdekében, hogy elkerüljék ezeket az eljárásokat. Akár bizonyos engedményeket is tehetnek, például előkészítik az euró bevezetését, vagy menekültügyben kötnek valamiféle kompromisszumot. Mindenkinek az az érdeke, hogy az EU és Magyarország között ne élesedjen a konfliktus, várhatóan mindkét oldal enged majd az álláspontjából.
Uniós források azonban valószínűleg 2020 után is lesznek, akkor is, ha a fejlesztési keretek, támogatható tevékenységek változnak, ahogy ez minden uniós ciklust követően történt. Ami már biztos: hangsúlyosabbak lesznek a visszatérítendő vagy kombinált támogatást nyújtó konstrukciók.
Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének professzora szerint alapvető fordulatra a magyar gazdaságpolitikában sem szemléletben sem a költségvetés nagy fejezeteit illetően nem lehet számítani, de a demográfia helyzetet és a nemzetközi versenyképességet javító intézkedéseket és e területekre új forrásokat bizonyosan várhatunk. Utóbbiak hatását azonban hosszabb perspektívában lehet majd megítélni.
– A meglévő lehetőségek nem szűkülnek a jövőben sem hiteloldalról, sem az unió által támogatott projektek terén. Nincs is erre jelentős kényszer sem kívülről, sem belülről. Újra adottak lesznek a kedvező finanszírozási kondíciók, kivéve akkor, ha az EU drasztikus forrásszűkítő lépésekre szánja el magát az uniós terminológiában szolidaritás- és jogállamhiányosnak nevezett országokban. Ez a kimenet ugyanakkor jelenleg még nem látszik sem a nettó befizetők közös politikai eltökéltségben, sem az esetlegesen tervezett forrásszűkítési mértékek tárgyában.
