Mit jelent és mi a jelentősége a Term Sheet-nek?
Pintér Attila: A Term Sheet egy olyan dokumentum, amelyben a ki?, mennyit?, hogyan?, minek fejében? és a meddig? kérdésekre találhatjuk meg a válaszokat. A céltársaságba tervezett befektetés legfontosabb paramétereit ez a dokumentum tartalmazza. Ebben fogalmazódnak meg azok a fő pénzügyi és jogi feltételek, amelyekről a felek még a szerződéskötést megelőzően megállapodnak. Talán a felek iránymutató megállapodásának lenne célszerű lefordítani.
Bár a Term Sheet rövid és tömör szövegezésű, azonban óva intünk mindenkit, hogy annak tartalmát félvállról vegye. Ugyanis ez alapján szövegezik meg majd ügyvédek a befektetési szerződést. Így kiemelkedően fontos tisztában lenni már a Term Sheet-egyeztetések során azzal, hogy az abban szereplő jogi tartalmak, angol szakkifejezések mit takarnak.
Miért nevezik iránymutató megállapodásnak? A Term Sheet alapján akkor még nem juthatunk a kívánt befektetési összeghez?
A Term Sheet alapján készül el az a sokszor 100 oldal terjedelmet is meghaladó befektetési szerződéscsomag, amelynek már tényleges jogi és pénzügyi hatása lesz a céltársaság és annak tagjai életére. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a Term Sheet jogi megítélése szerint nem egy kötelező dokumentum, lényegében még az előszerződéshez kapcsolt joghatást sem tudja kiváltani. Azt a célt szolgálja, hogy a felek leírják, amiről eddig tárgyaltak, de nem maga a befektetési szerződés. Jogi kötőerő a befektetési szerződéshez kapcsolódik. Így pénzügyi teljesítés is csak a befektetési szerződés aláírását követően várható.
Előfordult már olyan eset a gyakorlatunk során, hogy a céltársaság a pénzügyi teljesítést a Term Sheet aláírását követően várta volna a befektetőtől. Sajnos azonban mindhiába, ugyanis az utalásra a céltársaságnak a befektetési szerződés aláírásáig várnia kellett.
Egy aláírt Term Sheet komoly befektetői szándékot feltételez, amelyet jogi és pénzügyi (olykor szakmai) átvilágítások is alátámasztanak, attól függően, hogy milyen eljárási rendben dolgozik a befektető. Ezek a befektető részéről mind munka- és időráfordítást igényelnek, amelyek számára költségekkel járnak. Ezért több általunk is ismert intézményi befektető oly módon biztosítja magát, hogy a Term Sheetbe kötelező érvényű rendelkezéseket iktatnak be. Ilyen pl. a kizárólagossági vagy a titoktartási klauzula, amelyek megsértése esetén a befektető pénzkövetelési igénnyel léphet fel.
Kizárólagossági klauzula megsértésével gyakorlatunk során már találkoztunk: az adott esetben az aláírt Term Sheetet követően a céltársaság nem kívánta megkötni a befektetési szerződést, egy másik befektetővel kívánt szerződni, amely szándék így nem kívánt pénzügyi következményekkel járt.
Egy céltársaság életében milyen főbb változásokkal jár egy tőkebefektetés?
A legfontosabb változás talán az, hogy a céltársaság döntéshozó szerve a befektetővel mint új taggal egészül ki. Tapasztalataink szerint nehezen alkalmazkodnak ahhoz a céltársaság tagjai, hogy a befektetési szerződés aláírásától kezdve a döntéshozói testület tagja a befektető is. Egy olyan új tag, akit nem ismernek, nem volt ott alapítástól kezdve, és még ráadásul speciális különjogokkal is bír a döntéshozás során.
Milyen speciális különjogok ezek?
A befektető célja mindig az, hogy a megtérülése biztosítva legyen. Így arra az esetre, ha nem megfelelő a befektetési összeg felhasználása, vagy valamilyen esemény kockáztatná a céltársaság működését, a befektető élhet a taggyűlésen különjogaival. Ilyen különjognak számít pl. a szavazatelsőbbségi jog, a likvidációs jog vagy az osztalékelsőbbségi jog.
A hazai gyakorlat szavazatelsőbbségi jog körében egyes hatásköri kérdéseket szabályoz, amelyek esetén a befektetőnek a jóváhagyó szavazata szükséges (pl. ügyvezető visszahívása, meghatározott összegű kötelezettségvállalások megkötése vagy középtávú üzleti terv jóváhagyása).
A likvidációs jog a céltársaság jogutód nélküli megszűnése esetén illeti meg a befektetőt. Ebben az esetben a felosztásra kerülő vagyonból először a befektető részesedhet, a tagokat megelőzve.
Az osztalékelsőbbségi jog pedig azt az esetet feltételezi, amikor a céltársaság olyan pozitív eredménnyel rendelkezik, amely megalapozza az osztalékfizetési lehetőséget. Ez esetben a befektetőnek kifizetett osztalék a befektető pénzügyi elvárását természetesen csökkentheti.
Kell-e attól tartania egy céltársaságnak, hogy a befektető a speciális különjogaival visszaél?
Számtalan egyeztetés során hallottuk már ezt a kérdést. Fontos kiemelni, hogy a befektetők is éppúgy érdekeltek egy sikersztori elérésében, mint az alapítók. Tapasztalataink azt mutatják, hogy amennyiben az alapítók arra koncentrálnak, ami a kitűzött céljuk, és nem a szerződéses keretrendszer határait igyekeznek feszegetni, úgy ezen különjogok gyakorlásától nem kell tartaniuk. Érdemes végiggondolni, hogy egy pénzügyi befektető rendszerint nem ért ahhoz a szakmához, amivel az alapítók foglalkoznak. Az alapítóknak pedig szükségük van a befektető pénzére, hogy az általuk újításból sikeres vállalkozás legyen. A két szereplő egymásra van utalva, így épp ellenkező irányúak a tapasztalataink: a befektető inkább motiválja, segíti és támogatja az alapítókat egy sikeres üzlet felépítésében. Sosem szabad elfelejteni, hogy a befektető is csak akkor tud sikeres lenni, ha sikeres üzletet épít.
Folytatása következik....
