Több mint 15 millió sikeres adatszolgáltatás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázó rendszerén keresztül alig több mint fél év alatt. Az eredményes bevezetést követően a végéhez ér a türelmi időszak, az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaadataikat az adóhatósághoz. A társaságok helyzetét nehezíti, hogy az adóhivatal egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi. Nem dőlhetnek hátra tehát azok a vállalkozások sem, amelyek az eddigi követelményeknek már megfelelnek – hívta fel rá a figyelmet az EY.
Az online számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta drasztikusan, 185 ezer felhasználóról 314 ezerre emelkedett azoknak a száma, akik regisztráltak az adóhatóság online számlarendszerébe. Ezzel párhuzamosan 220 ezer fölé nőtt azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, amelyek szolgáltattak már adatot a NAV-nak ugyanezen rendszerébe.
„Az adóhivatal jelen pillanatban már aktívan vizsgálja az adózók által teljesített adatszolgáltatást – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője az EY szakmai konferenciáján. – Kezdetben a méltányosság jegyében, adózó barát módon hívtuk fel a cégek figyelmét a rosszul vagy egyáltalán nem működő számlaadat-szolgáltatásra, mulasztási bírság kiszabása nélkül. A hibás vagy nemleges adatszolgáltatásért azonban már kiszabhat az adóhatóság mulasztási bírságot, amelyek értéke jellemzően nem éri el a maximálisan adható, számlánkénti 500 ezer forintos összeget.”
A NAV tájékoztatása szerint a legjobb napokon már megközelíti a 90 százalékot a sikeres
Molnár Péter, az EY szenior menedzsere azt tapasztalta, hogy az automatikus adatbeküldés rendszerének nagy erőforrás-igényű kialakítását követően az adatbeküldések helyességének visszamérésére relatíve kevesen tudnak megfelelő erőforrást allokálni. „Az eredményes bevezetés után most az adatminőségre kerülhet át a fókusz, annál is inkább, mivel az adóhivatal oldalán a fejlesztések folytatódnak, a bírságokat pedig hamarosan elkezdik kiszabni az ellenőrök” – emelte ki a szakember.
A jövőben az adóhatóság egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi, ezért vizsgálja többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásával kialakított standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) és az ahhoz kapcsolódó széles körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségét is.
Európában több országban, így Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában már bevezették ezt a fajta riportálási kötelezettséget, Norvégiában pedig jelenleg is tart az implementációja. A SAF-T jelentés utólagos adatszolgáltatás, ezért az új kötelezettség valószínűleg nem váltaná ki az online számlaadat-szolgáltatást. Tekintettel azonban arra, hogy a riport például a főkönyvi és számlaadatok, a fizetési információk, a tárgyi eszközök és a leltáradatok begyűjtésére is alkalmas lehet, a vállalkozásoknak fel kell készülniük egy, a jelenleginél is jóval szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségére. Fontos hangsúlyozni, hogy a SAF-T magyarországi bevezetéséről, annak módszeréről jelenleg nincs jogalkotói döntés.
